"Tisztelt Hölgyek!

Kérem Önöket, hogy szeretőiket a házbeli férfiak közül válasszák ki, mert a házbelieknek nincs hol parkolniuk.

Köszönettel: Közös képviselő"

Dezső egy nap azzal a hírrel tért haza egy orvosi vizsgálatból Adélhoz, a feleségéhez, hogy az orvosa szerint már csak 24 óra van hátra az életéből.

Letörölgette felesége arcáról a könnyeket, majd megkérte, szeretkezzenek.
A nő természetesen nem tiltakozott, és szenvedélyes szex kerekedett.
Hat órával később aztán Dezső újra odament az asszonykájához, és így szólt hozzá:
- Kedvesem, most már csak 18 óra van hátra az életemből.Szeretkezhetnénk újra?
Adél nem mondott nemet, és újra vad szex következett. Kicsit később, mikor Dezső
épp lefekvéshez készülődött, ráébredt, hogy már csak 8 órája van hátra az életéből.
Gyengéden megböködte Adél vállát, és azt mondta:
- Drágám? Kérlek! Csak még egyszer utoljára, mielőtt meghalnék!
Adél belement, majd az aktus után a másik oldalára fordult és elaludt.
Dezső fejében azonban egyre csak ketyegett az óra, tikk-takk, tikk-takk, és addig-addig forgolódott álmatlanul, míg végül már csak 4 óra volt hátra az életéből.
Szelíden megkocogtatta felesége vállát, hogy felébressze.
- Kicsim, már csak négy órám maradt! Nem lehetne?
Felesége hirtelen felült, felé fordult, és így szólt:
- Na ide hallgass, Dezső! NEKEM holnap reggel fel kell kelnem! NEKED nem!

Az iskolában a lányok mindig felmentek a WC-be, hogy kirúzsozzák magukat. A rúzsozás után mindegyik lány a tükörre rakta a szájlenyomatát.
A takarítónő az igazgatóhoz fordult és minden kirúzsozott lányt behívtak a WC-be. Ott a takarítónő megmutatta mindenkinek, hogy milyen nehéz letörölni a rúzsfoltokat.
A rongyát belemártotta a WC-be és azzal törölte le a foltokat.
Attól a naptól kezdve nem volt többé rúzsfolt a tükrön.

Tegnap voltunk Zolival egy házibuliban.
Szegénykém, nagyon keményen berúgott.

Félrevonultunk egy szobába, jól éreztük magunkat, és megtörtént a dolog.
Ezután ő kiment az erkélyre és felhívott, hogy ne haragudjak, de azt hiszi, hogy épp az előbb csalt meg . . .

Nem tudom, hogy haragudjak-e rá, ezek után ?!

"Szőrt találtam a kajámban. Mivel a szakács kopasz, ezért a legrosszabbra gondolok.
Kérem azonnali intézkedésüket!”

1. A képernyőn ferde csíkok: a szomszédja borotválkozik.
2. Csúnya árnyékot lát: kevesebb alkoholt és több tejet fogyasszon.
3. Kép van, hang nincs: 1921-es némafilmet lát.
4. Nem látja az adást: ellenőrizze, van-e egyáltalán televíziója.
5. Nincs kép, csak hang: a készülék mögött ül.
6. Se kép, se hang, pedig a készülék be van kapcsolva: nem a konnektorba van bedugva.
7. Nincs kép, de jó a hang: rádiót hallgat.
8. A kép mozog, de a zenét nem hallani: a mosógép ablakát nézi.
9. A képernyő fehér: tél van a filmben.
10. A műsor rossz és színes: a készülék helyesen üzemel.

Megpróbáltam egészségesen táplálkozni, amikor egy mandarin a szemembe fröcskölt...
Süti ilyet soha nem tenne velem!

Vasas meccs, Vass István Zoltán:
"A Vasas kapusa, Kakas dobja ki a labdát, amely Farkashoz kerül, aki jól passzol Nyúlhoz. (kis csönd) Kedves hallgatóink! Ha hozzáteszem, hogy a játékvezető Maczkó, akkor itt az egész állatkert!

A 80-as évek elején volt egy NDK-s korcsolyázónő, akit úgy hívtak:
Anett Poetsch (Pöccs).
Gyulai István még riporter volt. Idézet a közvetítésből:
"A kis Pöccs, hogy megnőtt tavaly óta!"

Egy-két éve egy unalmas kispest meccsen egy kisfiú teljesen váratlanul belekiabál a pálya szélén lévő mikrofonba:
"Én vagyok a király!", mire egy kis csönd, majd Hajdú B.: "A királyt hallottuk"

Az idióta férjem átállította a gps hangját Darth Vaderre és rohadtul nem tudtam, hogy kell visszaállítani.
Jó volt így leautóznom hétvégén anyámékhoz vidékre. Végig szuszogott és kábé 10 percenként közölte hogy "én vagyok az apád".

Az afrikai dzsungelben az expedícióval tartó szociológusnő egy bennszülött törzs játszadozó gyermekeit szerette volna lefényképezni, de a gyerekek harsányan kiáltozni kezdtek.
A szociológusnő elvörösödött, és bocsánatot kért a törzsfőnöktől a tapintatlanságért.
Ő ugyanis tudja, hogy bizonyos törzsekben az a hit él, hogy ha lefényképezik őket, azzal ellopják a lelküket.
A tudós hölgy hosszú magyarázatba fogott a fényképezőgép mivoltáról, működéséről, a törzsfőnök pedig állandóan közbe akart szólni, mindhiába. Mikor a hölgy befejezte felvilágosító előadását, a törzsfőnök végre szóhoz jutott. Barátságosan, arcán az egyszerű emberek ártatlan kifejezésével mosolyogva mondta:
- Asszonyom! A gyerek csak arra akarták magát figyelmeztetni, hogy rajta felejtette az objektíven a sapkát!