Kohnnak különleges vére van és éppen egy arab fiúnak lenne rá szüksége. Elmegy a rabbihoz tanácsot kérni.
- Fiam ő is csak egy ember, segíts rajta - mondja neki a rabbi.
Kohn kelletlenül bár, de megteszi, és láss csodát, egy hónap múlva kap egy csomagot, benne egy arany rúddal.
Évek múlva a gazdagnak bizonyult arab fiúnak megint vérre van szüksége.
Kohn már nem is megy a rabbihoz, azonnal segít neki.
Egy hónap múlva kap egy csomagot 3 tábla csokoládéval.
Felháborodottan rohan a rabbihoz, hogy micsoda szemtelenség, a múltkor egy rúd arany, most meg 3 tábla csoki!?
- Fiam, ne feledd, már a te véred csordogál az ereiben - szólt a rabbi.

Kohn titkos megbízatást kap. Ejtőernyővel átdobják a frontvonalon, hogy szétszórjon az arabok között egy nagy táskányi röplapot.
Fel is száll a repülő és átdobják Kohnt a frontvonalon. Eltelik egy nap, eltelik a második, de Kohn nem érkezik vissza.
Harmadik nap jelentkezik a felettesénél.
- Hol volt maga ennyi ideig? Azt a táska röplapot egy óra alatt szét lehetett volna szórni.
- Hát, szétszórni igen, de eladni?

A zsidó családhoz beállít az APEH ellenőr és megkérdezi:
- Hát aztán mit csinálnak a morzsával, amit az asztalról lesöpörnek?
Erre a zsidó:
- Összegyűjtjük, kosárban felküldjük Pestre, és minden évben visszaküldenek egy egész kenyeret.
- Na, és az elégett gyertya faggyújával mit csinálnak?
- Összegyűjtjük azt is, és azt is felküldjük, aztán egy év múlva visszaküldenek egy egész gyertyát.
- Na jól van, de mit csinálnak a körülmetélésnél visszamaradt darabokkal?
Erre a zsidó:
- Azt is felküldjük Pestre, és évente visszaküldenek egy ekkora faszt, mint maga!

Kimúlt a gazdag Kohn kutyája.Elmegy a rabbihoz és kéri:
- Rabbi! Eltávozott a kedvenc kutyám, egy fajtatiszta rottweiler és a temetőben szeretném örök nyugalomra helyezni.
- Ó, nagyon sajnálom, Kohn, de ide a szent földbe, az emberek közé nem temetheted.
- De rabbi, legalább a kerítés mellé had temessem el!
- Sajnálom Kohn, de nem megy.
Kohn búslakodva távozik, és halkan morogja:
- Pedig 5 ezer dollárt szántam erre az ügyre...
Mire a rabbi:
- Várja csak, Kohn! Mit is mondtál, hogy hívják? Roth Weiler?

Kopogtatnak egy átlagos zsidó otthon ajtaján.
- Ki az? - kérdezi a zsidó.
- Barátok.
- És hányan vagytok?

- Fünf.

Kohn válni akarna, de a felesége ragaszkodik a gyerekhez:
- A gyerek az enyém - mondja határozottan az asszony - mert én szültem.
- Nana! Ha én bedobok egy százast az automatába és kijön egy csokoládé, akkor az kié: az enyém vagy az automatáé?

Kohn kölcsön akar kérni Grüntől:
- Barátom, tudsz nekem adni 5000 Ft-ot?
- De hiszen nincs is nálam 5000, csak 4000 Ft.
- Nem baj, a maradék 1000-et majd később megadod.

Izraeli tank kerget egy palesztin katonát, aki folyamatosan lövi a tankot és közben hátrál. Egyszer csak elfogy a muníció, megáll, elhajítja a puskáját és felemeli a kezét. Erre megáll az izraeli harckocsi is, kiszáll a parancsnok, és megkérdi a palesztint:
- Mi van, elfogyott a lőszer?
Mire a palesztin:
- Hát, el.
Erre a zsidó:
- És mondd csak, nem akarsz venni?

Üldögél Kohn Izraelben egy narancsfán és eszi a narancsot.
Hirtelen feltűnik a narancsfa gazdája, megáll a fa alatt és felkiabál:
- Azt mondja a Biblia, hogy ne lopj!
Mire Kohn hátradől az ágak között és elmerengve azt mondja:
- Csodálatos a Te országod, Izrael! Ilyen csodálatos az időjárás, ilyen csodálatos narancsfák nőnek, és az ember csak eszegeti a narancsot és közben bibliai idézeteket hallgat!

Történt egyszer, hogy Gazsinak teljesen elfogyott a pénze. Mindenét el kellett, hogy adja, már csak egy színes tévéje maradt. Jön a tél, a rajkóknak meg csak enni kell adni valamit. Gondolja, megkérdezi a feleségét, hogy vajon mitévők legyenek.
- Té ásszony, há mostán mit lehetne csinyáni szerinted?
- Mennyé él á Kohnhuz, aszt kirjí tűle köccsön 100 ezret.
- Dé há uccsé ádd!
- Csák próbád meg!
Gazsi felkerekedik, és elmegy Kohnhoz úrhoz. Bekopog az ajtaján. Kinyílik az ajtó, és ott áll Kohn.
- Szíp éstít álásán. Áz á helyzet, hogy élfogyot á pízünk, már mindenünket éládtunk, csák egy színes tívínk márádt. Kíne 100 ezer pínz hogy á rájkóknák énni tudjunk ádni á tílen.
Gazsi legnagyobb meglepetésére a Kohn azonnal megy oda a széfhez, és már hozza is a pénzt.
De mielőtt átadná, mondja Gazsinak.
- De aztán tudod-e, hogy 200 ezret kell majd megadnod?
Gázsinak nincs mit tennie, nagyon kell a pénz, elfogadja az ajánlatot.
De Kohn folytatja:
- Gazsi, ennyi nem elég. Azt mondtad, hogy van egy színes tévéd. Hozd el biztosíték gyanánt.
Gazsinak nincs választása, hazamegy és elhozza a tévét. De miután letette a tévét Kohn folytatja:
- Nézd, Gazsi, amíg te elvoltál, kicsit gondolkoztam: te alkalmi munkákból élsz. Honnét tudnál előteremteni 200 ezer forintot?
Ezt őszintén szólva elég nehezen tudom elképzelni. De tudod mit? Most itt hagyod a felét, a többit meg majd csak meg tudod majd keresni valahogy és később majd megadod.
Gazsi szóhoz sem tud jutni, Kohn meg becsapja az orra előtt az ajtót.
Gazsi megy haza lógó orral, és így morfondírozik:
- Most sé pízém, sé tívím, és míg ín lógók 100 ezerrel á Kohnnák...