Egy ír férfi bemegy egy dublini bárba, rendel 3 korsó Guinness-t és leül a helyiség hátsó részében. Iszik egy-egy kortyot mindegyikből egymás után.
Miután imigyen mindhármat kiissza, visszamegy a pulthoz és még hármat rendel.
A csapos így szól hozzá:
- Tudja, miután kiengedek egy korsóval, az hamarosan elveszti az aromáját,jobb lenne az íze, ha egyszerre csak egyet kérne.
Az ír férfi így felel erre:
- Nos, tudnia kell, hogy nekem van két fivérem.
Az egyik Amerikában él, a másik Ausztráliában, én pedig itt Dublinban.
Amikor elmentünk otthonról megígértük, mindig így fogunk inni, hogy emlékezzünk arra az időre, amikor még mind együtt ittunk.
A csapos elismeri, hogy ez egy szép szokás, és annyiban hagyja a dolgot.
A férfi törzsvendég lesz a bárban és mindig ugyanígy iszik: rendel 3 korsóval, és ezeket úgy issza meg, hogy mindegyikből egy-egy kortyot iszik sorban egymás után. Az egyik nap bejön és csak két korsóval rendel. Az összes törzsvendég észreveszi ezt és elcsendesedik.
Amikor visszajön a pulthoz a második körért, a csapos megszólal:
- Nem akarom megzavarni gyászát, de ki szeretném fejezni részvétemet az önt ért nagy veszteség miatt. A férfi egy pillanatig zavartnak tűnik, de aztán fény gyúl a szemében és nevetni kezd:
- Ó, nem arról van szó! - mondja mosolyogva.
Mindenki jól van, csak én leszoktam az ivásról.

A kocsma előtt egy tökrészeg férfi fekszik a földön. Egy járókelő megkérdi:
- Magával meg mi történt? Hívjunk segítséget?
- Á, dehogy, éppen dolgozom. Én vagyok a kocsma reklámja.

Két fickó beszélget a kocsmában:
- Tudod komám, én csak különleges alkalmakkor iszom!
- Mint például?
- Amikor józan vagyok...

Bemegy egy fickó a kocsmába, és rendel egy üveg sört.
- Egy forint lesz - mondja a csapos.
- Tessék? Ilyen olcsó? És ha kérek egy pohár konyakot is?
- Az is egy forint - mondja ismét a csapos.
- És ha kérek egy egész üveggel, akkor az drágább?
- Igen, akkor az már két forintba kerül.
- Te Ember, ha így folytatják akkor hamarosan becsukhatják a boltot. Maga itt a tulaj?
- Nem, a főnök az emeleten van a feleségemmel.
- És mit keresnek ott?

- Ugyanazt csinálják, amit most én a főnök üzletével...

Egy öregember üldögél az esőben egy kocsma előtt. Egy bot van a kezében, azon egy madzag, amit belelógat egy tócsába. Arra megy egy férfi, csodálkozva nézi az öreget, majd megszólítja:
- Mondja, mit csinál itt?
- Horgászom. - feleli az idős férfi.
A fiatalember megsajnálja, behívja a kocsmába egy italra. Üldögélnek egy-egy korsó sör mellett, egyszer csak a fiatal pasi megkérdezi az öregtől:
- És mondja bátyám, hány halat fogott már?
- Eddig hatot, maga a hetedik.

- Mondja, szomszédasszony! Maga egészen addig égeti a lámpát az előszobában, amíg a férje haza nem jön a kocsmából?
- Igen muszáj, mert a múltkor is a sötétben a nagy tükörhöz vágtam a gyúródeszkát.

A kocsmába bemegy a feleség:
- Mondja uram, itt van a férjem?
- Nincs itt! - feleli a csapos.
- De még a nevét sem mondtam!
- Nálunk soha senki férje nincs itt...

A feleség korholja a férjét:
- Tegnap még volt nálad 5 ezer forint, ma meg már nincs egy filléred se! Hová tetted a pénzt?
- Odaadtam egy öregembernek.
- Micsoda nagylelkűség, hogy csak úgy adakozol. És ismerted azt az öregembert?
- Igen, ő a csapos.

Egy részeg bemegy a kocsmába, és így szól:
- Kérek egy pohár sört!
- Elnézést uram, de részegeket nem szolgálunk ki - szögezi le a kocsmáros.
- Nem nekem kell, hanem a barátomnak.
- És hol a barátja?
- Kint fekszik az ajtó előtt.

Kijön egy részeg fickó a kocsmából és akkorát esik, mint az ólajtó. A járókelők felsegítik.
- Ugye, ugye, nem kellett volna ennyit inni.
- Marhaság. Menni nem kellett volna.