A halálos ágyán kérdezi Samu Ráhelt:
- Ráhel,te itt voltál velem, mikor a nácik elvették tőlünk az első boltunkat?
- Itt voltam, Samu.
- Velem voltál, mikor elvittek minket a koncentrációs táborba?
- Veled voltam.
- Velem voltál akkor is, mikor a nácik elvették tőlünk a második boltunkat is?
- Én akkor is veled voltam.
- És most is itt vagy velem a halálos ágyamnál?
- Igen, most is itt vagyok Samu.
- Tudod mit gondolok én Ráhel? Te nekem nem hozol szerencsét...

Kohn meghal. A felesége megkéri Grünt, hogy adjon fel táviratot. A postán bemondja a távirat szövegét :
- "Kohn meghalt."
- Csak ennyi? 5 szóig ugyan annyiba kerül.
- Akkor írja még oda: "Ugyanitt Trabant eladó."

Haldoklik az öreg Kohn. Mondja a feleségének:
- Asszony, ha meghalok, minden vagyonomat temesd el velem!
1 hónap múlva a temetés után áll a sírnál Kohnné és a barátnője. Azt mondja a barátnő:
- Ugye, nem voltál olyan hülye, hogy minden vagyonát eladtad, vettél egy nagy gyémántot, és betetted abba a kis dobozba az urad mellé!?
- Drága barátném, én mindig engedelmeskedtem az uramnak! Eladtam minden vagyonát, betettem a számlámra, írtam neki egy csekket, ha beváltja, beváltja, ha nem, nem...

A koldus becsenget Kohnékhoz. A kövér Kohnné nyit ajtót:
- Nagyságos asszonyom két napja nem ettem semmit!
- Bárcsak nekem lenne ilyen akaraterőm.

Kohn hot-dogot sütöget a Bank of America előtt. Odamegy hozzá Grün.
- Te Kohn, le vagyok égve, egy vasam sincs, éhes vagyok. Adnál egy hot-dogot?
- Bocs, de nem tehetem. Megállapodtam a bankkal. Ők nem sütnek hot-dogot, én pedig nem adok hitelt.

Kohn és Grün libakereskedők Oroszországban. Egy szép napon rendelet jelenik meg a libaárusítás betiltásáról. Kohn tovább folytatja az árusítást, le is tartóztatják és 3 évre ítélik.
Szabadulása után hazamegy és látja, hogy Grün háza előtt hosszú sor kígyózik. Az emberek egyenként bemennek és egy libával a hónuk alatt jönnek ki. Kohn este átmegy Grünhöz és kérdezi tőle:
- Mondd csak Grün, szabad már libákat eladni? Megszüntették a rendeletet?
- Dehogy is szüntették meg, a libák eladása még mindig tilos.
- Hát akkor te hogy mersz libákat árusítani?
- De kedves Kohn, én nem árusítok libákat!
- Ne viccelj már, hogyan magyarázod akkor meg, hogy az emberek sorba állnak a házad előtt és egy libával a hónuk alatt jönnek el onnan?
- Félreértetted a helyzetet. Én csak feladtam egy hirdetést az újságban, hogy elvesztettem 50 rubelt és a becsületes megtalálót egy libával jutalmazom!

Grün kocsmájában jóízűen vacsorázik egy vendég, majd kér egy üveg kadarkát. Grün hozza a bort, de a vendég idő közben meggondolja magát:
- Uram, ne haragudjon! Inkább egy burgundit innék.
Grün szó nélkül teljesíti a kedves vendég kérését, ám az megint mást akar:
- Ha lehet, akkor cserélje ki kérem egy üveg kékfrankosra.
Grün visszamegy a raktárba, miközben az orra alatt morog:
- Már a 3. vignettát ragaszthatom erre az átkozott üvegre...

- Rabelében, szabad-e levágnunk az olyan tyúkot, amelyiknek csirkéi vannak? - kérdezi Kohn.
- Szabad.
- Akkor is, ha tudjuk, hogy emiatt a csirkék elpusztulnak?
A rabbi erre a kérdésre nem számított, eltűnődik és azt mondja:
- Hagyjunk időt fiam Istennek, hogy megtalálja a megoldást. Gyere vissza holnap a válaszért.
Szomorúan állít be másnap Kohn:
- Rabbi, az éjjel a róka elvitte a tyúkomat a csibékkel együtt!
A rabbi az égre emeli a tekintetét, és elismerően mondja:
- Micsoda frappáns megoldás!

- Pista bácsi, árulja már el, hogy tett szert ekkora vagyonra?
- Hát, fiam, zsidókat bújtatok a pincémben, ők meg fizetnek érte.
- De hiszen a háború már hatvan éve véget ért!
- Tudom én, de ők szerencsére nem tudják!

Egy zsidó ül a padon és újságot olvas. Meglátja egy barátja, és elképed:
- Te Samu, hát ez egy keresztény újság! Miért nem a zsidók által kiadott újságot olvasod?
- Nézd, Móric, a zsidó újságok állandóan ilyesmiről írnak: antiszemitizmus, Auschwitz, izraeli konfliktusok. A keresztény újságban meg egyéb sincsen, mint hogy a zsidóké minden pénz, a zsidóké minden bank, a zsidók irányítják az országot. Hát nem jobb egy olyan újságot olvasni, amiben csupa jó hír van?