Kohn válni akarna, de a felesége ragaszkodik a gyerekhez:
- A gyerek az enyém - mondja határozottan az asszony - mert én szültem.
- Nana! Ha én bedobok egy százast az automatába és kijön egy csokoládé, akkor az kié: az enyém vagy az automatáé?

Késő este kopognak a zsidó ajtaján.
- Kik vagytok?
- Jó barátok.
- Hányan vagytok?
- Fünf.

Kohn titkos megbízatást kap. Ejtőernyővel átdobják a frontvonalon, hogy szétszórjon az arabok között egy nagy táskányi röplapot.
Fel is száll a repülő és átdobják Kohnt a frontvonalon. Eltelik egy nap, eltelik a második, de Kohn nem érkezik vissza.
Harmadik nap jelentkezik a felettesénél.
- Hol volt maga ennyi ideig? Azt a táska röplapot egy óra alatt szét lehetett volna szórni.
- Hát, szétszórni igen, de eladni?

A zsinagóga pénztára egy fillér nélkül maradt, nem volt pénz amivel fedezhette volna a kiadásokat. A perselybe már jó ideje senki sem tett pénzt.
Másnap a zsinagóga ajtajára a rabbi kitett egy öles betűkkel írt hirdetményt:
Egy nős férfi a hitközségünkből intim kapcsolatot tart fenn egy fiatal lánnyal. Ha holnap reggelig nem találok a
perselyben egy 100 $-os bankjegyet, kénytelen leszek kiragasztani a nevét a zsinagóga ajtajára és felfedni a nevét a hitközség előtt.
Másnap reggel a perselyben talált 20 db 100 $-os bankjegyet és egy 50 dollárosat egy cetlivel, a következő szöveggel:
Adjál még egy napot és összeszedem a többit is!

Kohn válni akarna, de a felesége ragaszkodik a gyerekhez:
- A gyerek az enyém - akadékoskodik az asszony - mert én szültem.
- Egy pillanat! Ha én bedobok egy tízest az automatába és kijön egy csokoládé, akkor kié a csoki? Az enyém vagy az automatáé?

Az osztrák vámos benéz Kohn kocsijába, és a hátsó ülésen lát egy mellszobrot.
- Mi ez?
- Nem mi ez, hanem ki ez? - oktatja ki Kohn. - Ez Lenin. Svájcból hoztam el, hogy ne zavarja jelenlétével a virágzó kapitalizmus polgárainak békéjét...
Az innenső oldalon a magyar vámos ugyancsak észreveszi a szobrot, és szintén megkérdezi:
- Mi ez?
- Nem mi ez, hanem ki ez? - mondja újfent kioktatóan Kohn. - Ez Lenin. Svájcból hoztam magammal. Nem hagyhattam ott a rothadó kapitalizmus martalékául!
Amikor hazaér pesti lakására, leteszi a mellszobrot az ebédlőasztalra. Kohnné meglátja, és összecsapja a kezét:
- Te jó ég! Ki ez?
- Nem ki ez Zálikám, hanem: mi ez? - világosítja fel Kohn. - Tizenöt kiló arany!

Három zsidó összeveszik, hogy melyikük rabbija kiválóbb ember. Az első büszkén mondja:
- A múltkor tűz ütött ki a faluban, a gyerekek bent rekedtek az égő házban és sehogy se tudtuk kimenteni őket.
A rabbink elmondott egy imát, jött egy nagy zivatar, eloltotta a tüzet így megmenekültek a gyerekek!

- Az semmi! Három hete hajón utaztunk, hatalmas vihar tört ki, már-már süllyedni kezdett a hajó, amikor is a rabbink elmondott egy imát, és 300 méteres körben elült a vihar!

- Az semmi! A múltkor sétáltunk a belvárosban, találtunk egy 100 dollárost az egyik pad alatt.
Mivel szombat volt, nem nyúlhattunk a pénzhez!
A rabbink elmondott egy imát és 10 méteres körben hétfő lett.

Grün szemrehányóan mondja barátjának a vendéglőben:
- Te haver! Elegáns helyen étkezel, rákot és homárt rendeltél, francia pezsgőt iszol, s közben panaszkodsz, hogy nem megy a bolt!?
- Igen - feleli a barát -, mert ha jól menne, a feleségemet is elhoztam volna.

- Mondd papa az özvegyasszonyok miért írják oda a nevük mellé azt, hogy: özv, a férfiak pedig nem?
- Azért mert az özvegyasszonyok tudatni akarják a világgal, hogy újra eladók, de az özvegy férfiaknak eszük ágában sincs újra megnősülni.

- Állítom neked, hogy a zsidó a világ legoptimálisabb népe.
- Miből gondolod?
- Mert már akkor levágnak belőle, amikor még azt sem tudják, hogy mekkora lesz.