Kohn válni akarna, de a felesége ragaszkodik a gyerekhez:
- A gyerek az enyém - mondja határozottan az asszony - mert én szültem.
- Nana! Ha én bedobok egy százast az automatába és kijön egy csokoládé, akkor az kié: az enyém vagy az automatáé?

Grün szemrehányóan mondja barátjának a vendéglőben:
- Te haver! Elegáns helyen étkezel, rákot és homárt rendeltél, francia pezsgőt iszol, s közben panaszkodsz, hogy nem megy a bolt!?
- Igen - feleli a barát -, mert ha jól menne, a feleségemet is elhoztam volna.

Kohn elmegy a rabbihoz:
- Szomorú vagyok rabbi, van egy szegény asszony, négy apró gyerekkel. 80.000 forintot kéne fizetnie vasárnapig, mert ha nem fizet, akkor tulajdonos kiteszi a lakásból.
- Tudod mit? Gyűjtést rendezek a zsinagógában a megmentésért. De mondd csak Kohn, rokonod neked ez az asszony?
- Nem, dehogyis! Én vagyok a lakás tulajdonosa.

Grün bevallja a rabbinak, hogy nagy butaságot csinált: kölcsönadott valakinek 10.000 forintot, de nem csináltak róla papírt. Hogy lehetne ezen utólag segíteni? A bölcs rabbi azonnal mondja a megoldást:
- Írj neki egy levelet, hogy azonnal küldje meg a 20.000 forintodat. Erre ő majd dühösen megírja neked, hogy csak tízezerrel tartozik, s akkor ott lesz a bizonyíték a kezedben!

Kiküldik a fiatal, agilis APEH ellenőrt a rabbihoz vizsgálatra, azon hátsó utasítással, ha lehet találjon hibát. Átnézi az összes papírt oda-vissza, de minden rendben. Mielőtt elindul, elkezdi faggatni még a rabbit:
- Ne haragudjon, hogy megkérdezem, de mit csinálnak a megmaradó kenyérmorzsával a szertartás után? - Összegyűjtjük, átküldjük Weissnek, aki időnként macesz gombócot küld belőle vissza.
- És a lecsurgó gyertyaviasszal? - Összegyűjtjük, átküldjük Grünnek, aki időnként új gyertyát küld vissza belőle.
- Még egy kérdést engedjen meg: a metéléskor keletkező fitymahulladékkal mi történik?
- Természetesen azt is összegyűjtjük. És átküldjük az APEH-nek, akik időnként kiküldenek egy faszt.

- Állítom neked, hogy a zsidó a világ legoptimálisabb népe.
- Miből gondolod?
- Mert már akkor levágnak belőle, amikor még azt sem tudják, hogy mekkora lesz.

A pap és a rabbi arról beszélgetnek, hogy hogyan kell elosztani a perselyekbe bedobott pénzt.
A pap:
- A fele az Úr házáé, a fele a szegényeké.
A rabbi:
- Én ráteszem az egészet egy jó nagy tálcára és feldobom, amit az Úr elkap az az övé, ami visszaesik az az enyém.

Két munkatárs, egy zsidó meg egy keresztény beszélget.

- Mondd csak, mitől vagytok ti olyan rohadt okosak? – kérdi a keresztény.
- Tudod, mi zsidók megesszük a hal fejét!
- Nahát, holnaptól én is kipróbálom ezt – határozza el a keresztény, és megegyeznek, hogy közösen vesznek egy halat mindennap és elosztják majd.
Így is lesz, már egy hete eszi a halfejet a keresztény, a zsidó meg a halat, amikor egyszer csak megszólal a keresztény:

- Te hogy a fenébe van az, hogy mindig én fizetek a halért?
- Látod, már kezdesz is okosabb lenni!

Kohn hot-dogot árul a Bank of America előtt. Odamegy hozzá Grün.
- Te Kohn, iszonyúan le vagyok égve, egy vasam sincs, éhes vagyok. Adnál egy hot-dogot?
- Bocs, de nem tehetem. Megállapodtam a bankkal. Ők nem sütnek hot-dogot, én pedig nem adok hitelt.

Egy fiatal buzgó mócsing APEH ellenőr egy rabbihoz érkezett
ellenőrzés céljából. Elhatározta, hogy megtréfálja az idős rabbit, és a következő kérdést tette fel:
- Rabbi, mit csinálsz a gyertyákból lecsöpögő viasszal?
- Összegyűjtjük és elküldjük a gyertyagyárnak. A gyár küld néha egy kis gyertyát cserébe - felelte a rabbi.
- És mit csinálsz az asztalon lévő maradék morzsákkal? - kérdi az ifjú ellenőr.
- Összegyűjtjük, és elküldjük a maceszgombóc gyárnak és néha kapunk egy kis doboz macesz gombócot - válaszolt a rabbi.
- És mit csinálsz a körülmetélésnél levágott húsdarabokkal? - jött a következő kérdés.
A rabbi habozás nélkül válaszolt:
- Elküldjük őket az APEH-nek, és ők néha ideküldenek egy kis pöcsöt...