Tel-Aviv utcáin sétál két asszony. Egyszer csak meglátnak egy nagyon szép kirakatot, mindenféle szép tárgyakkal. Bemennek és megkérdezik a pult mögött állót hogy mennyibe kerül az a szép óra a kirakatban.
- Sajnos az az óra nem eladó, asszonyom. - mondja az.
- Nem? Kár. Akkor megnézhetném azt a szép selymet, ami az óra mellett van?
- Megnézheti, de sajnos az sem eladó....
- És az a gyönyörű ezüst készlet vajon mibe kerül?
- Hát, sajnos az sem eladó...
- Akkor mit árulnak itt maguk?!
- Nem árulunk, asszonyom. Ez a rabbi irodája és a metéléseket lehet itt megrendelni.
- Na de, akkor minek rakták azokat a szép tárgyakat a kirakatukba?
- Miért, ön szerint mit kéne kiraknunk?

Kohn hosszú betegség után meghal. Az özvegye megkéri Grünt, hogy adjon fel egy gyászjelentést, de rövidet, hogy ne kerüljön sokba.
Elmegy Grün a hirdetőbe, és bediktálja a szöveget:
- Kohn meghalt.
A felvevő csodálkozva néz rá:
- Ilyen rövid lesz? Öt szóig nem kell külön fizetni.
- Jó, akkor írja még hozzá: Ugyanitt Suzuki eladó.

Kohn kölcsön akar kérni Grüntől:
- Barátom, tudsz nekem adni egy ezrest?
- De hiszen nincs is nálam 1000 forint, csak 800.
- Nem baj, a maradék 200-at majd később megadod...

Kimúlt a gazdag Kohn kutyája.Elmegy a rabbihoz és kéri:
- Rabbi! Eltávozott a kedvenc kutyám, egy fajtatiszta rottweiler és a temetőben szeretném örök nyugalomra helyezni.
- Ó, nagyon sajnálom, Kohn, de ide a szent földbe, az emberek közé nem temetheted.
- De rabbi, legalább a kerítés mellé had temessem el!
- Sajnálom Kohn, de nem megy.
Kohn búslakodva távozik, és halkan morogja:
- Pedig 5 ezer dollárt szántam erre az ügyre...
Mire a rabbi:
- Várja csak, Kohn! Mit is mondtál, hogy hívják? Roth Weiler?

A pap és a rabbi arról beszélgetnek, hogyan kell elosztani a perselyekbe bedobott pénzt.
A pap:
- A fele az Úr házáé, a fele a szegényeké.
A rabbi:
- Én felteszem az egészet egy jó nagy tálcára és feldobom jó magasra, amit az Úr elkap az az övé, ami meg visszaesik az az enyém.

New Yorkban egy öreg zsidó asszony 20 centért perecet árul egy utca sarkán. Egy fiatal ügyvéd minden délben arra megy, leteszi a negyeddollárost a kis asztalra, de nem vesz el a perecet. Így megy ez egy éven át minden nap.
A férfi nem szól soha semmit, ott hagyja a pénzt és továbbmegy. Egyik nap utánaszól az asszony:
- Uram! Nagyra becsülöm, hogy minden nap eljön. De hadd hívjam fel a figyelmét, hogy mától 30 cent lett a perec ára!

A katolikus pap és a rabbi szomszédok. A pap keresztény jó cselekedet gyanánt az egyik nap lemossa a rabbi kocsiját. Másnap reggel látja, hogy a rabbi cserébe az ő autójának a kipufogócsövét fűrészeli.
- Mit csinálsz? - kérdezi ijedten tőle.
- Te megkeresztelted az én autómat, én viszont körülmetélem a tiedet.

A zsinagóga pénztára egy fillér nélkül maradt, nem volt pénz amivel fedezhette volna a kiadásokat. A perselybe már jó ideje senki sem tett pénzt.
Másnap a zsinagóga ajtajára a rabbi kitett egy öles betűkkel írt hirdetményt:
Egy nős férfi a hitközségünkből intim kapcsolatot tart fenn egy fiatal lánnyal. Ha holnap reggelig nem találok a
perselyben egy 100 $-os bankjegyet, kénytelen leszek kiragasztani a nevét a zsinagóga ajtajára és felfedni a nevét a hitközség előtt.
Másnap reggel a perselyben talált 20 db 100 $-os bankjegyet és egy 50 dollárosat egy cetlivel, a következő szöveggel:
Adjál még egy napot és összeszedem a többit is!

Egy zsidó ül a padon és éppen újságot olvas. Meglátja egy barátja, és elképedve kérdezi:
- Te Samu, hát ez egy szélső jobboldali, antiszemita újság! Miért nem a zsidók által kiadott újságot olvasod?
- Nézd Móric! A zsidó újságok állandóan ilyesmiről írnak: antiszemitizmus, Auschwitz, izraeli konfliktusok. A szélsőjobboldali újságban meg egyéb sincsen, mint hogy a zsidóké minden nagy cég, a zsidóké minden bank, a zsidók irányítják az egész országot. Hát nem jobb egy olyan újságot olvasni, amiben csupa jó hír van?!

Elterjed a hír, hogy a moszkvai GUM áruházba banán érkezik. Már reggel nyolckor megtelik a Vörös-tér. Kilenckor kihirdetik, hogy nincs elég banán, a zsidók menjenek haza, mert nekik nem fog jutni.
Tízkor hazaküldik az egyedülállókat, délben a pártonkívülieket, kettőkor pedig közlik, hogy csak a háborús veteránok fognak kapni.
A maradék 2000 emberrel sajnálkozva közlik:
- Elvtársak most, hogy egymás között vagyunk, elmondhatjuk, hogy sajnos, egyáltalán nincs banán.
Mire óriási ordítozás tör ki:
- Disznóság, már megint a zsidók jártak a legjobban.