Az ifjú Kohn kivándorol Amerikába. Hónapokig tengődik, nem kap rendes munkát.
Egy nőre is nagyon ki van már éhezve, de csak 80 centet tud összekuporgatni, és a legolcsóbb néger prostit is egy dollár.
Végül a szállásadónője megkönyörül rajta, és lefekszik vele 80 centért.
Eltelik 15 év, Kohn meggazdagszik. Meglátogatja egykori szállásadónője, egy fiatal fiúval.
- Látod fiam, ő az apád.
- Dehát ez egy zsidó! - néz nagyot a fiú. - Akkor én is zsidó vagyok?!
Kohn fölmérgesedik.
- És ha lett volna még 20 centem, néger is lennél!

Egy zsidó ül a padon és újságot olvas. Meglátja egy barátja, és elképed:
- Te Samu, hát ez egy keresztény újság! Miért nem a zsidók által kiadott újságot olvasod?
- Nézd, Móric, a zsidó újságok állandóan ilyesmiről írnak: antiszemitizmus, Auschwitz, izraeli konfliktusok. A keresztény újságban meg egyéb sincsen, mint hogy a zsidóké minden pénz, a zsidóké minden bank, a zsidók irányítják az országot. Hát nem jobb egy olyan újságot olvasni, amiben csupa jó hír van?

A boltos zsidó gyereke állandóan hazudik az iskolában. A tanárnő behívatja a gyerek apját, aki így mentegetőzik:
- Nem tudom, hogy honnan tanulhatja...
Otthon nem hazudunk, az üzletbe pedig nem jár le.

Kohn bemegy egy teli kocsmába, majd így szól : kérek egy deci pálinkát és mindenki kapjon egyet mert ha Kohn iszik, akkor mindenki iszik.

Pár perc múlva megszólal: Kérek egy deci pálinkát, mert ha Kohn iszik akkor mindenki iszik.
Így megy ez órákon keresztül mikor újra megszólal.
Akkor most fizetek, mert ha Kohn fizet akkor mindenki fizet!

Kohn és Grün libakereskedők Oroszországban. Egy szép napon rendelet jelenik meg a libaárusítás betiltásáról. Kohn tovább folytatja az árusítást, le is tartóztatják és 3 évre ítélik.
Szabadulása után hazamegy és látja, hogy Grün háza előtt hosszú sor kígyózik. Az emberek egyenként bemennek és egy libával a hónuk alatt jönnek ki. Kohn este átmegy Grünhöz és kérdezi tőle:
- Mondd csak Grün, szabad már libákat eladni? Megszüntették a rendeletet?
- Dehogy is szüntették meg, a libák eladása még mindig tilos.
- Hát akkor te hogy mersz libákat árusítani?
- De kedves Kohn, én nem árusítok libákat!
- Ne viccelj már, hogyan magyarázod akkor meg, hogy az emberek sorba állnak a házad előtt és egy libával a hónuk alatt jönnek el onnan?
- Félreértetted a helyzetet. Én csak feladtam egy hirdetést az újságban, hogy elvesztettem 50 rubelt és a becsületes megtalálót egy libával jutalmazom!

Kohn ül korán reggel a konyhában meztelenül, kalappal a fején és olvassa a Talmudot.
- Miért nem veszel valamit magadra?! - kérdezi tőle a felesége.
- Minek? Úgyse jön hozzánk senki.
- Akkor minek a kalap a fejeden?
- Hát, tudod, ha mégis jönne valaki, legalább köszönni tudjak!

Az öreg zsidó fia odalép az apjához, és így szól neki:
- Jó hírem van apám, jövő héten megházasodom.
Az apja erre így felel:
- Na, ennek örülök, de akkor előtte hozd el a jegyesedet bemutatni nekünk!
Másnap a fiú odaállít az apjához egy fiatalemberrel az oldalán.
- Ő lenne az, Béla.
Az öreg erre csak ennyit mond:
- Béla?! Hát nem egy tipikus zsidó név.

A halálos ágyán kérdezi Samu Ráhelt:
- Ráhel,te itt voltál velem, mikor a nácik elvették tőlünk az első boltunkat?
- Itt voltam, Samu.
- Velem voltál, mikor elvittek minket a koncentrációs táborba?
- Veled voltam.
- Velem voltál akkor is, mikor a nácik elvették tőlünk a második boltunkat is?
- Én akkor is veled voltam.
- És most is itt vagy velem a halálos ágyamnál?
- Igen, most is itt vagyok Samu.
- Tudod mit gondolok én Ráhel? Te nekem nem hozol szerencsét...

- Mitől édes a kávé? A cukortól vagy a kavarástól?
- Természetesen a kavarástól. - válaszolja a rabbi.
- Akkor miért kell bele a cukor? - kérdik a tanítványok.
- Hogy tudjuk meddig kell kavarni!

Kohn meghal. A felesége megkéri Grünt, hogy adjon fel táviratot. A postán bemondja a távirat szövegét :
- "Kohn meghalt."
- Csak ennyi? 5 szóig ugyan annyiba kerül.
- Akkor írja még oda: "Ugyanitt Trabant eladó."