New Yorkban egy öreg zsidó asszony 20 centért perecet árul egy utca sarkán. Egy fiatal ügyvéd minden délben arra megy, leteszi a negyeddollárost a kis asztalra, de nem vesz el a perecet. Így megy ez egy éven át minden nap.
A férfi nem szól soha semmit, ott hagyja a pénzt és továbbmegy. Egyik nap utánaszól az asszony:
- Uram! Nagyra becsülöm, hogy minden nap eljön. De hadd hívjam fel a figyelmét, hogy mától 30 cent lett a perec ára!

Grün szemrehányóan mondja barátjának a vendéglőben:
- Te haver! Elegáns helyen étkezel, rákot és homárt rendeltél, francia pezsgőt iszol, s közben panaszkodsz, hogy nem megy a bolt!?
- Igen - feleli a barát -, mert ha jól menne, a feleségemet is elhoztam volna.

Az ifjú Kohn kivándorol Amerikába. Hónapokig tengődik, nem kap rendes munkát. Már nagyon kellene neki egy nő, de csak 80 centet tud összekuporgatni, és a legolcsóbb néger utcalány is egy dollár. Végül a szállásadónője megkönyörül rajta, és lefekszik vele 80 centért.
Eltelik 15 év, Kohn meggazdagodik. Meglátogatja a régi szállásadónője, egy tinédzser fiúval.
- Látod fiam, ő az apád.
- Dehát ez egy zsidó! - néz nagyot a fiú. - Akkor én is zsidó vagyok!?
Kohn mérgesen:
- És ha lett volna még 20 centem, néger is lennél!

A zsidó kisgyerek katolikus gimnáziumban tanul. Az egyik órán a tanár azt mondja, hogy kap 500 forintot, aki megmondja, hogy ki volt a legnagyobb ember a világon. Az egyik gyerek:
- Szerintem Leonardo da Vinci.
- Jó, jó, de én nem rá gondoltam.
A másik gyerek:
- Talán Einstein?
- Még jobb, de még mindig nem rá gondoltam.
Erre a zsidó kisgyerek:
- Jézus Krisztus.
- Úgy van kisfiam, itt az 500 forint. De én úgy tudom, hogy te zsidó származású vagy. Neked nem inkább Mózest kellett volna mondanod?
- De igen, viszont Mózes az Mózes, az üzlet meg üzlet.

- Mitől édes a kávé? A cukortól vagy a kavarástól?
- Természetesen a kavarástól. - válaszolja a rabbi.
- Akkor miért kell bele a cukor? - kérdik a tanítványok.
- Hogy tudjuk meddig kell kavarni!

Kohn ül korán reggel a konyhaasztalnál meztelenül, kalappal a fején és olvassa a Talmudot.
- Miért nem veszel valamit magadra? - kérdi a felesége.
- Minek? - válaszol Kohn. - Úgyse jön hozzánk senki.
- Akkor minek a kalap a fejeden?
- Ha esetleg mégis jönne valaki, legalább köszönni tudjak!

Kohn árulja a lángost a bank előtt. Odamegy Grün és kér kölcsön egy ezrest elsejéig.
Mire Kohn: Sajnálom Grün, adnék de nem tehetem, mert szerződésem van a bankkal.

Grün: Ugyan már Kohn miféle szerződés?
Kohn: Kölcsönösen előnyös megállapodás, a bank nem árul lángost, én meg nem adhatok kölcsönt...

Haldoklik az öreg Kohn. Mondja a feleségének:
- Asszony, ha meghalok, minden vagyonomat temesd el velem!
1 hónap múlva a temetés után áll a sírnál Kohnné és a barátnője. Azt mondja a barátnő:
- Ugye, nem voltál olyan hülye, hogy minden vagyonát eladtad, vettél egy nagy gyémántot, és betetted abba a kis dobozba az urad mellé!?
- Drága barátném, én mindig engedelmeskedtem az uramnak! Eladtam minden vagyonát, betettem a számlámra, írtam neki egy csekket, ha beváltja, beváltja, ha nem, nem...

A szegény zsidó asszony elmegy a rabbihoz:
- Rabbi kérlek adj nekem tanácsot! Férjhez kellene adnom a lányomat, de nincs pénzem. Mit tegyek?
- Kérjetek kölcsön elegáns ruhákat, ékszereket, s így felöltözve utazzatok fel a fővárosba. Ott menjetek be egy elegáns ékszerboltba.
Nézelődés és válogatás közben tegyetek úgy, mintha valamit zsebre vágnátok, és siessetek ki az üzletből. A főnök utánatok rohan majd, és rendőrt hív. Megmotoztat benneteket, de persze nem talál semmit. Most következel te! Felháborodottan tiltakozol, bírósággal fenyegetőzöl. Az ékszerész, hogy elkerülje a botrányt fizetni fog, amennyit kérsz! Minden úgy történt, ahogy a rabbi jósolta.
Híre ment a furfangos tanácsnak a faluban. Nemsokára felkereste a rabbit egy másik szegény asszony:
- Nekem is van egy lányom, nekem sincs pénzem a kiházasítására. Mit tanácsolsz?
- Te is utazz fel a fővárosba a lányoddal, szépen kiöltözve. Menjetek be ugyanahhoz az ékszerészhez. De ti ne imitáljátok a lopást, hanem valóban hozzatok el egy értékes ékszert...
Az asszony és a lánya úgy tettek, ahogy a rabbi kitanította őket.
Zsebre vágtak egy drága gyöngysort, és kisiettek a boltból. A segéd utánuk akart rohanni, de a főnök rászólt:
- Kétszer nem dőlök be ugyanannak a trükknek. Hagyd őket futni!

- Rabelében, szabad-e levágnunk az olyan tyúkot, amelyiknek csirkéi vannak? - kérdezi Kohn.
- Szabad.
- Akkor is, ha tudjuk, hogy emiatt a csirkék elpusztulnak?
A rabbi erre a kérdésre nem számított, eltűnődik és azt mondja:
- Hagyjunk időt fiam Istennek, hogy megtalálja a megoldást. Gyere vissza holnap a válaszért.
Szomorúan állít be másnap Kohn:
- Rabbi, az éjjel a róka elvitte a tyúkomat a csibékkel együtt!
A rabbi az égre emeli a tekintetét, és elismerően mondja:
- Micsoda frappáns megoldás!