Egy férfi elmegy egy jósnőhöz és a jövőjéről kérdezi. A jósnő belenéz a kristálygömbbe, aztán belekezd a mondanivalójába:
- Amint látom, ön egy kétgyerekes apuka...
- Téved asszonyom! Három gyerekem van.
- Ezt csak ön hiszi...

Apuka faggatja a kisfiát:
- Mit kérsz a születésnapodra, Dávidka?
- Egy öcsikét.
- Hát addig már csak 1 hónap van, ilyen rövid idő alatt nem fog menni.
- Dehogynem! A múltkor te mondtad, hogy igenis minden határidőt be lehet tartani, csak több embert kell ráállítani a megoldásra...

1. A gravitáció nem egy ötlet, hanem természeti törvény, amely ellen fellebbezésnek helye nincs.

2. Mindig törekedj arra, hogy leszállásaid száma egyenlő legyen a felszállások számával.

3. Amennyire csak lehet, törekedjünk arra, hogy a gép hegyes vége mindig előre álljon.

-Jó napot kívánok, egy szép lassú számot szeretnék kérni!
- Oké, rendben! Haaaatszááákiiiileeencveeeeennyoooolc!

Az ügyeletes tiszt felveszi a jegyzőkönyvet, s közben kérdezgeti a bejelentőt:
- Uram el tudná mondani nekem, milyen volt a támadója?
- Dőlt belőle az alkoholszag.
- Mégis, valami pontosabbat nem tud mondani?
- Azt hiszem, szilvapálinka volt...

Egy pasas bemegy a fogorvosi rendelőbe:
- Tiszteletem! Mindegy melyik fogorvos tud fogadni, csak hölgy legyen.
- Miért fontos ez magának? - kérdezi az asszisztens.
- Mert végre szeretném egy nőtől azt hallani, hogy nyissam ki a számat, ahelyett, hogy fogjam be.

Tartalékos bevonuláson sorban szólították az embereket. Az első szólított Drács Endre volt, aki nem jelentkezett. A főtörzs hátratette a lapját és mindenki parancs felkiáltással jelentkezett. Egy ember maradt a végén illetve egy papír amikor lezajlott a következő dialógus:
- Drács Endre!
Semmi reakció.
- Hol van Drács Endre?!
Semmi.
- Magát hogy hívják?
- Dr. Ács Endre!

1944. Április 7. - Kiűztük az ellenséget az erdőből...
1944. Április 8. - Az ellenség űzött ki minket az erdőből...
1944. Április 9. - Megjelent az erdész, és mindenkit kizavart az erdőből!

A Smith család évek óta hiába várja a gyermekáldást, így nagy nehezen arra az elhatározásra jutnak, hogy fogadnak egy bérapát. A nagy nap reggelén Mrs Smith idegesen várja a jelentkezőt. Eközben egy házaló fotós csenget be az ajtón, hátha sikerül egy kis munkát találnia. Mrs Smith ajtót nyit.
- Jó reggelt asszonyom, azért jöttem…
- Ó, tudom miért jött. Már nagyon vártam – mondja Mrs Smith.
- Tényleg? – lepődik meg a fotós. – Nagyon jó. Tudja, a gyerekek a specialitásom.
- Ebben bíztunk a férjemmel. Jöjjön be és foglaljon helyet!
Hamarosan Mrs Smith a tárgyra tér:
- Nos, akkor hol kezdjük?
- Bízzon csak mindent rám! Azt hiszem, kettőt csinálnék a fürdőkádban, egyet a kanapén és talán néhányat az ágyon. Esetleg a nappali is mókás lehet…
- Fürdőkád, nappali? Nem csoda, ha a férjemnek nem sikerült eddig.
- Nos, asszonyom, senki nem tud minden alkalommal tökéletes dolgokat produkálni. De ha kipróbáljuk több pozícióban, különböző irányokból, biztos vagyok benne, hogy elégedett lesz az eredménnyel.
- Úristen, az nagyon sok… – sóhajtja Mrs Smith.
- Asszonyom, az én szakmámban az embernek muszáj időt szánnia a munkájára. Meg tudnám csinálni öt perc alatt is, de biztos vagyok benne, hogy elégedetlen lenne vele.
- Hát, nem is tudom… – motyogja Mrs Smith.
A fotós előveszi a tárcáját és kihúz belőle egy sorozatot a legjobban sikerült gyerekfényképeiből. Megmutatja az elsőt:
- Nézze csak, ezt például London belvárosában, egy busz tetején csináltam!
- Úristen! – kiált fel Mrs Smith előhúzva zsebkendőjét.
- És ezek az ikrek is elég jól sikerültek, pedig az anyjuk nagyon megnehezítette a dolgomat.
- Megnehezítette?
- Igen. Végül ki kellett mennünk a Hyde parkba, egyébként nem is sikerült volna. Képzelheti, milyen nehéz volt ott a sok ember között. Annyian jöttek oda, hogy négy-öt sorban is lökdösték egymást.
- Négy-öt sorban? – kérdezi Mrs Smith tágra nyílt szemmel.
- Igen – mondja a fotós. – Az anyjuk nagyon hisztis volt. több, mint három óra hosszat sikítozott folyamatosan. Gondolhatja, milyen nehéz volt koncentrálnom. Aztán besötétedett, úgyhogy a végét már sietve kellett ellőnöm. Amikor meg a mókusok elkezdték rágcsálni a felszerelésemet, csomagoltam és hazamentem.
- Azt mondja, tényleg megrágcsálták a, hmm… felszerelését? – hajol előre Mrs Smith.
- Igen, így volt. Nos, asszonyom, ha készen áll, akkor behoznám az állványomat.
- Állványát?
- Persze. Szükségem van rá, a felszerelés olyan nagy, hogy nem tudom sokáig tartani. Asszonyom? Asszonyom?… A fenébe, hát nem elájult?

A falu lelkésze próbálja megtéríteni a falu egyik iszákosát:
- Nézd fiam, az alkohol az ördög műve. Vegyünk egy példát: odaraksz a tehened orra elé egy vödör vizet és egy vödör bort.
Szerinted melyikből fog inni?
- Biztos a vízből!
- Természetesen, gyermekem. És azt is tudod, hogy miért?
- Persze, atyám! Azért, mert egy marha!