Egyéb
A Smith család évek óta hiába várja a gyermekáldást, így nagy nehezen arra az elhatározásra jutnak, hogy fogadnak egy bérapát. A nagy nap reggelén Mrs Smith idegesen várja a jelentkezőt. Eközben egy házaló fotós csenget be az ajtón, hátha sikerül egy kis munkát találnia. Mrs Smith ajtót nyit.
- Jó reggelt asszonyom, azért jöttem…
- Ó, tudom miért jött. Már nagyon vártam – mondja Mrs Smith.
- Tényleg? – lepődik meg a fotós. – Nagyon jó. Tudja, a gyerekek a specialitásom.
- Ebben bíztunk a férjemmel. Jöjjön be és foglaljon helyet!
Hamarosan Mrs Smith a tárgyra tér:
- Nos, akkor hol kezdjük?
- Bízzon csak mindent rám! Azt hiszem, kettőt csinálnék a fürdőkádban, egyet a kanapén és talán néhányat az ágyon. Esetleg a nappali is mókás lehet…
- Fürdőkád, nappali? Nem csoda, ha a férjemnek nem sikerült eddig.
- Nos, asszonyom, senki nem tud minden alkalommal tökéletes dolgokat produkálni. De ha kipróbáljuk több pozícióban, különböző irányokból, biztos vagyok benne, hogy elégedett lesz az eredménnyel.
- Úristen, az nagyon sok… – sóhajtja Mrs Smith.
- Asszonyom, az én szakmámban az embernek muszáj időt szánnia a munkájára. Meg tudnám csinálni öt perc alatt is, de biztos vagyok benne, hogy elégedetlen lenne vele.
- Hát, nem is tudom… – motyogja Mrs Smith.
A fotós előveszi a tárcáját és kihúz belőle egy sorozatot a legjobban sikerült gyerekfényképeiből. Megmutatja az elsőt:
- Nézze csak, ezt például London belvárosában, egy busz tetején csináltam!
- Úristen! – kiált fel Mrs Smith előhúzva zsebkendőjét.
- És ezek az ikrek is elég jól sikerültek, pedig az anyjuk nagyon megnehezítette a dolgomat.
- Megnehezítette?
- Igen. Végül ki kellett mennünk a Hyde parkba, egyébként nem is sikerült volna. Képzelheti, milyen nehéz volt ott a sok ember között. Annyian jöttek oda, hogy négy-öt sorban is lökdösték egymást.
- Négy-öt sorban? – kérdezi Mrs Smith tágra nyílt szemmel.
- Igen – mondja a fotós. – Az anyjuk nagyon hisztis volt. több, mint három óra hosszat sikítozott folyamatosan. Gondolhatja, milyen nehéz volt koncentrálnom. Aztán besötétedett, úgyhogy a végét már sietve kellett ellőnöm. Amikor meg a mókusok elkezdték rágcsálni a felszerelésemet, csomagoltam és hazamentem.
- Azt mondja, tényleg megrágcsálták a, hmm… felszerelését? – hajol előre Mrs Smith.
- Igen, így volt. Nos, asszonyom, ha készen áll, akkor behoznám az állványomat.
- Állványát?
- Persze. Szükségem van rá, a felszerelés olyan nagy, hogy nem tudom sokáig tartani. Asszonyom? Asszonyom?… A fenébe, hát nem elájult?
- Jó reggelt asszonyom, azért jöttem…
- Ó, tudom miért jött. Már nagyon vártam – mondja Mrs Smith.
- Tényleg? – lepődik meg a fotós. – Nagyon jó. Tudja, a gyerekek a specialitásom.
- Ebben bíztunk a férjemmel. Jöjjön be és foglaljon helyet!
Hamarosan Mrs Smith a tárgyra tér:
- Nos, akkor hol kezdjük?
- Bízzon csak mindent rám! Azt hiszem, kettőt csinálnék a fürdőkádban, egyet a kanapén és talán néhányat az ágyon. Esetleg a nappali is mókás lehet…
- Fürdőkád, nappali? Nem csoda, ha a férjemnek nem sikerült eddig.
- Nos, asszonyom, senki nem tud minden alkalommal tökéletes dolgokat produkálni. De ha kipróbáljuk több pozícióban, különböző irányokból, biztos vagyok benne, hogy elégedett lesz az eredménnyel.
- Úristen, az nagyon sok… – sóhajtja Mrs Smith.
- Asszonyom, az én szakmámban az embernek muszáj időt szánnia a munkájára. Meg tudnám csinálni öt perc alatt is, de biztos vagyok benne, hogy elégedetlen lenne vele.
- Hát, nem is tudom… – motyogja Mrs Smith.
A fotós előveszi a tárcáját és kihúz belőle egy sorozatot a legjobban sikerült gyerekfényképeiből. Megmutatja az elsőt:
- Nézze csak, ezt például London belvárosában, egy busz tetején csináltam!
- Úristen! – kiált fel Mrs Smith előhúzva zsebkendőjét.
- És ezek az ikrek is elég jól sikerültek, pedig az anyjuk nagyon megnehezítette a dolgomat.
- Megnehezítette?
- Igen. Végül ki kellett mennünk a Hyde parkba, egyébként nem is sikerült volna. Képzelheti, milyen nehéz volt ott a sok ember között. Annyian jöttek oda, hogy négy-öt sorban is lökdösték egymást.
- Négy-öt sorban? – kérdezi Mrs Smith tágra nyílt szemmel.
- Igen – mondja a fotós. – Az anyjuk nagyon hisztis volt. több, mint három óra hosszat sikítozott folyamatosan. Gondolhatja, milyen nehéz volt koncentrálnom. Aztán besötétedett, úgyhogy a végét már sietve kellett ellőnöm. Amikor meg a mókusok elkezdték rágcsálni a felszerelésemet, csomagoltam és hazamentem.
- Azt mondja, tényleg megrágcsálták a, hmm… felszerelését? – hajol előre Mrs Smith.
- Igen, így volt. Nos, asszonyom, ha készen áll, akkor behoznám az állványomat.
- Állványát?
- Persze. Szükségem van rá, a felszerelés olyan nagy, hogy nem tudom sokáig tartani. Asszonyom? Asszonyom?… A fenébe, hát nem elájult?
Értékeld a viccet:
Eddigi értékelés: 4,56
Történetek
Az afrikai dzsungelben az expedícióval tartó szociológusnő egy bennszülött törzs játszadozó gyermekeit szerette volna lefényképezni, de a gyerekek harsányan kiáltozni kezdtek.
A szociológusnő elvörösödött, és bocsánatot kért a törzsfőnöktől a tapintatlanságért.
Ő ugyanis tudja, hogy bizonyos törzsekben az a hit él, hogy ha lefényképezik őket, azzal ellopják a lelküket.
A tudós hölgy hosszú magyarázatba fogott a fényképezőgép mivoltáról, működéséről, a törzsfőnök pedig állandóan közbe akart szólni, mindhiába. Mikor a hölgy befejezte felvilágosító előadását, a törzsfőnök végre szóhoz jutott. Barátságosan, arcán az egyszerű emberek ártatlan kifejezésével mosolyogva mondta:
- Asszonyom! A gyerek csak arra akarták magát figyelmeztetni, hogy rajta felejtette az objektíven a sapkát!
A szociológusnő elvörösödött, és bocsánatot kért a törzsfőnöktől a tapintatlanságért.
Ő ugyanis tudja, hogy bizonyos törzsekben az a hit él, hogy ha lefényképezik őket, azzal ellopják a lelküket.
A tudós hölgy hosszú magyarázatba fogott a fényképezőgép mivoltáról, működéséről, a törzsfőnök pedig állandóan közbe akart szólni, mindhiába. Mikor a hölgy befejezte felvilágosító előadását, a törzsfőnök végre szóhoz jutott. Barátságosan, arcán az egyszerű emberek ártatlan kifejezésével mosolyogva mondta:
- Asszonyom! A gyerek csak arra akarták magát figyelmeztetni, hogy rajta felejtette az objektíven a sapkát!
Értékeld a viccet:
Eddigi értékelés: 4,0
Egyéb
Szabó panaszkodik barátjának:
- A lányaim állandóan a zenecsatornát nézik és teljesen elhanyagolják a tanulást. A feleségem a családi sorozatokat szereti, emiatt nem törődik a háztartással. Esküszöm, ahogy vége a futballszezonnak, azonnal kidobom a televíziót!
- A lányaim állandóan a zenecsatornát nézik és teljesen elhanyagolják a tanulást. A feleségem a családi sorozatokat szereti, emiatt nem törődik a háztartással. Esküszöm, ahogy vége a futballszezonnak, azonnal kidobom a televíziót!
Értékeld a viccet:
Eddigi értékelés: 4,35
Orvos
- Nos uram, sajnos önt meg kell műtenem.
- Azt már nem! Inkább meghalok.
- Az egyik nem zárja ki a másikat!
- Azt már nem! Inkább meghalok.
- Az egyik nem zárja ki a másikat!
Értékeld a viccet:
Eddigi értékelés: 4,6
Egyéb
Úgy sejtem, ha a telefonokban lehetne hallani még a hívás befejezése utáni 5 másodpercet is, mindenkinek jóval kevesebb barátja lenne...
Értékeld a viccet:
Eddigi értékelés: 4,37
Bizarr
Miért ugrott át Mulder a kerítésen? Mert az igazság odaát van.
Miért ugrott át Scully a kerítésen? Mert Mulder is odaát van.
Miért ugrottak vissza mindketten? Mert kiderült, hogy a pitbull is odaát van!
Miért ugrott át Scully a kerítésen? Mert Mulder is odaát van.
Miért ugrottak vissza mindketten? Mert kiderült, hogy a pitbull is odaát van!
Értékeld a viccet:
Eddigi értékelés: 4,27
Állatos
A dadogós nyuszika, a farkas és a medve hajótörést szenvednek.
Este a medve őrködik. Nem jött hajó.
Másnap a farkas. Nem jött hajó.
Harmadnap a dadogós nyuszika.
Telik az idő, míg a nyuszika megszólal:
- Ha-ha......
A farkas meg a medve nem várják meg míg befejezi azonnal a vízbe futnak!
De a nyuszika befejezi:
- Ha-ha-jól-lá-lá-tom-m, cá-pa-kö-kö-ze-le-dik!
Este a medve őrködik. Nem jött hajó.
Másnap a farkas. Nem jött hajó.
Harmadnap a dadogós nyuszika.
Telik az idő, míg a nyuszika megszólal:
- Ha-ha......
A farkas meg a medve nem várják meg míg befejezi azonnal a vízbe futnak!
De a nyuszika befejezi:
- Ha-ha-jól-lá-lá-tom-m, cá-pa-kö-kö-ze-le-dik!
Értékeld a viccet:
Eddigi értékelés: 3,38
Fárasztó
- Hogy hívják a gyors indiánt?
- Igyek Szem.
- Igyek Szem.
Értékeld a viccet:
Eddigi értékelés: 4,11
Munkahelyi
A főnök azt mondja négy dolgozójának:
- Sajnálom, de létszámleépítés van, valakit el kell küldenem.
Megszólal a roma:
- Sajnos, én kisebbségi vagyok, nem küldhet el, mert panaszt teszek.
Mire a másik:
- Én pedig nő vagyok, ha elküld, panaszt teszek.
A harmadik:
- Én idős vagyok, ha elküld, beperelem hátrányos megkülönböztetésért.
Mindenki a negyedik, fiatal, fehér férfire néz. Az megszólal:
- Azt hiszem, akkor én vagyok a meleg...
- Sajnálom, de létszámleépítés van, valakit el kell küldenem.
Megszólal a roma:
- Sajnos, én kisebbségi vagyok, nem küldhet el, mert panaszt teszek.
Mire a másik:
- Én pedig nő vagyok, ha elküld, panaszt teszek.
A harmadik:
- Én idős vagyok, ha elküld, beperelem hátrányos megkülönböztetésért.
Mindenki a negyedik, fiatal, fehér férfire néz. Az megszólal:
- Azt hiszem, akkor én vagyok a meleg...
Értékeld a viccet:
Eddigi értékelés: 4,6
Orvos
Egy nő elmegy a pszichológushoz:
- Doktor úr kérem, segítenie kell a férjemen! Egy pár hónapja azt gondolja magáról, hogy ő egy versenyló. Nyerít, állva alszik, zabot és füvet eszik.
- Nem probléma - válaszolja az orvos. - Meg tudom gyógyítani, de sajnos nem lesz olcsó.
- Ó, a pénz nem számít! Megnyerte az utolsó 3 pénzdíjas versenyét.
- Doktor úr kérem, segítenie kell a férjemen! Egy pár hónapja azt gondolja magáról, hogy ő egy versenyló. Nyerít, állva alszik, zabot és füvet eszik.
- Nem probléma - válaszolja az orvos. - Meg tudom gyógyítani, de sajnos nem lesz olcsó.
- Ó, a pénz nem számít! Megnyerte az utolsó 3 pénzdíjas versenyét.
Értékeld a viccet:
Eddigi értékelés: 3,78