A kocsma előtt egy tökrészeg férfi fekszik a földön. Egy járókelő megkérdi:
- Magával meg mi történt? Hívjunk segítséget?
- Á, dehogy, éppen dolgozom. Én vagyok a kocsma reklámja.

Kérek egy fé-fél ko-konnyakot!
- Szó sem lehet róla, részegeket nem szolgálunk ki!
- De de nem nekem lesz, hanem a ha-haveromnak!
- Igen, és ő hol van?
- Ki-ki kint fe-fe-fekszik az ajtó e-előtt!

Bemegy egy férfi a fogorvoshoz:
- Ki kellene húzni egy fogamat.
- No, nyissa ki a száját, mindjárt kint lesz!
- Ezzel a kis fogóval?
- Ezzel miden fogat ki tudok húzni.
- Az enyémet nem! Ahhoz hosszabb kell.
- Miért?
- Mert a kocsmában kiverték és lenyeltem.

A kocsma előtt egy nagyon részeg férfi támaszkodik. Egy járókelő megkérdi:
- Mi történt magával?

- Semmi. Én vagyok a kocsma reklámja.

Bemegy a Iván a kocsmába. Odaszól a pincérnek:
- Hozzál vodkát, egyet nekem, egyet neked, egyet a zenészeknek.
Megissza, de fizetés nélkül távozik.
Másnap újra bemegy a kocsmába, kér újra 3 vodkát:
- Egyet nekem, egyet neked, egyet a zenészeknek.
Újra elmenne, de a pincér az ajtóban megállítja és jól megveri. Másnap újra bemegy Iván a kocsmába. Hívja a pincért:
- Kérek két vodkát, egyet nekem, egyet a zenészeknek. Te most nem kapsz, mert ha iszol, nagyon goromba vagy.

Bush és Powell üldögél a kocsmában. Bejön egy fickó, odamegy hozzájuk
és megkérdi
- Helló fiúk, miről beszélgettek?
- Épp a III. világháborút tervezzük.
- Igen? És mi a terv?
- Megölünk 140 millió afgánt, meg egy biciklis postást.
- Egy biciklis postást? Őt meg miért?
Erre Bush odafordul Powellhez

- Látod én megmondtam, hogy a 140 millió afgán senkit sem fog érdekelni!

Egy ír, egy olasz és egy lengyel ülnek a bárban, valahol New Yorkban. Állati jól érzik magukat és egyetértenek, hogy ez egy nagyon frankó bár. Aztán az ír azt mondja:
- Ja, ez egy tényleg frankó bár, de ahol én születtem, Dublinban, van egy ennél sokkal jobb. MacDougal a bár neve, és ott rendelsz egy piát, aztán még egyet, akkor MacDougal személyesen kihoz egyet ingyen!
A többiek egyetértenek, hogy az tényleg egy jó hely lehet. Utána az olasz kezdi mondani:
- Viszont ahol én születtem, Pármában, ott van egy annál is jobb kocsma: a Vinny kocsmája. Ott, ha iszol egy piát, Vinny hoz egyet ingyen. Veszel még egyet, Vinni hozza a következőt ingyen.
A többiek egyetértenek, hogy az tényleg egy jó hely lehet.
Végül a lengyel jut szóhoz
- Azt gondoljátok, hogy annál jobb hely nincs? Ahonnan én származom, ott van egy hely, úgy hívják "Warshowski". Na, ott ha bemész, akkor rögtön fizetnek neked egy piát. Aztán, ha megittad, akkor még egyet. Utána fizetnek egy harmadikat is, majd hátravisznek egy kis szobába, ahol egy állati nagyot kefélhetsz!
- Ezt már nevezem! - mondja a másik kettő. - Az tényleg egy fantasztikus jó hely lehet! De ezt csak hallomásból tudod, vagy ez tényleg így megtörtént veled?
Mire a lengyel:
- Hát igazából nem velem, hanem a húgommal!

Egy orosz vendégmunkás bemegy a falusi kocsmába. Odamegy a pult mögött álló kocsmároshoz és rendel.
- Egy vodka neked, egy vodka nekem, egy mindenkinek.
A kocsmáros kitölti az italokat. Az emberünk felhajtja a sajátját, majd sarkon fordul és fizetés nélkül távozik.
Másnap ugyanez történik, de a kocsmáros ekkor utána megy és a kocsma előtt jól elveri.
Emberünk harmadnap ismét megjelenik a kocsmában és rendel.
- Egy vodka nekem, egy mindenkinek, de te nem kapsz, mert egyet iszol és mindjárt verekszel.

Kiss a vendéglőben észreveszi, hogy a szemközti asztalnál egy részeg jóízűen alszik. Egy idő után megunja a horkolását, és szól a pincérnek, hogy dobja ki.
- Bolond lennék kidobni uram, ő a legjobb vendég! - Háromszor keltettem fel, és mindig kifizette a számlát.

- Te, engem mindig kizár az asszony a lakásból, ha részegen megyek haza... Mit tegyek, nincs valami ötleted?
- Én azt szoktam csinálni, hogy bekopogok, levetkőzöm, beadom a ruháimat az ajtón, és nincs az az asszony, aki hagyná, hogy a férje meztelenül ácsorogjon az utcán.
- Rendben, kipróbálom...
Legközelebb mikor találkoznak, megkérdi a másik:
- Nos, bevált a tervem?
- Hát, csak részben...
- Hogyhogy részben?

- Bekopogtam, levetkőztem, beadtam a ruháimat az ajtón, az becsukódott, ám ekkor hirtelen bemondta egy hang: "Deák tér következik..."