A pap és a rabbi arról beszélgetnek, hogy hogyan kell elosztani a perselyekbe bedobott pénzt.
A pap:
- A fele az Úr házáé, a fele a szegényeké.
A rabbi:
- Én ráteszem az egészet egy jó nagy tálcára és feldobom, amit az Úr elkap az az övé, ami visszaesik az az enyém.

- A Molnár gazda, az egy rossz ember, ha megdöglik a birkája, képes egy százast is elkérni a bőréért.
Bezzeg a Szabó gazda egy ötvenesért is ideadja már a bőrt. Az egy nagyon jó ember! Adja isten, hogy minél több báránya dögöljön meg...

A halálos ágyán kérdezi Samu Ráhelt:
- Ráhel,te itt voltál velem, mikor a nácik elvették tőlünk az első boltunkat?
- Itt voltam, Samu.
- Velem voltál, mikor elvittek minket a koncentrációs táborba?
- Veled voltam.
- Velem voltál akkor is, mikor a nácik elvették tőlünk a második boltunkat is?
- Én akkor is veled voltam.
- És most is itt vagy velem a halálos ágyamnál?
- Igen, most is itt vagyok Samu.
- Tudod mit gondolok én Ráhel? Te nekem nem hozol szerencsét...

Az öreg zsidó sétál a tengerparton egyetlen unokájával. Hirtelen egy hatalmas hullám elragadja a kisfiút.
Az öreg felnéz az égre és így szól:
- Ó uram, ő volt az én egyetlen unokám, hogy vehetted el tőlem ilyen borzasztó módon?
A fiam és a felesége sose fogja magát túltenni ezen a hatalmas veszteségen.
Ekkor egy újabb hatalmas hullám kiveti a kisfiút a partra.
Az öreg felnéz az égre és így szól:
- Volt rajta egy kalap is!

- Mondd Grün, stimmel amit mondnak, hogy a feleséged megszökött?
- Stimmel.
- És hogy a pénztárossal szökött meg?
- Stimmel.
- És a kassza?
- Na, az nem stimmel!

- Mitől édes a kávé? A cukortól vagy a kavarástól?
- Természetesen a kavarástól. - válaszolja a rabbi.
- Akkor miért kell bele a cukor? - kérdik a tanítványok.
- Hogy tudjuk meddig kell kavarni!

Kohn titkos megbízatást kap. Ejtőernyővel átdobják a frontvonalon, hogy szétszórjon az arabok között egy nagy táskányi röplapot.
Fel is száll a repülő és átdobják Kohnt a frontvonalon. Eltelik egy nap, eltelik a második, de Kohn nem érkezik vissza.
Harmadik nap jelentkezik a felettesénél.
- Hol volt maga ennyi ideig? Azt a táska röplapot egy óra alatt szét lehetett volna szórni.
- Hát, szétszórni igen, de eladni?

Az ifjú Kohn kivándorol Amerikába. Hónapokig csak tengődik, mert nem kap rendes munkát. Már nagyon kellene neki egy nő, de csak 80 centet tud összekuporgatni, és a legolcsóbb néger örömlány is egy dollár. Végül a szállásadónője megkönyörül rajta, és lefekszik vele 80 centért.
Eltelik 15 év, Kohn meggazdagszik. Meglátogatja egykori szállásadónője, egy tinédzser fiúval.
- Látod fiam, ő itt az apád.
- De hát ő egy zsidó! - néz meglepődve a fiú. - Akkor én is zsidó vagyok!?
Kohn fölmérgesedik...
- És ha lett volna még 20 centem, néger is lennél!

A zsidó kisgyerek katolikus gimnáziumban tanul. Az egyik órán a tanár azt mondja, hogy kap 1000 forintot, aki megmondja, hogy ki volt a legnagyobb ember a világon. Az egyik gyerek:
- Szerintem Leonardo da Vinci.
- Jó, jó, de én nem rá gondoltam.
A másik gyerek:
- Talán Einstein?
- Még jobb, de még mindig nem rá gondoltam.
Erre a zsidó kisgyerek:
- Jézus Krisztus.
- Úgy van kisfiam, itt az 1000 forint. De én úgy tudom, hogy te zsidó származású vagy. Neked nem inkább Mózest kellett volna mondanod?

- De igen, viszont Mózes az Mózes, az üzlet meg üzlet.

Kohn ül korán reggel a konyhaasztalnál meztelenül, kalappal a fején és olvassa a Talmudot.
- Miért nem veszel valamit magadra? - kérdi a felesége.
- Minek? - válaszol Kohn. - Úgyse jön hozzánk senki.
- Akkor minek a kalap a fejeden?
- Ha esetleg mégis jönne valaki, legalább köszönni tudjak!