Egy öngyilkosságra készülő életunt fickó úgy dönt, hogy elmegy a hóhérhoz tanácsért:
- Szeretnék végezni magammal. Melyik verziót ajánlja?
Ciánt nyeljek, vonat elé ugorjak, vagy ugorjak a Dunába?
- Én azt mondom magának ugorjon a Dunába, mert ha meggondolja magát, onnan még kiúszhat!

Egy elítélt épp a villamosszékben ül, és a kivégzésére vár, amikor hirtelen elkezd csuklani.
Az őr megkérdezi tőle:
- Mi az utolsó kívánsága?
- Lenne szíves megijeszteni?

Zsidó asszony órák óta vajúdik. Hosszas szenvedés után az orvos felsóhajt:
- Na végre! Most már megnyugodhat, a nehezén túl van. Kint van az orra.

Egy hídon megy végig egy rendőr, és észrevesz egy férfit, aki a korlátra támaszkodik, és nézi a vizet. Odalép hozzá, és megkérdezi:
- Uram, csak nem akar öngyilkos lenni?
A férfi szomorú mosollyal fordul a rendőr felé, és azt mondja:
- Nem, csak az emlékek bántanak. Szegény feleségem ezen a helyen esett a vízbe, és most eszembe jutottak az együtt töltött szép napok.
- Bocsásson meg, uram, hogy megzavartam - szól részvéttel a rendőr, majd megkérdezi: És mikor történt a szerencsétlenség?
- Kettő perccel ezelőtt.

Nyaral a színésznő, amikor eléri a végzet: ínygyulladást kap. Orvos nincs a kis faluban, ezért hívják hát a falusi gyógyítót egy idős embert, aki piócával gyógyít.
A kis állatot rátapasztja a művésznő ínyére. Az öreg bókolni akar a szép színésznőnek, ezért mókásan így szól a piócához:
- Na, öregem! Ez már ugye jobban ízlik, mint tegnap a polgármester úr aranyere?

Ha valaki hatvanöt éves koráig nem tanulja meg a víz ízét becsülni, sötétben olvasni, és lankadt farokkal kefélni, annak nehéz nyugdíjas kora lesz...

Egy vidéki kórházban az éjszaka közepén hirtelen felkiált egy beteg:
- NEEEEE! Nem akarok Windows-os lélegeztetőgépet!

Egy hittérítőt fogva ejtenek a kannibálok, de figyelmeztette őket, hogy a húsa élvezhetetlen. Elővette a kését, levágott egy darabot a lábából és odaadta a fővezérnek, aki alig harapott bele máris kiköpte.
A hittérítő ezek után még húsz évig élt a falábával.

Meghal a Dalai láma, és felkerül a mennyországba. Isten személyesen megy érte a kapuhoz, beinvitálja. Miközben ülnek a felhőkön, Isten megkérdezi tőle:
- Nem vagy éhes, barátom?
- De igen, uram, szívesen harapnék valamit.
Isten kinyit egy konzervet, odaadja a Dalai lámának. Az, miközben eszegeti a konzervet lenéz a pokol irányába, és azt látja, hogy a Pokolba került elkárhozott lelkek sült húst, kaviárt, lazacot esznek.
Másnap Isten ismét megkérdezi, nem éhes-e? A Dalai láma ismét igenlően válaszol, erre megint kap egy konzervet. A pokolban ezúttal steak és pezsgő a menü.
Amikor harmadnap ugyanez játszódik le, a Dalai láma nem bírja tovább, és megkérdi:
- Uram, hogy van az, hogy én, aki mindig alázatosan éltem, soha nem vétkeztem, mindig csak konzervet kapok, míg a pokolba kerültek fejedelmi lakomákat kapnak?
Erre Isten fejcsóválva:
- Tudod, itt fent kettőnkért nem érdemes szakácsot tartani...

Egyik délután egy kisgyerekes anyukának el kellett mennie otthonról, és a férje vigyázott a gyerekre. A másfél éves kislány nemrég kapott valakitől egy kis teáskészletet, azzal játszott.
Miközben apja a tévében a híradót nézte, a gyerek odatotyogott hozzá és megkínálta egy kis "teával". A játékcsészében természetesen csak víz volt. Az apuka szívesen részt vett a játékban, megitta, megköszönte.
A kislány annyira élvezte a dolgot, hogy folyamatosan hozta apának a teát. Néhány óra múlva hazajött az anya, férje büszkén mutatja neki, hogy mit játszottak a kislánnyal.
A gyerek odaviszi neki a csésze teát, ő megissza. Az anya megvárja, míg visszaadja a csészét, majd így szól:
- Drágám, arra nem gondoltál, hogy az egyetlen hely, ahonnan vizet tud hozni a gyerek, az a WC?