A zsidó kisgyerek katolikus gimnáziumban tanul. Az egyik órán a tanár azt mondja, hogy kap 1000 forintot, aki megmondja, hogy ki volt a legnagyobb ember a világon. Az egyik gyerek:
- Szerintem Leonardo da Vinci.
- Jó, jó, de én nem rá gondoltam.
A másik gyerek:
- Talán Einstein?
- Még jobb, de még mindig nem rá gondoltam.
Erre a zsidó kisgyerek:
- Jézus Krisztus.
- Úgy van kisfiam, itt az 1000 forint. De én úgy tudom, hogy te zsidó származású vagy. Neked nem inkább Mózest kellett volna mondanod?

- De igen, viszont Mózes az Mózes, az üzlet meg üzlet.

Egy katolikus, egy protestáns, egy muszlim és egy zsidó, együtt kávéznak:
- A katolikus: Gazdag ember vagyok, megveszem a Citi bankot!
- A protestáns: Rengeteg pénzem van, kinéztem magamnak a General Motors-t!
- A muszlim: Mesés vagyonom van a Microsoft céget fogom megvenni !
- A zsidó, lassan iszogatja a kávéját, majd így szól : NEM ADOK EL SEMMIT !

A koncentrációs táborban a parancsnok:
- Hozzák ide a legkeményebb zsidót!
A katonák elmennek, majd egy koszos, rongyos, öreg zsidóval jönnek vissza. A parancsnok meg is jegyzi.
- Ez nektek a legkeményebb zsidó a táborban?
- Ez, uram.
- Mindegy, vigyék a kazánba!
Mire a zsidó:

- Már megint?

Egy fiatalember felkereste a rabbiját és tanácsot kért tőle. Nem tudta ugyanis elhatározni, hogy megnősüljön-e, vagy sem.
- Az apja előkelő és képzett ember.
- Nősülj meg!
- De a lány csúnya, mint egy varangy!
- Akkor ne nősülj meg!
- Viszont tízmillió forintot hoz magával hozományba.
- Nősülj meg!
- Sántít is!
- Akkor ne nősülj meg!
- Az apja be akar venni üzlettársnak.
- Akkor nősülj meg!
- De a lány kicsit púpos.
- Akkor ne nősülj meg!
- Tulajdonképpen mit tanácsol?
- Úgy gondolom - felelt a rabbi hosszas gondolkodás után -, hogy ki kellene keresztelkedned.
- No, de miért, rabbi?
- Mert akkor egy pap idegeit tennéd tönkre, nem az enyémet!

Történt egyszer, hogy Gazsinak teljesen elfogyott a pénze. Mindenét el kellett, hogy adja, már csak egy színes tévéje maradt. Jön a tél, a rajkóknak meg csak enni kell adni valamit. Gondolja, megkérdezi a feleségét, hogy vajon mitévők legyenek.
- Té ásszony, há mostán mit lehetne csinyáni szerinted?
- Mennyé él á Kohnhuz, aszt kirjí tűle köccsön 100 ezret.
- Dé há uccsé ádd!
- Csák próbád meg!
Gazsi felkerekedik, és elmegy Kohnhoz úrhoz. Bekopog az ajtaján. Kinyílik az ajtó, és ott áll Kohn.
- Szíp éstít álásán. Áz á helyzet, hogy élfogyot á pízünk, már mindenünket éládtunk, csák egy színes tívínk márádt. Kíne 100 ezer pínz hogy á rájkóknák énni tudjunk ádni á tílen.
Gazsi legnagyobb meglepetésére a Kohn azonnal megy oda a széfhez, és már hozza is a pénzt.
De mielőtt átadná, mondja Gazsinak.
- De aztán tudod-e, hogy 200 ezret kell majd megadnod?
Gázsinak nincs mit tennie, nagyon kell a pénz, elfogadja az ajánlatot.
De Kohn folytatja:
- Gazsi, ennyi nem elég. Azt mondtad, hogy van egy színes tévéd. Hozd el biztosíték gyanánt.
Gazsinak nincs választása, hazamegy és elhozza a tévét. De miután letette a tévét Kohn folytatja:
- Nézd, Gazsi, amíg te elvoltál, kicsit gondolkoztam: te alkalmi munkákból élsz. Honnét tudnál előteremteni 200 ezer forintot?
Ezt őszintén szólva elég nehezen tudom elképzelni. De tudod mit? Most itt hagyod a felét, a többit meg majd csak meg tudod majd keresni valahogy és később majd megadod.
Gazsi szóhoz sem tud jutni, Kohn meg becsapja az orra előtt az ajtót.
Gazsi megy haza lógó orral, és így morfondírozik:
- Most sé pízém, sé tívím, és míg ín lógók 100 ezerrel á Kohnnák...

A koncentrációs táborban Hitler futóversenyt rendez a raboknak.
- Na, zsidók figyeljetek! A verseny szabálya a következő, az elsőt és az utolsót lelőjük, a többieket pedig elengedjük.
A zsidók nagy örömujjongásba kezdenek, amikor megszólal a hangosbemondó:

- Akkor most az első két versenyző álljon a startvonalhoz.

Kohn bemegy Grün cukrászdájába, és látja, hogy az ajtóra az van kiírva: "Zsidókat nem szolgálunk ki".
- Grün, te teljesen megőrültél? Nem szolgálod ki a saját néped?
- Te Kohn, te még nem kóstoltad az én süteményeimet!

Az osztrák vámos benéz Kohn kocsijába, és a hátsó ülésen lát egy mellszobrot.
- Mi ez?
- Nem mi ez, hanem ki ez? - oktatja ki Kohn. - Ez Lenin. Svájcból hoztam el, hogy ne zavarja jelenlétével a virágzó kapitalizmus polgárainak békéjét...
Az innenső oldalon a magyar vámos ugyancsak észreveszi a szobrot, és szintén megkérdezi:
- Mi ez?
- Nem mi ez, hanem ki ez? - mondja újfent kioktatóan Kohn. - Ez Lenin. Svájcból hoztam magammal. Nem hagyhattam ott a rothadó kapitalizmus martalékául!
Amikor hazaér pesti lakására, leteszi a mellszobrot az ebédlőasztalra. Kohnné meglátja, és összecsapja a kezét:
- Te jó ég! Ki ez?
- Nem ki ez Zálikám, hanem: mi ez? - világosítja fel Kohn. - Tizenöt kiló arany!

Jézus leszáll a földre, hogy megnézze, mi történt az elmúlt 2000 évben. Londonban bekopog egy düledező viskóba. Egy kisgyerek nyit ajtót. Meglátja Jézust, bekiabál a szüleinek:
- Egy vándor van itt! Hívjuk be, és osszuk meg vele a vacsoránkat!
Jézus örül, lám, nem hiába feszítették keresztre. Másodszor Berlinben próbálkozik. Bekopog egy külvárosi házikó ajtaján. Itt is egy gyerek nyit ajtót:
- Egy vándor az, eresszük be, és kínáljuk meg valamivel!
Jézus nagyon büszke! Jeruzsálemben is bekopog egy házba. Egy öreg kaftános, szakállas ember nyit ajtót, majd hátrakiált:
- Asszony! Hozd gyorsan a szögeket, már megint itt van!

Grün szemrehányóan mondja barátjának a vendéglőben:
- Te haver! Elegáns helyen étkezel, rákot és homárt rendeltél, francia pezsgőt iszol, s közben panaszkodsz, hogy nem megy a bolt!?
- Igen - feleli a barát -, mert ha jól menne, a feleségemet is elhoztam volna.