Egy munkás az építkezésen bemegy a műszakvezetőhöz:
- Főnök, nyikorog a talicska, meg kellene zsírozni.
- Aztán hogy nyikorog az a talicska?
- Há' így: nyik... nyik... nyik... nyik...
- Ki van rúgva ember!
- De miért?
- Mert így kellene nyikorognia: nyik-nyik-nyik-nyik!

A cég igazgatója behívja az újonnan felvett munkatársat:
- Már megbocsásson, de Ön az önéletrajzában azt állította, hogy 5 év szakmai gyakorlata van, viszont most a tudomásomra jutott, hogy ez az első munkahelye!
- Elnézést uram, de a hirdetésükben azt is írták, hogy az ideális jelölt jó képzelőerővel rendelkezik...

- Vitába keveredtem a szervíz egyik dolgozójával, aki rövidlátónak nevezett, és ki akarta tépni a kezemből a panaszkönyvet.
- Kedves Ügyfelünk! Figyelmeztettük munkatársunkat, hogy máskor legyen udvariasabb, és ne avatkozzon közbe, ha valaki össze akarja firkálni a Kincses Kalendáriumot.

- A feleségem által vásárolt vibrátor nem vibrál, és hamar túlmelegszik.
- Kedves Uram! Vibrátort nem tartunk, de a felesége által vásárolt hotdog-sütő munkatársaim szerint kifogástalanul működik.

- Néhány napja vásároltam Önöknél egy alsónadrágot, amely elszíneződött.
- Kedves Vásárlónk! Mindenkivel előfordulhat ilyen baleset, köszönjük, hogy megosztotta velünk ezt a titkát.

- A postán küldött fogyasztóportól habzik a szám és kihullott a hajam!
- Tisztelt Fogyasztó! Amennyiben visszaküldi a megmaradt Super Polish autópolírozó vegyszert, korrigáljuk a sajnálatos kézbesítési hibát.

A vezérigazgató aggódik egyik fiatal kollégája miatt, aki délben egy időre mindig eltűnik a munkahelyről.
Elhatározza, hogy utánajár, és magánnyomozót fogad!
A nyomozó annak rendje-módja szerint követi a megfigyelendő személyt, mikor délben elhagyja az épületet.
Másnap a vezérigazgató szobájába siet, hogy beszámoljon a tapasztaltakról:
- Kovács úr a szokásos módon délben elhagyta az épületet, majd elhajtott a kocsijával a házához. Megebédelt az otthonában, majd szeretkezett a feleségével. Ezután elszívott néhányat a kiváló minőségű szivarjai közül. Végül visszatért a munkába.
- Akkor semmi gond, végül is ezt az ebédidejében megteheti. Én meg már valami rossztól féltem...
- Öööö... uram, megengedi, hogy tegezzem?
- Hát... Persze, miért is ne?
- Akkor hadd mondjam el ismét. Kovács úr a szokásos módon délben elhagyta az épületet, majd elhajtott a kocsiddal a házadhoz. Megebédelt az otthonodban, majd szeretkezett a feleségeddel.
Ezután elszívott néhányat a kiváló minőségű szivarjaid közül. Végül visszatért a munkába...

Miért nem lép be a ló a szakszervezetbe?
Mert amit ott kapna, az már neki is van!

Aggódó képpel ér haza a férj:
- Édesem, van egy nagy problémám a munkahelyen ...
Megszakítja a feleség:
- De drágám, ne mondd azt, hogy problémád van, a te bajod az enyém is.
Mondd azt, hogy van egy problémánk!
- Rendben, szóval a mi kis titkárnőnk szülni fog nekünk egy gyereket...

Szabó lelkendezve megy haza a munkából:
- Képzeld drágám - mondja a feleségének. - Előléptettek! Lesz saját irodám, és saját titkárnőt is kereshetek!
- Na, szépen vagyunk - morogja a feleség. - Ajánlom, hogy valami öreg, kövér titkárnőt vegyél fel, aki mellett abszolút nem érzel késztetést egy kis munkahelyi etyepetyére!
- Úgy lesz drágám! - válaszolja Szabó. - Hétfőtől tiéd az állás!

Az öreg, szenilis színész már sehol sem kap egyetlen szerepet sem, mert mindig elfelejti a szöveget. Egy nap azonban egy könnyű feladatot ad neki az igazgató
- Fogod ezt a rózsát a középső és a mutatóujjad közé. Beleszagolsz és azt mondod: "Ó, ez a kedvesem illata!".
Minden jól megy a próbákon, eljön a premier napja. A színész elmondja a szöveget baki nélkül, mégis amikor befejezi, oltári nagy röhögés tör ki a nézőtéren. Mikor lejön, rögtön szalad az igazgatóhoz, hogy miért nevetnek, hiszen jól mondta a szöveget. Az igazgató vörös fejjel:

- A rózsát itt hagytad, te szerencsétlen!

Főnök az egyik fiatal alkalmazottjához:
- Géza, hiszel a halál utáni életben?
- Egyáltalán nem. Miért?

- Akkor felvilágosítalak, hogy a nagymamád, akinek a temetésére
szabadnapot kaptál, az előbb itt járt, és utánad érdeklődött!

A bankigazgató megdorgálja az öreg biztonsági őrt, mert elkésett...
- Pista bácsi, vegye tudomásul, hogy itt a bankban éppen olyan fontos a pontosság, mint a katonaságnál. Volt maga katona?
- Igen, voltam igazgató úr.
- És mit mondott magának az ügyeletes tiszt amikor késve ment be a laktanyába?
- Azt, hogy "Alezredes úr a zászlóalj felsorakozott!"