A három denevértestvér elindul külön- külön vacsorázni. Megbeszélik, hogy egy kis idő múlva újra itt találkoznak. Visszatéréskor mindegyik érdeklődik, hogy mit evett a másik. A nagyobbik tehénhúst, a középső szarvashúst. Az első kettő elcsodálkozva kérdi a kisebb testvérkéjüket:
- Veled, mi történt, te nem ettél?
A kisebbik megszólal:

- Látjátok ti azt a falat, mert én nem láttam!

Három denevér ül az ereszen. Egyikük megunja a beszélgetést és elrepül.5 perc múlva múlva véresen jön vissza.
- Hát veled mi történt?
- Látjátok a völgyben a birkákat?
- Igen.
- Kiszívtam a vérüket.
Elmegy a másik is. 10 perc múlva véresen jön vissza.
- Mi történt veled?
- Látjátok a völgyben a marhákat?
- Igen.
- Kiszívtam mindnek a vérét.
Na a harmadik is kedvet kap, elrepül ő is. 5 perc múlva véresen jön vissza, de nem csak a szája széle, hanem mindene csupa vér.
- Veled mi történt?
- Látjátok azt a bazi nagy tornyot?
- Igen.
- Na, én meg nem láttam.

- Apu, nem is tudtam, hogy fekete gólya is van!
- Hát persze, hogy van kisfiam, különben ki hozná a néger gyerekeket!

Kedves betörő! A kutya mindenkit beenged, a gond kifelé jövet kezdődik.

Nyugi, csak az eleje harap!

Cézár sem vegetáriánus!

Csahos 4 másodperc alatt gyorsul százra. És Ön?

A kutyák szabadon mozognak, Ön szabadon dönt!

- Kérem doktor úr, segítsen baj van! Az összes csirkémnek 40 fokos láza van. Most mit csináljak?
- Vegye le a "Friss tojás eladó" táblát, és rakja ki helyette, hogy "Főtt tojás eladó".

Amikor az állatok beszálltak Noé bárkájába, a hímeknek le kellett adni a szerszámjukat a ruhatárban, hogy ne szaporodjanak a 40 nap alatt, mert szűkös volt az élelmiszer tartalék. Amikor eltelt a 40 nap, és ki lehetett szállni, a hím egér vígan odaszólt az asszonyhoz:
- Na, anyjuk, ma lesz hancúr! Elcsórtam az elefánt bilétáját.

Egy nő bemegy az állatkereskedésbe. Meglát egy 50.000 Ft-os papagájt, aminek egyik lábán piros, a másik lábán zöld szalag van. A nő megkérdezi az eladót:
- Tessék mondani, miért ilyen drága ez a papagáj?
- Mert két nyelven tud beszélni. Ha meghúzza a piros szalagot, akkor angolul beszél, ha a zöldet, akkor magyarul.
A nő először meghúzza a piros szalagot.
Papagáj: - How are you?
Ezután meghúzza a zöldet.
Papagáj: - Hello! Hogy s mint?
- És mi történik, ha mindkettőt meghúzom?
Papagáj: - Akkor elesek bazdmeg!

Egy paraszt bácsi bemegy a kocsmába, és egymás után kéri ki a feleseket és közben csak azt hajtogatja:
"Vannak megmagyarázhatatlan dolgok, vannak megmagyarázhatatlan dolgok..."
A kocsmáros megkéri, hogy ugyan mondja már neki el, hogy mi az amit nem tud megmagyarázni.
"Hát képzelje: fejem kint az istállóban a tehenet, erre az a piszkos tehén rúg egyet és felborítja a kannát.
A tej pedig kiborul. Mondom, nem fogsz itt nekem szórakozni. Fogtam és kikötöttem azt a lábát, amelyikkel rúgott.
Fejem tovább. Most meg a másik lábával rúgott egyet. A kanna megint kiborult.
Erre a másik lábát is kikötöttem. Fejem tovább. Hát az a nyamvadt tehén most meg csapott egyet a farkával és megint felborította a kannát.
Na gondoltam, akkor felkötöm a farkát a gerendához. Felálltam a fejőszékre és mivel nem volt kéznél kötél, kirántottam a gatyamadzagomat. Az persze lecsúszott.
Ebben a pillanatban belépett a feleségem az ajtón. Hát, vannak megmagyarázhatatlan dolgok..."

Egy tehén szerelmes lett a szép bikába,
minden vad bikának legvadabbikába.
Vonzalmát megírta egy marhalevélben
nagyjából ekképpen:

- Hatalmas Barom!

Bocsássa meg, hogy pár sorommal zavarom.
Tudom, mily elfoglalt, milyen megbecsült Ön,
mégis tollat ragadott csülköm,
hogy amit a marhanyelv elbőgni restell,
így adjam tudtára, Mester!
Ön, ismervén jól a tehénszív rejtelmét,
tudja, hogy nem minden a napi tejtermék.
Amíg szorgalmasan duzzasztom tőgyemet,
gondolatom egyre Ön körül őgyeleg.

Muú! Minden bikák közt legelőkelőbb!
Midőn megláttam a legelő előtt,
elpirultam, elsápadtam,
vágy reszketett felsálamban,
s úgy éreztem, kéj oson
keresztül a rostélyoson.

Muú, hogy forrt a vér szívembe,
hogy tódult a bélszínembe!
Az a perc, mit Ön velem tölthet maholnap,
megrázza majd egész pörköltnek valómat.
Ám míg Önről ábrándozom kérődzve,
vad féltés öl a szívemig férkőzve,
és átjárja ó mind a kín
velős csontom, mócsingjaim.
Már bánom e merész vágyat,
hisz Ön büszke tenyészállat,
csupa gőg, mely után az egész tehéncsorda bőg.
De ne féljen Bikaságod!

Ha nem szeret, félreállok.
Nem fog látni levert búsnak,
mert beállok leveshúsnak.
Ám, ha mégis kegyes szívvel veszi e levelet
és megszánja az Önért égő tehenet,
Válaszoljon hamar rája.

Üdvözli Önt a marhája!

A festőművész nézegeti a mezőn legelésző birkákat, majd megkérdi a pásztortól:
- Megengedi, hogy lefessem a birkáit?
- Nem is tudom... Hogy fogom aztán eladni őket?