Gábor unokaöcsém egészen picike volt, és a szülei autóztak vele vidékre. Mondták neki, hogy mindjárt jön Kiskunlacháza. Eltelt pár perc, és Gáborka már nagyon türelmetlen volt.
- Hol van már??!
- Micsoda?
- Hát kiskullancs háza!

Ma reggel a parkolóban lerakom a postás bringát, erre azt mondja az éppen arra járó rendőr:
Jó napot kívánok, közúti ellenőrzés...
Még szerencséje, hogy a körzetemben lakik és pont pénze jött, úgyhogy ugyanazt kellett kérdeznem nekem is: Jó napot kívánok, személyi igazolvány, lakcímkártya.

- Nem volt nehéz Párizsban egyedül? Meg tudtad értetni magad? - kérdi egy férfi a barátját.
- Még a legnehezebb helyzetben is mindent megértettem. Az egyik bárban például csodaszép francia nővel ismerkedtem meg.
Üveget rajzoltam, mire ő bólintott, én pedig rendeltem egy üveg pezsgőt. Aztán tyúkot rajzoltam, ő bólintott és elmentünk vacsorázni. Egyszer aztán kivette a kezemből a tollat és ágyat rajzolt.
- És akkor mi történt?
- Akkor én bólintottam, bár ma sem értem, hogyan jött rá, hogy lakberendező vagyok!

- Jó napot! A Hazai Világbank telefonszámát szeretném.
- Hazai Világbank?
- Tudja, a HVB bank!

- Ügyfél: Pár órája az a problémám, hogy nem csörög a telefonom, amikor hívnak.
- Hotline: Valószínűleg bekapcsolta a néma üzemmódot. Lát a kijelzőn aláhúzott hangjegyet?
- Ügyfél: Igen, de nekem nem ez a gondom, hanem amit már mondtam.
- Hotline: De az lesz a probléma. Próbálja meg a telefon bal oldalán lévő gombot hosszan nyomni, így kikapcsolja a néma üzemmódot...
- Ügyfél: Jó-jó, ezt már próbáltam, higgye el nem vagyok hülye, értek annyira a telefonhoz...
- Hotline: Értem. Akkor legyen szíves megnyomni azt a gombot, amin egy kis piros telefon van...
- Ügyfél: Most így beszélgetés közben?
- Hotline: igen.
- Ügyfél: Rendben... (megszakadt)

Anikó néni nagyon precíz tanító néni volt. Szülőire mindenkinek kis ültető kártyát készített, nekünk szülőknek oda kellett ülnünk. Az egyik apuka unalmában a következőt írta a kártya hátuljára: Itt járt apád Marci! Rohadt kemény és alacsony a padod! Az öreglánynak pedig be nem áll a szája!
Ez az apuka akkor lepődött meg amikor Anikó néni beszedte a kártyákat, mondván ez nem csak erre az egy alkalomra szólt...

Egy férfi telefonált be a kívánságműsorba:
- Szeretném kérni A TIBITŐL A LÖTYÖGŐT!
A műsorvezető hirtelen nem tudta, hogy miről is lehet szó, de aztán sikerült kitalálnia, hogy a kért szám: ATB-től a Let You Go!

Kérek egy kék Szofit!Levettem egy egy nekem szimpatikus darabot a sok közül, és a hölgy elé tettem. A dobozon nagy fekete keretben az állt, hogy a dohányzás tüdőrákot okoz. A hölgy felháborodva utasította vissza:Nekem ez nem kell, mert ez tüdőrákot okoz!Padlót fogtam.
Hogy valaki ilyen jó helyzetfelismerő legyen! És így lehessen rá hatni! Elhatároztam, hogy olyat mondok ami alapjaiban rengeti meg a világnézetét, majd elboruló aggyal, de faarccal közöltem vele:Sajnos mind rákot okoz.
Erre ő szintén faarccal: Adjon egy másik dobozzal ugyanebből a márkából!
Először azt hittem viccel, de rájöttem hogy nem. Hát, én adtam neki.
- Erre meg az van írva, hogy a terhesség megszakadásához vezethet.Óó, az jó, nem vagyok terhes, és így nincs gond. Tüdőrákot mégse szeretnék kapni!Azt hittem, felkötöm magam, de erőt vettem magamon, végül is a napom szép volt, mert újfent örömöt okoztam egy vásárlónak.
De a történetnek itt nincs vége. A hölgy pár nap múlva visszatért, megint kért egy kék Szofit. Rutinos droid kezelőként mindjárt meg is néztem, mi van a dobozon. Az írás imigyen szólt: “A dohányzás csökkenti a spermiumok számát.” Gondoltam, ez biztos jó lesz, és oda is adtam.
Nézegette, nézegette, közben egy pár embert kiszolgáltam, majd közölte: Ez férfi cigi, ez nekem nem jó! Adjon nőit!

Két diák, a hétfői vizsgája előtt, a Balatonra utazott szórakozni. Mivel nagyon is kellemesen töltötték a hétvégét, és szinte semmit nem tanultak a vizsgájukra, valamit tenniük kellett. Felhívták a professzort, hogy sajnos nem tudnak időben odaérni a vizsgára, mert kilyukadt az autójuk kereke. Másik időpontot kértek. A professzor rendes volt, és két nappal későbbre kijelölt egy vizsgaidőpontot. A két diák megjelent a vizsgán, immáron a tudás birtokában. A professzor két külön terembe ültette őket, majd átadta a vizsgalapokat.

Két kérdés volt a vizsgalapon: az első, a félévi anyagból feltett könnyű kérdés (10 pont).
A második, egyszerűen ennyi: "Melyik kerék?" (90 pont).

Délre kaptam időpontot a nőgyógyászhoz, örültem, hogy délelőtt viszonylag stresszmentesen fel tudok készülni majd az eseményre.
Reggel azonban telefonhívást kaptam a rendelőből, hogy jó lenne, ha 9:30-ra ott tudnék lenni. "Persze, ott leszek" mondtam a legnagyobb nyugalommal, és csak utána estem pánikba. A reggeli kapkodás a szokásos menetben folyt, gyerekek reggeliztetése, öltöztetése, uzsonnák csomagolása, fuvarozás az iskolába, óvodába stb. 8:45-re értem haza, nem volt már idő újabb fürdésre, ezért csak gyorsan felkaptam a mosakodó rongyot a kád mellöl, és jól lemostam magam "ott". Autóba vágtam magam és rohantam az orvoshoz. Felfeküdtem az asztalra, a fejemet a fal felé fordítottam, és azt képzeltem, hogy Párizsban sétálgatok... A doki megszemlélte a terepet, majd így szólt:
- Húha! Látom, ma volt egy kis különleges felkészülés...
Nem tudtam miről beszél, nem reagáltam semmit, tovább sétáltam "Párizsban". Hazamentem, a nap további része a szokásos rutin szerint ment, főzés, gyerekek összeszedése, házi feladatok ellenőrzése. Estefelé a lányom ijedt hangon kérdezte:
- Anyu, hol van a mosdórongy a fürdőszobából?
- Kidobtam, vegyél elő másikat! - mondtam neki. Mire a lányom:
- De nekem az kell, mert benne volt az összes csillámporom és flitterem!"