Két diák, a hétfői vizsgája előtt, a Balatonra utazott szórakozni. Mivel nagyon is kellemesen töltötték a hétvégét, és szinte semmit nem tanultak a vizsgájukra, valamit tenniük kellett. Felhívták a professzort, hogy sajnos nem tudnak időben odaérni a vizsgára, mert kilyukadt az autójuk kereke. Másik időpontot kértek. A professzor rendes volt, és két nappal későbbre kijelölt egy vizsgaidőpontot. A két diák megjelent a vizsgán, immáron a tudás birtokában. A professzor két külön terembe ültette őket, majd átadta a vizsgalapokat.

Két kérdés volt a vizsgalapon: az első, a félévi anyagból feltett könnyű kérdés (10 pont).
A második, egyszerűen ennyi: "Melyik kerék?" (90 pont).

- Hány éves a fia, amelyik magával lakik?
- Harmincöt vagy harmincnyolc, nem tudom pontosan...
- Hány éve lakik magával?
- Negyvenöt.

Egy novemberi este egy fiatal srác stoppol egy eléggé gyér forgalmú úton. Ráesteledik, az eső is szemerkélni kezd amikor meglát egy lassacskán felé közeledő fénycsóvát. A kocsi lassan mellé gurul és emberünk meg sem várva hogy az megálljon, feltépi a jobb oldali ajtót és beugrik...
Megdöbbenve látja, hogy az autóban nem ül senki, de az szépen egyenletesen halad tovább.
Első megdöbbenéséből felocsúdva - arra gondolva, hogy itt legalább nem ázik - elnyújtózik az ülésen, de ekkor hirtelen észreveszi, hogy az úton egy kanyarhoz közelednek.
Még mielőtt a kormányhoz tudna nyúlni, megjelenik egy kéz és a kocsit a helyes irányba kormányozza, majd eltűnik.
Az emberünk köpni nyelni nem tud a megdöbbenéstől, főleg amikor a jelenet a következő kanyarnál megismétlődik, majd újra és újra, ahogy épp az útirány megkívánja. Végül elérkeznek egy benzinkúthoz ahol a kocsi begördül a parkolóba...
A stoppos - aki ekkora már eléggé be van rezelve - félelmében meg sem várja, hogy a kocsi megálljon kipattan és berohan a töltőállomásra. Megpillantja a pult mögött álldogáló kutast és éppen belekezdene az elképesztő történet elmesélésébe amikor kinyílik az ajtó és belép két ázott pasas. Az egyik rápillantva odaszól a másiknak:
- Te Géza! Itt a srác, aki beugrott a kocsiba amikor toltuk...

Ma kifestettem leendő kislányunk szobáját rózsaszínre. Este elmentünk ultrahangra, ahol kiderült, hogy múltkor félrenézték a nemét.
Kisfiú lesz !

- Jó napot! A Hazai Világbank telefonszámát szeretném.
- Hazai Világbank?
- Tudja, a HVB bank!
-------------------------------

- Itt lakom Tamásiban, és a házammal szemben van egy telefonfülke. Most, hogy északi szél fúj, állandóan csapkod az ajtaja. Ki tudna küldeni valakit, aki megjavítja?

Húsz évvel ezelőtt történt. Az volt a szokás a munkahelyemen, hogy túlóra után a vonathoz sétálva a srácok beugrottak egy felesre a presszóba. Egy sráccal túlóráztunk, hazafelé kérdezte, hogy "Nem iszunk valami édeset?".
Akkoriban a bonbon meggy volt a menő. Vele tartottam. A következő nap megint. Tudni kell, hogy nagyon ritkán iszom alkoholt.
A 3. napon azzal a pasival túlóráztunk akinél nagyon be akartam volna vágódni. Ő is feltette a szokásos kérdést. Én meg szabadkoztam, hogy "Én nem iszom - meg stb., de bemegyek veled" - mondtam.
Beléptünk, a srác kért valamit már nem emlékszem, hogy mi volt az, a kiszolgálónő meg rám néz és azt kérdezte:
- A hölgynek a szokásosat?

"Azt hiszem elég jól sikerült a tegnapi betépés. Semmire sem emlékszem és egy pályaudvaron vagyok ahol főleg németül beszélnek.
Lehet hétfőn nem megyek be melózni"

Válasz :

"A hétfői meló miatt ne aggódj, ma kedd van. Már a rendőrség is keres, anyádék büszkék lesznek rád.
Amúgy hol a répában vagy?"

Ma a kedvenc zenémet hallgattam vezetés közben és vadul táncoltam rá, mikor megállított egy rendőr. Azt mondta azért, mert azt hitte, hogy epilepsziás rohamom van éppen.

"Sziasztok Andika vagyok, anya küldött ide hogy írjam be azt, hogy hogyan ízlett az ebéd.
Hát a leves az nagyon finom volt, mert nem volt, mert nem szeretem, és inkább nem kértem. A második, abban finom volt a hasábkrumpli, csak kevés kecsöpöt adtak hozzá, fagyi vagy csoki meg nincs.
Mire legközelebb jövünk anyáékkal, lécci hozzatok, apu kifizeti”

1975 augusztusában egy háromtagú banda akarta kirabolni a Skót Királyi Bank Rothesay-ben található fiókját, de a forgóajtó csapdába ejtette őket.
A bank személyzete segített kiszabadulni nekik, amit megköszöntek, majd távoztak.
Néhány perc múlva ismét megjelentek, és készpénzt követeltek, de a személyzet már nem vette őket komolyan. Amikor 5000 fontot kértek, a főpénztáros hangosan kinevette őket.
Ekkor az egyik rabló átugrott a pulton, azonban a földetéréskor kificamította a bokáját.
A másik két bűntárs megpróbált elmenekülni, de kifelé menet megint beszorultak a forgóajtóba...