Egy zsidó asszony nézelődik a zsidó bútorkereskedőnél. Megtetszik neki egy lámpa, odaviszi a pulthoz. Látja, hogy az árcédulán 59.90 font áll. Megkérdezi a kereskedőtől:
- Uram, hogy-hogy ilyen drága ez a lámpa? Két utcával feljebb, a Goldsteinnél csak 49.90-be kerül.
- Akkor miért nem ott veszi meg?- kérdezi a boltos.
- Mert ott most épp elfogyott.
- Ja, amikor nálam elfogy, akkor csak 39.90 az ára.

Egy zsidó éhesen érkezik a faluba. Mivel sehol sem talál kóser vendéglőt, ezért bemegy az első keresztény vendéglőbe és jóízűen elfogyaszt egy tál kelkáposztát. Jóllakottan lép ki az étteremből, mikor az ég hatalmasat dördül.
Mire a zsidó méltatlankodva:
- Ekkora felhajtást egy vacak kelkáposztáért!

- Megtudod, ha megkérdezel egyszer egy zsidót, hogy kér-e egy kis disznóhúst, ingyen?

A halálos ágyán kérdezi Samu Ráhelt:
- Ráhel,te itt voltál velem, mikor a nácik elvették tőlünk az első boltunkat?
- Itt voltam, Samu.
- Velem voltál, mikor elvittek minket a koncentrációs táborba?
- Veled voltam.
- Velem voltál akkor is, mikor a nácik elvették tőlünk a második boltunkat is?
- Én akkor is veled voltam.
- És most is itt vagy velem a halálos ágyamnál?
- Igen, most is itt vagyok Samu.
- Tudod mit gondolok én Ráhel? Te nekem nem hozol szerencsét...

Bemegy egy zsidó a húsboltba, és megkérdezi az eladót:
- Mennyibe kerül 1 kg sonka?
Erre kint hatalmas vihar támad, és közeli fába belevág egy hatalmas villám. A zsidó felnéz az égre, majd kifakad:
- De, Uram! Már kérdezni sem szabad?

Egy zsidó ül a padon és újságot olvas. Meglátja egy barátja, és elképed:
- Te Samu, hát ez egy keresztény újság! Miért nem a zsidók által kiadott újságot olvasod?
- Nézd, Móric, a zsidó újságok állandóan ilyesmiről írnak: antiszemitizmus, Auschwitz, izraeli konfliktusok. A keresztény újságban meg egyéb sincsen, mint hogy a zsidóké minden pénz, a zsidóké minden bank, a zsidók irányítják az országot. Hát nem jobb egy olyan újságot olvasni, amiben csupa jó hír van?

Elmegy az özvegy a rabbihoz:
- Meghalt az én jó uram, el kellene búcsúztatni.
- Na, mondok én az urad felett egy olyan búcsúztatót, hogy zokogni fog az egész gyülekezet, ha nem sajnálsz érte 20.000 forintot.
- De hát én egy szegény asszony vagyok!
- Jól van, lehet tízezerért is búcsúztatni, nem fog ugyan zokogni a gyülekezet, de az is nagyon szép beszéd lesz.
- De rabbi, én egy nagyon-nagyon szegény zsidó asszony vagyok!
- Hát végül is ötezerért is lehet, de abban már egy-két viccet is mondok.

Az ifjú Kohn kivándorol Amerikába. Hónapokig tengődik, nem kap rendes munkát.
Egy nőre is nagyon ki van már éhezve, de csak 80 centet tud összekuporgatni, és a legolcsóbb néger prostit is egy dollár.
Végül a szállásadónője megkönyörül rajta, és lefekszik vele 80 centért.
Eltelik 15 év, Kohn meggazdagszik. Meglátogatja egykori szállásadónője, egy fiatal fiúval.
- Látod fiam, ő az apád.
- Dehát ez egy zsidó! - néz nagyot a fiú. - Akkor én is zsidó vagyok?!
Kohn fölmérgesedik.
- És ha lett volna még 20 centem, néger is lennél!

Isten osztja az orrokat. Először a fehérember kerül sorra:
- Hát, én közepes orrot szeretnék, se kicsit se nagyot, se keskenyet se széleset.
Meg is kapja. Utána a néger következik:
- Én széles lapos orrot szeretnék.
Ő is megkapja. Jön a kínai:
-Én kicsi keskeny orrot akarok.
Ő is megkapja. Majd a zsidó kerül sorra:
- Mennyibe kerül?
- Ingyen van.
- Akkor a legnagyobbat!!

Egymás mellett áll Kohn és Grün boltja. Egy alkalommal Kohn egy csomó szardíniát vásárol Grüntől. Másnap felháborodottan nyit be az üzletbe:
- Te Grün, az összes szardínia romlott volt, egyiket sem lehetett megenni!
- Megenni? - csodálkozik Grün. - Azt hittem, eladni akarod!