- Állítom neked, hogy a zsidó a világ legoptimálisabb népe.
- Miből gondolod?
- Mert már akkor levágnak belőle, amikor még azt sem tudják, hogy mekkora lesz.

Kiküldik a fiatal, agilis APEH ellenőrt a rabbihoz vizsgálatra, azon hátsó utasítással, ha lehet találjon hibát. Átnézi az összes papírt oda-vissza, de minden rendben. Mielőtt elindul, elkezdi faggatni még a rabbit:
- Ne haragudjon, hogy megkérdezem, de mit csinálnak a megmaradó kenyérmorzsával a szertartás után? - Összegyűjtjük, átküldjük Weissnek, aki időnként macesz gombócot küld belőle vissza.
- És a lecsurgó gyertyaviasszal? - Összegyűjtjük, átküldjük Grünnek, aki időnként új gyertyát küld vissza belőle.
- Még egy kérdést engedjen meg: a metéléskor keletkező fitymahulladékkal mi történik?
- Természetesen azt is összegyűjtjük. És átküldjük az APEH-nek, akik időnként kiküldenek egy faszt.

Kohn felkeresi a rabbit egy kérdéssel:

Rabelében, szabad-e levágnunk az olyan tyúkot, amelyiknek csirkéi vannak? - kérdezi Kohn.
- Szabad.
- Akkor is, ha tudjuk, hogy emiatt a csirkék elpusztulnak?
A rabbi erre a kérdésre nem számított, eltűnődik és azt mondja:
- Hagyjunk időt Istennek, hogy megtalálja a megoldást.

Gyere vissza holnap a válaszért.
Szomorúan állít be másnap Kohn:
- Rabbi, az éjjel a róka elvitte a tyúkomat a csibékkel együtt!
A rabbi hálásan az égre emeli a tekintetét, és elismerően mondja:
- Micsoda frappáns megoldás!

Kohn titkos megbízatást kap, ejtőernyővel átdobják a frontvonalon, hogy szétszórjon az arabok között egy nagy táskányi röplapot. Fel is száll a repülő, és átdobják Kohnt a frontvonalon. Eltelik egy nap, eltelik a második, de Kohn nem érkezik vissza. A 3. nap jelentkezik a felettesénél.
- Hol volt maga ennyi ideig? Azt a táska röplapot egy óra alatt szét lehetett volna szórni.
- Hát, szétszórni igen, de eladni?

Kohnné meghal. A temetés után Kohn egy ötszázast dug a búcsúztató rabbi zsebébe, aki ezt nagyon kevésnek találja, s kissé bosszúsan mondja:
- Nem akarok erőszakos lenni, Kohn úr, de tudnia kell, hogy minél mélyebb a gyász, annál többet illik adni...
- Komolyan mondja? Akkor adjon vissza négyszázat!

A halálos ágyán kérdezi Samu Ráhelt:
- Ráhel,te itt voltál velem, mikor a nácik elvették tőlünk az első boltunkat?
- Itt voltam, Samu.
- Velem voltál, mikor elvittek minket a koncentrációs táborba?
- Veled voltam.
- Velem voltál akkor is, mikor a nácik elvették tőlünk a második boltunkat is?
- Én akkor is veled voltam.
- És most is itt vagy velem a halálos ágyamnál?
- Igen, most is itt vagyok Samu.
- Tudod mit gondolok én Ráhel? Te nekem nem hozol szerencsét...

Kohnékhoz este betörnek a fosztogatók. Az egyik betörő elkiáltja magát:
- Itt rablás lesz vagy erőszak!
Az ajtóban hirtelen megjelenik Kohnné. Mire a rabló határozottan kiált egy nagyot:
- Rablás lesz!

Egy fiatal buzgó mócsing APEH ellenőr egy rabbihoz érkezett
ellenőrzés céljából. Elhatározta, hogy megtréfálja az idős rabbit, és a következő kérdést tette fel:
- Rabbi, mit csinálsz a gyertyákból lecsöpögő viasszal?
- Összegyűjtjük és elküldjük a gyertyagyárnak. A gyár küld néha egy kis gyertyát cserébe - felelte a rabbi.
- És mit csinálsz az asztalon lévő maradék morzsákkal? - kérdi az ifjú ellenőr.
- Összegyűjtjük, és elküldjük a maceszgombóc gyárnak és néha kapunk egy kis doboz macesz gombócot - válaszolt a rabbi.
- És mit csinálsz a körülmetélésnél levágott húsdarabokkal? - jött a következő kérdés.
A rabbi habozás nélkül válaszolt:
- Elküldjük őket az APEH-nek, és ők néha ideküldenek egy kis pöcsöt...

Bemegy egy férfi az állatboltba, és kérdi, hogy van-e beszélő papagáj.
A kereskedő odavezeti egy kalitkához, amiben egy hatalmas csőrű papagáj üldögél. Az eladó azt mondja:
- Uram, ez egy csodapapagáj! 20 nyelven beszél!
A férfi elhatározza, hogy kipróbálja.
Férfi: - Do you speak English?
Papagáj: - Yes.
Férfi: - Sprechen sie Deutsch?
Papagáj: - Jawohl!
Férfi: - Hablas Espanol?
Papagáj: - Si!
Férfi: - Parlez vouz Francaise?
Papagáj: - Oui!
A férfi gondolkozik, majd ravaszul megkérdi:
- És héberül beszélsz-e?
Erre a papagáj:
- Nézz csak rá az orromra! Szerinted ?

Hazamegy az iskolából a moszkvai gyerek, akinek az apja orosz, az anyja pedig zsidó. Megkérdezi az apját:
- Apa, én most orosz, vagy zsidó vagyok?
- Természetesen orosz, hiszen én vagyok az apád.
A gyerek megnyugszik, majd az anyjához fordul:
- Anya, én most zsidó vagyok, vagy orosz?
- Én vagyok az anyád, ezért természetesen zsidó vagy. De miért fontos ez?

- Azért, mert az egyik osztálytársamnak van egy szép aranyórája, és most azon gondolkozom, hogy alkudjak, vagy ellopjam.