Egy gazdag zsidó bankár fia nősül.
Az esküvő előestéjén magához hívatja fiát egy apa-fiú beszélgetésre.
- Simon, fiam, most döbbenek rá, hogy soha nem beszélgettem el veled...
Holnaptól a feleségeddel fogsz élni, mégis csak jobb, ha tudsz bizonyos dolgokról. Például, ismered a kéz öt ujját ?
- Hát persze, apám! Van a hüvelyk ujj,mutató ujj, nagy ujj ...
- Nem, nem ! -szakítja félbe a bankár. Nem erről beszélek! Van az utazás ujja,
az irány mutatás ujja, az élvezet ujja,
a házasság ujja, és végül az elegancia ujja.
- Tényleg ?
- Megmagyarázom Simon. Az utazás ujja: a hüvelyk ujj, autó stoppolhatsz vele.
Az irány mutatás ujja : a mutató ujj amivel megmutathatsz valamit.
A házasság ujja : a gyűrűs ujj, arra húzod fel a jegygyűrűt. És az elegancia ujja: a kis ujj, mert ezt kell felemelni mikor a teát iszod.
- Értem apám ! De papa, elfelejtetted az élvezet ujját!
- A legjobbat a végére hagytam, Simon.
Az élvezet ujja: a középső ujj.
Ez a legszebb és a leghosszabb ujj!
Az élvezetet szolgálja , Simon!
Megnedvesíted ezt az ujjadat a nyelveddel, ÉS MEGSZÁMOLOD a PÉNZEDET!

- Pista bácsi, árulja már el, hogy tett szert ekkora vagyonra?
- Hát, fiam, zsidókat bújtatok a pincémben, ők meg fizetnek érte.
- De hiszen a háború már hatvan éve véget ért!
- Tudom én, de ők szerencsére nem tudják!

Grün bevallja a rabbinak, hogy nagy butaságot csinált: kölcsönadott valakinek 10.000 forintot, de nem csináltak róla papírt. Hogy lehetne ezen utólag segíteni? A bölcs rabbi azonnal mondja a megoldást:
- Írj neki egy levelet, hogy azonnal küldje meg a 20.000 forintodat. Erre ő majd dühösen megírja neked, hogy csak tízezerrel tartozik, s akkor ott lesz a bizonyíték a kezedben!

Kohn és Grün összevesznek. Kohnt azonban bántja a lelkiismeret. Elmegy a rabbihoz, elmondja a sztorit és megkérdi, mit lehetne tenni. A rabbi azt mondja, hogy bocsánatot kell kérni. Kohn ebbe nem megy bele, inkább hazatér. Otthon furdalja a lelkiismeret, emiatt újra felkeresi a rabbiját és megkérdi:
- Biztos, hogy bocsánatot kell kérni?
- Teljesen biztos.
- De lehet telefonon is?
- Lehet.
Jól van, Kohn otthon feltárcsázza Grün lakását. A túloldalon beleszólnak:
- Halló?
- Halló, Kovács lakás?
- Nem, Grün lakás.
- Akkor bocsánat.

Kohn fagylaltozót nyit a főutcán, és kiírja az ajtóra: "Zsidókat nem szolgálunk ki."
Meglátja ezt Grün, és berohan:
- Te aljas szemét, megtagadod a hittestvéreidet, azonnal megyek a rabbihoz.
Mire Kohn:
- Te Grün, ettél már az én fagyimból?

Két zsidó beszélget.
- Te komám, magyarázd már el nekem, mit jelent az a szó, hogy dilemma.
- Mondok egy példát: disznóhús ingyen.

- Álarcosbál lesz az iskolában... Papa, szerinted milyen jelmezt vegyek fel? - kérdi otthon a zsidó gyerek.
- Nem szórjuk a pénzt drága jelmezekre fiam. Teszel a fejedre egy diót, és te leszel a diós metélt!

New Yorkban egy öreg zsidó asszony 20 centért perecet árul egy utca sarkán. Egy fiatal ügyvéd minden délben arra megy, leteszi a negyeddollárost a kis asztalra, de nem vesz el a perecet. Így megy ez egy éven át minden nap.
A férfi nem szól soha semmit, ott hagyja a pénzt és továbbmegy. Egyik nap utánaszól az asszony:
- Uram! Nagyra becsülöm, hogy minden nap eljön. De hadd hívjam fel a figyelmét, hogy mától 30 cent lett a perec ára!

Elterjed a hír, hogy a moszkvai GUM áruházba banán érkezik. Már reggel nyolckor megtelik a Vörös-tér. Kilenckor kihirdetik, hogy nincs elég banán, a zsidók menjenek haza, mert nekik nem fog jutni.
Tízkor hazaküldik az egyedülállókat, délben a pártonkívülieket, kettőkor pedig közlik, hogy csak a háborús veteránok fognak kapni.
A maradék 2000 emberrel sajnálkozva közlik:
- Elvtársak most, hogy egymás között vagyunk, elmondhatjuk, hogy sajnos, egyáltalán nincs banán.
Mire óriási ordítozás tör ki:
- Disznóság, már megint a zsidók jártak a legjobban.

Brezsnyev és Kádár sétálnak az erdőben.
Egyszer csak kiugrik eléjük egy medve, és éhes ordítással feléjük indul.

Brezsnyev kétségbeesik, míg Kádár ledobja a csizmáját, elővesz a hátizsákjából egy sportcipőt és lábbelit cserél.
- Megőrültél? - kiált rá Brezsnyev - Egy medvét akarsz lehagyni futásban?
Mire Kádár:

- Én nem a medvét akarom lehagyni, hanem téged.