- Barátom, te hiszel a halál utáni életben? - kérdi Kovácsot a kollégája.
- Természetesen - feleli Kovács. - Mióta az anyósom elhalálozott, teljesen újjászülettem!

- Miért temetik az anyóst, csak derékig a sírba?
- Hogy később tudja gondozni a virágokat.

Kovács egy ideje nagyon ideges, és elmegy az idegorvoshoz. Az anyósa is elkíséri, és kint várja a várószobában.
Az idegorvos megvizsgálja Kovácsot, aztán azt mondja neki:
- Uram, önt valami krónikusan gátolja és minden életörömtől megfosztja.
- Pszt... - csitítja Kovács -, kint ül a várószobában!

- Öregem, ha én az anyósommal veszekszem, mindig enyém az utolsó szó - mondja egyik barát a másiknak.
- És mit mondasz neki?
- Igenis, mama!

- Mi az abszolút vegyes érzelem?

- Ha látjuk, amint az anyósunk a szakadékba zuhan a vadonatúj Mercedesünkkel.

- Madárijesztő kéne a kertjébe, szomszéd! Különben majd a madarak elhordják az idei termését. - mondja az egyik gazda a másiknak.
- Nem kell az ide, az anyósom egész nap a kertben matat...

Nemrég temették el a férfi anyósát. Kimegy a temetőbe, megnézni, hogy minden rendben van-e a sírnál. Látva a nem messze sugdolózó és őt figyelő öreglányokat, jó hangosan elkezd sóhajtozni:
- Jaj, miért haltál meg, anyósok legjobbika! Bárcsak feltámadnál!
Abban a pillanatban egy vakond elkezdi túrni a földet. Látva a mozgást, azonnal elfeledkezik az öreglányokról. Rátapos a vakondtúrásra, miközben ezt mormogja:
- Na, annyira komolyan azért nem gondoltam!

A bíróságon a bíró?
- Miért nem segített, amikor látta hogy a gyilkos ki akarja lökni az anyósát az ablakon?
Vádlott:

- Mert láttam, hogy egyedül is boldogul vele!

- Honnan jön, barátom?
- Sárkányt eresztettem...
- Ezt hogy érti?
- Az anyósomat vittem ki a pályaudvarra, mert elutazott.

A férj tengeri útra viszi az egész családját.
Már az első estén hangosan dörömböl a kabinja ajtaján az anyósa:
- Gézu, rettenetesen szenvedek ettől a tengeri betegségtől!
Mennyire lehet tőlünk a szilárd talaj?
- Vagy három kilométerre.
- Csak? És milyen irányban?
- Lefelé, mama, lefelé!