Brezsnyev és Kádár sétálnak az erdőben.
Egyszer csak kiugrik eléjük egy medve, és éhes ordítással feléjük indul.

Brezsnyev kétségbeesik, míg Kádár ledobja a csizmáját, elővesz a hátizsákjából egy sportcipőt és lábbelit cserél.
- Megőrültél? - kiált rá Brezsnyev - Egy medvét akarsz lehagyni futásban?
Mire Kádár:

- Én nem a medvét akarom lehagyni, hanem téged.

Kohn válni akarna, de a felesége ragaszkodik a gyerekhez:
- A gyerek az enyém - akadékoskodik az asszony - mert én szültem.
- Egy pillanat! Ha én bedobok egy tízest az automatába és kijön egy csokoládé, akkor kié a csoki? Az enyém vagy az automatáé?

Egy katolikus, egy protestáns, egy muszlim és egy zsidó, együtt kávéznak:
- A katolikus: Gazdag ember vagyok, megveszem a Citi bankot!
- A protestáns: Rengeteg pénzem van, kinéztem magamnak a General Motors-t!
- A muszlim: Mesés vagyonom van a Microsoft céget fogom megvenni !
- A zsidó, lassan iszogatja a kávéját, majd így szól : NEM ADOK EL SEMMIT !

Egy katolikus pap, egy protestáns lelkész és egy rabbi vitatkoznak, hogy melyikük a jobb hittérítő. Mindegyik meséli a csodásabbnál csodásabb eseteit, míg végül elhatározzák, hogy egy döntő próbát tesznek: az közülük a legjobb hittérítő, aki egy medvét meg tud téríteni a saját vallására.
Két nap múlva a katolikus pap felhívja a másik kettőt, hogy jöjjenek el hozzá. A templomkertben mutat nekik egy medvét és büszkén meséli:
- Elmentem az erdőbe, és addig mentem, amíg rá nem találtam a medvére. Mikor észrevett, morogva elindult felém, de én elkezdtem felolvasni neki a Bibliából, erre kissé lehiggadt, és körülszimatolt. Behintettem szentelt vízzel és ettől olyan kezes lett, mint a bárány. Haza is hoztam a hívek épülésére!
A másik két pap elgondolkodik a hallottakon. Három nap múlva a protestáns lelkész hívja fel a többieket, hogy látogassák meg. Amikor belépnek az imaházba, földbe gyökerezik a lábuk: egy hatalmas medve ücsörög a padban és ájtatos képpel hallgatja a zsoltárokat. A lelkész elmeséli a történetét:
- Én is kerestem egy medvét az erdőben. Mikor meglátott, bömbölve rohant rám. Én nem mozdultam, hanem tekintetemet az égre függesztve zsoltárokat kezdtem énekelni. Erre a fenevad leheveredett a lábam elé és úgy hallgatta a szent énekeket, majd hazáig követett és azóta itt él az imaházban!
Csodálkozik a másik kettő, aztán csöndesen elmennek. Eltelik egy hét, mikor a katolikus és a protestáns pap telefonhívást kap a helyi kórház orvosától, hogy sürgősen látogassák meg a rabbit. Bemennek, és elhűlve látják, hogy a rabbi eszméletlenül fekszik a kórházi ágyon, tetőtől talpig be van kötözve, keze-lába gipszben és több infúzió csöpög a karjába. Csöndesen topognak az ágya mellett, amikor is a rabbi kinyitja a szemét, és suttogva megszólal:
- Hát igen, a medve... Nos, azt hiszem... talán mégsem volt jó ötlet a megtérítését körülmetéléssel kezdeni...

Haldoklik az öreg Kohn. Mondja a feleségének:
- Asszony, ha meghalok, minden vagyonomat temesd el velem!
Pár nap múlva a temetés után áll a sírnál Kohnné és a barátnője. Azt kérdezi a barátnő:
- Ugye, nem voltál olyan hülye, hogy minden vagyonát eladtad, vettél egy nagy gyémántot, és betetted abba a kis dobozba az urad mellé?!
- Nézd, én mindig engedelmeskedtem az uramnak. Eladtam minden vagyonát, betettem a számlámra, írtam neki egy csekket, ha beváltja, beváltja, ha nem, nem...

Elmegy az özvegy a rabbihoz:
- Meghalt az én jó uram, el kellene búcsúztatni.
- Na, mondok én az urad felett egy olyan búcsúztatót, hogy zokogni fog az egész gyülekezet, ha nem sajnálsz érte 20.000 forintot.
- De hát én egy szegény asszony vagyok!
- Jól van, lehet tízezerért is búcsúztatni, nem fog ugyan zokogni a gyülekezet, de az is nagyon szép beszéd lesz.
- De rabbi, én egy nagyon-nagyon szegény zsidó asszony vagyok!
- Hát végül is ötezerért is lehet, de abban már egy-két viccet is mondok.

Egy zsidó ül a padon és éppen újságot olvas. Meglátja egy barátja, és elképedve kérdezi:
- Te Samu, hát ez egy szélső jobboldali, antiszemita újság! Miért nem a zsidók által kiadott újságot olvasod?
- Nézd Móric! A zsidó újságok állandóan ilyesmiről írnak: antiszemitizmus, Auschwitz, izraeli konfliktusok. A szélsőjobboldali újságban meg egyéb sincsen, mint hogy a zsidóké minden nagy cég, a zsidóké minden bank, a zsidók irányítják az egész országot. Hát nem jobb egy olyan újságot olvasni, amiben csupa jó hír van?!

Az osztrák vámos benéz Kohn kocsijába, és a hátsó ülésen lát egy mellszobrot.
- Mi ez?
- Nem mi ez, hanem ki ez? - oktatja ki Kohn. - Ez Lenin. Svájcból hoztam el, hogy ne zavarja jelenlétével a virágzó kapitalizmus polgárainak békéjét...
Az innenső oldalon a magyar vámos ugyancsak észreveszi a szobrot, és szintén megkérdezi:
- Mi ez?
- Nem mi ez, hanem ki ez? - mondja újfent kioktatóan Kohn. - Ez Lenin. Svájcból hoztam magammal. Nem hagyhattam ott a rothadó kapitalizmus martalékául!
Amikor hazaér pesti lakására, leteszi a mellszobrot az ebédlőasztalra. Kohnné meglátja, és összecsapja a kezét:
- Te jó ég! Ki ez?
- Nem ki ez Zálikám, hanem: mi ez? - világosítja fel Kohn. - Tizenöt kiló arany!

Kohn megy a sivatagban egy-egy téglával a hóna alatt.
Találkozik a Grünnel aki megkérdezi:
- Minek neked azok a téglák?
- Te nem érted? Ha megjelenik egy oroszlán eldobom, és akkor gyorsabban tudok futni.

Kohn titkos megbízatást kap, ejtőernyővel átdobják a frontvonalon, hogy szétszórjon az arabok között egy nagy táskányi röplapot. Fel is száll a repülő, és átdobják Kohnt a frontvonalon. Eltelik egy nap, eltelik a második, de Kohn nem érkezik vissza. A 3. nap jelentkezik a felettesénél.
- Hol volt maga ennyi ideig? Azt a táska röplapot egy óra alatt szét lehetett volna szórni.
- Hát, szétszórni igen, de eladni?