Ma a kedvenc zenémet hallgattam vezetés közben és vadul táncoltam rá, mikor megállított egy rendőr. Azt mondta azért, mert azt hitte, hogy epilepsziás rohamom van éppen.

"Köszönöm az éjszakai szerenádot! Anyámék meg a szomszédok üzenik, hogy örülnek, hogy ennyire el vagy ájulva a szexuális képességeimtől, de ha lehet, a következő pár évtizedben ne itthon randizzunk!
U.i.: Én is szeretlek!"

Apám festette a házat, és hogy biztonságosabban állhasson a létrán a magasban, venni akartak egy rögzítő kötelet.
Elküldte anyámat a boltba.
- Szeretnék egy jó, erős kötelet.
Mindenki kérdőn nézett rá, mire ő magyarázóan hozzátette:
- A férjemnek kell...

Egy idősödő nő felszáll a buszra. Egy úriember egyből felpattan, hogy átadja a helyét.
Erre a hölgy:
- De kérem, én előmelegített helyre nem ülök!
- Akkor üljön a jegesmedve fa**ára!
A hölgy megdöbbenve odamegy a sofőrhöz:
- Maga hallotta ezt?
- Hogyne.
- És nem tesz semmit?
- Mégis mit csináljak? Forduljak észak felé?

Egy somogyi kórház szülészetén történt, ismerősöm is a kórteremben lábadozott a szülés után, szem- és fültanúja volt az esetnek, ő mesélte. Népes, jól öltözött kisvárosi cigány család jött a kismamáért és a babáért a 4 ágyas kórterembe, hogy hazavigyék. A szülést levezető orvos is hamar előkerült - a szülés óta nem látták a szobában - és kezeit dörzsölve ott tüsténkedett a család körül, hogy ugye minden rendben volt, ugye, jó volt az ellátás, ugyebár, meg hasonlók. Ekkor előlépett a családfő és nagy tisztelettel rövid mondókába fogott: egyszerű szavakkal megköszönte az orvos munkáját és átadott neki egy hatalmas díszdoboz desszertet. Az orvos átvette a dobozt, de képtelen volt eltitkolni csalódottságát és kézfogás helyett lekezelően kicsattant: - Jóember ilyenkor nem desszertet szoktak adni a szülésznek! Nagy csend lett. Aztán a férfi csendben megkérdezte:
- Bocsánat, hanem mit?
- Aki elégedett a munkánkkal, az borítékot ad, kérem szépen! Hagyományosan ez illik. Maguk nem hallottak még erről? Pedig van maguknál szaporulat szép számban! - Bocsánat, ne haragudjon doktor úr és mennyit szoktak adni a népek?
- Hát. . . 30-40. 000 forintot.
- Értem, elnézést kérek, tudatlan vagyok, de megoldjuk azonnal, engedelmével visszakérném a desszertet. Kivette az orvos kezéből a dobozt, felnyitotta és kivett belőle egy köteg 20 ezrest, majd 2 darabot átadott a kővé vált orvosnak, akin látszott, hogy a rosszullét kerülgeti. A többit zsebre vágta és a család kivonult a kórteremből. A többi kismama a takaró alá menekült, mert majd megfulladtak a röhögéstől.

‎- Szeretsz, édesem?
- Szeretlek!
- Akkor is szeretni fogsz, ha nem lesz ennyi pénzem?
- Igen, akkor is, csak hiányozni fogsz egy kicsit.

Délre kaptam időpontot a nőgyógyászhoz, örültem, hogy délelőtt viszonylag stresszmentesen fel tudok készülni majd az eseményre.
Reggel azonban telefonhívást kaptam a rendelőből, hogy jó lenne, ha 9:30-ra ott tudnék lenni. "Persze, ott leszek" mondtam a legnagyobb nyugalommal, és csak utána estem pánikba. A reggeli kapkodás a szokásos menetben folyt, gyerekek reggeliztetése, öltöztetése, uzsonnák csomagolása, fuvarozás az iskolába, óvodába stb. 8:45-re értem haza, nem volt már idő újabb fürdésre, ezért csak gyorsan felkaptam a mosakodó rongyot a kád mellöl, és jól lemostam magam "ott". Autóba vágtam magam és rohantam az orvoshoz. Felfeküdtem az asztalra, a fejemet a fal felé fordítottam, és azt képzeltem, hogy Párizsban sétálgatok... A doki megszemlélte a terepet, majd így szólt:
- Húha! Látom, ma volt egy kis különleges felkészülés...
Nem tudtam miről beszél, nem reagáltam semmit, tovább sétáltam "Párizsban". Hazamentem, a nap további része a szokásos rutin szerint ment, főzés, gyerekek összeszedése, házi feladatok ellenőrzése. Estefelé a lányom ijedt hangon kérdezte:
- Anyu, hol van a mosdórongy a fürdőszobából?
- Kidobtam, vegyél elő másikat! - mondtam neki. Mire a lányom:
- De nekem az kell, mert benne volt az összes csillámporom és flitterem!"

Az egyik olasz játékvezető így dicsekedett az őt meginterjúvoló újságírónak:
- Amikor Rómában a mérkőzés után elhagytam a stadiont, több százan kezet csókoltak nekem.
- Olyan jól bíráskodott?
- Dehogyis! Püspökruhába kellett öltöznöm, hogy kimenekülhessek a szurkolók közül.

Az iskolában a lányok mindig felmentek a WC-be, hogy kirúzsozzák magukat. A rúzsozás után mindegyik lány a tükörre rakta a szájlenyomatát.
A takarítónő az igazgatóhoz fordult és minden kirúzsozott lányt behívtak a WC-be. Ott a takarítónő megmutatta mindenkinek, hogy milyen nehéz letörölni a rúzsfoltokat.
A rongyát belemártotta a WC-be és azzal törölte le a foltokat.
Attól a naptól kezdve nem volt többé rúzsfolt a tükrön.

Egy kis panzióból reggel kijelentkezik egy vendég. A recepciós érdeklődik:
- Hogy érezte magát nálunk, uram?
- Szörnyen. - feleli a fickó. - Az éjjel alig aludtam.15 percenként arra riadtam, hogy valami dübörög.
Nem sokkal ezután jön egy fiatal pár, őket is megszólítja az alkalmazott:
- Jó reggelt! Remélem, sikerült kipihenni magukat nálunk!
- Sajnos nem. - feleli a fiatalember. - Valaki a szomszéd szobában olyan hangosan horkolt, hogy negyedóránként átkopogtunk a falon, hogy hagyja abba.