Egy zsidó éhesen érkezik a faluba. Mivel sehol sem talál kóser vendéglőt, ezért bemegy az első keresztény vendéglőbe és jóízűen elfogyaszt egy tál kelkáposztát. Jóllakottan lép ki az étteremből, mikor az ég hatalmasat dördül.
Mire a zsidó méltatlankodva:
- Ekkora felhajtást egy vacak kelkáposztáért!

- Állítom neked, hogy a zsidó a világ legoptimálisabb népe.
- Miből gondolod?
- Mert már akkor levágnak belőle, amikor még azt sem tudják, hogy mekkora lesz.

Az öreg zsidó fia odalép az apjához, és így szól neki:
- Jó hírem van apám, jövő héten megházasodom.
Az apja erre így felel:
- Na, ennek örülök, de akkor előtte hozd el a jegyesedet bemutatni nekünk!
Másnap a fiú odaállít az apjához egy fiatalemberrel az oldalán.
- Ő lenne az, Béla.
Az öreg erre csak ennyit mond:
- Béla?! Hát nem egy tipikus zsidó név.

Az utas nyelvtudása miatt nem tudja pontosan elmagyarázni az úti célját, ezért körülírva mondja:
- Vigyen oda, ahol a zsidók is sírnak.
A sofőr indít, kanyarog a dimbes-dombos város utcáin, s pár perc múlva megáll egy épület előtt. A falon tábla:

"Adóhivatal"

Kohn válni akarna, de a felesége ragaszkodik a gyerekhez:
- A gyerek az enyém - mondja határozottan az asszony - mert én szültem.
- Nana! Ha én bedobok egy százast az automatába és kijön egy csokoládé, akkor az kié: az enyém vagy az automatáé?

Kohn kölcsön akar kérni Grüntől:
- Barátom, tudsz nekem adni 5000 Ft-ot?
- De hiszen nincs is nálam 5000, csak 4000 Ft.
- Nem baj, a maradék 1000-et majd később megadod.

- Uram mondja, mennyi egy fuvar át a tavon?
- 30 dollár.
- Olyan sok? Hát ez már a rablás kategória!
- De uram, gondolja meg, itt járt vízen Jézus!
- Hát, ilyen árak mellett nem is csodálom!

A bölcs rabbitól megkérdezik a tanítványai:
- Mitől édes a kávé? A cukortól vagy a kavarástól?
- Természetesen a kavarástól.
- Akkor miért kell bele a cukor?
- Szamarak! Hogy tudjuk, meddig kell kavarni.

Az osztrák vámos benéz Kohn kocsijába, és a hátsó ülésen lát egy mellszobrot.
- Mi ez?
- Nem mi ez, hanem ki ez? - oktatja ki Kohn. - Ez Lenin. Svájcból hoztam el, hogy ne zavarja jelenlétével a virágzó kapitalizmus polgárainak békéjét...
Az innenső oldalon a magyar vámos ugyancsak észreveszi a szobrot, és szintén megkérdezi:
- Mi ez?
- Nem mi ez, hanem ki ez? - mondja újfent kioktatóan Kohn. - Ez Lenin. Svájcból hoztam magammal. Nem hagyhattam ott a rothadó kapitalizmus martalékául!
Amikor hazaér pesti lakására, leteszi a mellszobrot az ebédlőasztalra. Kohnné meglátja, és összecsapja a kezét:
- Te jó ég! Ki ez?
- Nem ki ez Zálikám, hanem: mi ez? - világosítja fel Kohn. - Tizenöt kiló arany!

Elsüllyed egy hajó a Karib-tengeren. Két túlélő partra vetődik egy lakatlan szigeten. Egyikük kétségbe esik, míg a másik nyugodtan lefekszik napozni. Kérdi az első, ideges ember:
- Maga meg mit fekszik ilyen nyugodtan? Itt fogunk éhen halni!
- Csak nyugi - válaszolja az első.
Két éve adtam a Nemzetközi Zsidó Szövetségnek 200.000 dollárt. Tavaly még jobban ment az üzlet, így tavaly adtam fél milliót nekik.
- És, mi közöm van nekem ehhez?
- Az idei befizetés ma vált esedékessé. Nyugodjon meg, megtalálnak.