- Rabelében, szabad-e levágnunk az olyan tyúkot, amelyiknek csirkéi vannak? - kérdezi Kohn.
- Szabad.
- Akkor is, ha tudjuk, hogy emiatt a csirkék elpusztulnak?
A rabbi erre a kérdésre nem számított, eltűnődik és azt mondja:
- Hagyjunk időt fiam Istennek, hogy megtalálja a megoldást. Gyere vissza holnap a válaszért.
Szomorúan állít be másnap Kohn:
- Rabbi, az éjjel a róka elvitte a tyúkomat a csibékkel együtt!
A rabbi az égre emeli a tekintetét, és elismerően mondja:
- Micsoda frappáns megoldás!

Kohn és Grün libakereskedők Oroszországban. Egy szép napon rendelet jelenik meg a libaárusítás betiltásáról. Kohn tovább folytatja az árusítást, le is tartóztatják és 3 évre ítélik.
Szabadulása után hazamegy és látja, hogy Grün háza előtt hosszú sor kígyózik. Az emberek egyenként bemennek és egy libával a hónuk alatt jönnek ki. Kohn este átmegy Grünhöz és kérdezi tőle:
- Mondd csak Grün, szabad már libákat eladni? Megszüntették a rendeletet?
- Dehogy is szüntették meg, a libák eladása még mindig tilos.
- Hát akkor te hogy mersz libákat árusítani?
- De kedves Kohn, én nem árusítok libákat!
- Ne viccelj már, hogyan magyarázod akkor meg, hogy az emberek sorba állnak a házad előtt és egy libával a hónuk alatt jönnek el onnan?
- Félreértetted a helyzetet. Én csak feladtam egy hirdetést az újságban, hogy elvesztettem 50 rubelt és a becsületes megtalálót egy libával jutalmazom!

A bölcs rabbitól megkérdezik a tanítványai:
- Mitől édes a kávé? A cukortól vagy a kavarástól?
- Természetesen a kavarástól.
- Akkor miért kell bele a cukor?
- Szamarak! Hogy tudjuk, meddig kell kavarni.

Elsüllyed egy hajó a Karib-tengeren. Két túlélő partra vetődik egy lakatlan szigeten. Egyikük kétségbe esik, míg a másik nyugodtan lefekszik napozni. Kérdi az első, ideges ember:
- Maga meg mit fekszik ilyen nyugodtan? Itt fogunk éhen halni!
- Csak nyugi - válaszolja az első.
Két éve adtam a Nemzetközi Zsidó Szövetségnek 200.000 dollárt. Tavaly még jobban ment az üzlet, így tavaly adtam fél milliót nekik.
- És, mi közöm van nekem ehhez?
- Az idei befizetés ma vált esedékessé. Nyugodjon meg, megtalálnak.

A zsidó este 6-kor bezárja a boltját, beszáll a tankjába és elindul az övezetbe palesztinokat vadászni.
Minden jól megy, a házak dőlnek össze, egyik a másik után, amikor egyszer csak egy Rambo-szerű palesztin harcos géppuskával a kezében lőni kezdi tankot, mint állat.
A golyók ugyan nem sok kárt tesznek a tankban, mégis mindenki hősként ünnepli a bátor embert, az viszont egyszer csak földhöz vágja a puskáját.
A zsidó erre kinyitja a tetőt és kiszól:
- Mi a gond, öreg?
- Elfogyott a lőszerem.:(
- És nem akarsz venni?

Haldoklik az öreg Kohn. Mondja a feleségének:
- Asszony, ha meghalok, minden vagyonomat temesd el velem!
Pár nap múlva a temetés után áll a sírnál Kohnné és a barátnője. Azt mondja a barátnő:
- Ugye, nem voltál olyan hülye, hogy minden vagyonát eladtad, vettél egy nagy gyémántot, és betetted abba a kis dobozba az urad mellé!?
- Ó, barátném, én mindig engedelmeskedtem az uramnak. Eladtam minden vagyonát, betettem a számlámra, írtam neki egy csekket, ha beváltja, beváltja, ha nem, nem...

Kohn árulja a lángost a bank előtt. Odamegy Grün és kér kölcsön egy ezrest elsejéig.
Mire Kohn: Sajnálom Grün, adnék de nem tehetem, mert szerződésem van a bankkal.

Grün: Ugyan már Kohn miféle szerződés?
Kohn: Kölcsönösen előnyös megállapodás, a bank nem árul lángost, én meg nem adhatok kölcsönt...

Késő este kopognak a zsidó ajtaján.
- Kik vagytok?
- Jó barátok.
- Hányan vagytok?
- Fünf.

Egy zsidó ül a padon és újságot olvas. Meglátja egy barátja, és elképed:
- Te Samu, hát ez egy keresztény újság! Miért nem a zsidók által kiadott újságot olvasod?
- Nézd, Móric, a zsidó újságok állandóan ilyesmiről írnak: antiszemitizmus, Auschwitz, izraeli konfliktusok. A keresztény újságban meg egyéb sincsen, mint hogy a zsidóké minden pénz, a zsidóké minden bank, a zsidók irányítják az országot. Hát nem jobb egy olyan újságot olvasni, amiben csupa jó hír van?

Kohn kölcsön akar kérni Grüntől:
- Barátom, tudsz nekem adni 5000 Ft-ot?
- De hiszen nincs is nálam 5000, csak 4000 Ft.
- Nem baj, a maradék 1000-et majd később megadod.