Karácsonyra egy férfi sírkövet vesz az anyósának. Eltelik egy év, jön a karácsony, de ezúttal semmit sem vesz az anyósnak.
Amikor az anyós reklamál, visszavág:
- Azért nem vettem semmit, mert a tavalyi ajándékot sem használja!

Kovács egyszer dühbe jön, és csúnyán elveri az anyósát. Az asszony persze szalad a rendőrségre, és feljelenti.
- Hogy merte megütni az anyósát? - förmed rá a rendőr. - Nem tudja, hogy büntetni csak a hatóságnak van joga?
- Én nem bánom - feleli Kovács -, itt a botom, akkor üsse maga!

- Szóval azt állítja, hogy eltűnt az anyósa?
- Igen.
- Mikor?
- Úgy egy évvel ezelőtt.
- Ember! Akkor miért csak most jelenti be?
- Valahogy eddig nem mertem elhinni.

- Amelyik olyan, mint az üstökös: ritkán közelít és akkor is húzza a csíkot...

Anyós panaszkodik a vejének:
- Jaj, a sok takarítás! Még most is fáj a kezem a seprűtől!
- Jaj, mama! Hát nem kell azt annyira szorítani, nem esik le róla olyan könnyen az ember...!

Kovács egyszer dühbe jön, és csúnyán elveri az anyósát. Az asszony persze szalad a rendőrségre, és feljelenti.
- Hogy merte megütni az anyósát?- förmed rá a rendőr. - Nem tudja, hogy büntetni csak a hatóságnak van joga?

- Én nem bánom - feleli Kovács-, itt a botom, üsse akkor maga!

- Hogyan tudsz vitába keveredni az anyósoddal?
- ???
- Mondj neki bármit.

- Üdvözlöm!
- Egy jegyet szeretnék kérni Nápolyba.
- Csak egyet?
- Igen, mert az anyósomnak veszem, aki tegnap azt mondta: "Nápolyt látni és meghalni..."

- Hallottad haver, a Béci tegnap elájult az anyósa temetésén.
- Igen?Nem is tudtam, hogy ennyire oda volt az anyósáért.
- Hát nem is. Tudod, egyszer azt hitték hogy meghalt, de a temetésen elejtették a koporsót és föléledt az anyós. Még 5 évet élt. Most az egyik koporsó vívő megbotlott, na, akkor ájult el a Béci.

A Kovács család az anyóssal állatkertbe látogat, éppen a vízilovat nézegetik, amikor megszólal Kovács:
- Látja, mama! Mekkora szája van, aztán mégsem szól egy szót sem!