Egyik este a nyuszikát megtámadta a róka, és megerőszakolta. A nyuszika sírva megkérdezi:
- Mondd, róka legalább van olyan papírod, miszerint nem vagy AIDS-es?
- Természetesen van!
- Na, akkor azt most széttépheted! - vigyorogja el magát a nyuszika.

A csiga és a teknősbéka karamboloznak az erdőben. Egyetlen szemtanú van csak ennek az esetnek, a lajhár, aki éppen a helyszín közelében himbálózott a fán. A rendőrőrsön faggatják a lajhárt, mit látott a szörnyű balesetből. A lajhár a következőt vallja:

- Nem emlékszem szinte semmire, nagyon gyorsan történt!

A medve találkozik a nyuszikával.
- Mit csinálsz nyuszika?
- Elásom ezt az üveg pálinkát, 20 év múlva kiásom, akkor sokat fog érni!
Másnap ugyanitt a rókával találkozik, aki szintén egy gödröt ás.
- Mit csinálsz róka koma?
- Elásom ezt az EDDA kazettát, 20 év múlva kiásom, akkor iszonyat sokat fog érni!
Harmadnap a két betemetett kupac mögött egy 3. kupacot lát a medve, tetején a vakond énekel tök részegen:
- A köööör közepééén állok...

A majom fent keccsöl egy fa tetején és füves cigit szív.
Arra megy az apró gyík és rácsodálkozik az igen laza majomra:
- Hát Te, mit nyomatsz majom?
- Füvet szívok, vazzze. Gyere fel tesó, neked is adok!
Felskerázik a kis gyík és közösen elszívnak pár cigit.
Lazulnak mint a rigalánc.
Nincs hozzászokva az aprócska gyík az anyaghoz, egy idő múlva
nagyon megszomjazik és elzizzen inni a folyóhoz.
Igen ám, de úgy elkábult, hogy belezumekolt a folyóba.
Észrevette a krokodil, hogy a gyíkocska lefejelte a vizet és
rögvest kisegítette kis barátját a habokból.
Majd amikor felocsúdik az apróság, megfaggatja:
- Mi a retek van veled???
A kis gyík elmagyarázza, hogy elszívott pár "tuti" cigit a majommal,
kicsit megzizzent tőle, így történhetett a baleset.
A krokodil kíváncsi lesz, rágerjed a témára.
Kikecmereg a vízből és elszambázik meglátogatni a majmot.
Megtalálja a fát, látja a kegyetlen laza majmot, felkiált neki:
- Hé majom!
A majom lenéz, elkerekedik a szeme és elámulva felsüvölt:
- Húúúúúú, vázzzzzze gyííík! Mennyi vizet ittál?!?!?!?

A tücsök egy bulit szervez,és meghív minden bogarat. El is jönnek a bogarak sorban, a katica, a sáska, a hőscincér. Az est végére már csak a százlábú, és dühösen mondja:

- Ki írta ki az ajtó elé, hogy lábat törölni kötelező?

A lovag új lovat vesz. A lókupec figyelmezteti:
- Nagy jó uram, ez egy idomított állat.Ha azt mondja neki: "Hű!", megindul, mint a szél.
Ha azt mondja: "Hű-hű", megáll, s nem is mozdul onnan.
- Na ezt kipróbálom!" -gondolja a lovag, és elkéri egy körre a paripát.
Délcegen ül a nyeregben, s elkurjantja magát:
- "Hű!"- A ló abban a pillanatban nekiiramodik. Vágtat hegynek föl völgynek le, mígnem egy hatalmas szakadék tűnik fel, de a ló csak nem lassít.
A lovag aggódni kezd ,mert elfelejtette a jelszót.
Próbálkozik:
- "Hó, hóha! Állj már meg! Nyughass te gebe!", de a ló rá se ránt, vágtat egyenesen a szakadék felé.
Már csak 10 méter, 5 méter, amikor a lovagnak végre eszébe jut:
- "Hű-hű!"A ló fékez, s közvetlenül a szakadék szélén lecövekel.
A lovag megkönnyebbülten végigsimít verejtékes homlokán:
- "Hűűű..."

Egy nő elmegy a kisállat-kereskedésbe, hogy válasszon magának valamilyen hobbiállatot. Egy gyönyörű, színes tollú papagáj kelti fel az érdeklődését.
Látja, hogy a madár lábairól két zsinór lóg, egy kék a bal lábáról és egy sárga a jobbról. Kérdezi a nő az eladótól:
- Mondja, mire való ez a két színes zsinór?
- Ha ön meghúzza a kéket, akkor a madár elénekel egy zsoltárt, ha a sárgát, akkor pedig elmond egy imádságot.
- És ha mindkettőt egyszerre meghúzom?
- Akkor seggre esek, te barom! - kiált rá a papagáj.

Nyuszika repül az erdő felett.
Egyszer csak meglátja a rókát és lekiabál neki:
- Róka, kérsz egy pofont?
A róka megrémül a repülő nyúltól és nemet mond.
Nem soká meglátja a farkast neki is lekiált:
- Farkas, kérsz egy pofont?
Ám a farkas is megrémül és nemet mond.
Az erdő közepén meglátja a medvét, és neki is lekiált:
- Medve kérsz egy pofont?
- Igen nyuszika kérek.
- Oké, akkor menj az erdő széléhez ott az oroszlán én is tőle kaptam!

Egy tehén szerelmes lett a szép bikába,
minden vad bikának legvadabbikába.
Vonzalmát megírta egy marhalevélben
nagyjából ekképpen:

- Hatalmas Barom!

Bocsássa meg, hogy pár sorommal zavarom.
Tudom, mily elfoglalt, milyen megbecsült Ön,
mégis tollat ragadott csülköm,
hogy amit a marhanyelv elbőgni restell,
így adjam tudtára, Mester!
Ön, ismervén jól a tehénszív rejtelmét,
tudja, hogy nem minden a napi tejtermék.
Amíg szorgalmasan duzzasztom tőgyemet,
gondolatom egyre Ön körül őgyeleg.

Muú! Minden bikák közt legelőkelőbb!
Midőn megláttam a legelő előtt,
elpirultam, elsápadtam,
vágy reszketett felsálamban,
s úgy éreztem, kéj oson
keresztül a rostélyoson.

Muú, hogy forrt a vér szívembe,
hogy tódult a bélszínembe!
Az a perc, mit Ön velem tölthet maholnap,
megrázza majd egész pörköltnek valómat.
Ám míg Önről ábrándozom kérődzve,
vad féltés öl a szívemig férkőzve,
és átjárja ó mind a kín
velős csontom, mócsingjaim.
Már bánom e merész vágyat,
hisz Ön büszke tenyészállat,
csupa gőg, mely után az egész tehéncsorda bőg.
De ne féljen Bikaságod!

Ha nem szeret, félreállok.
Nem fog látni levert búsnak,
mert beállok leveshúsnak.
Ám, ha mégis kegyes szívvel veszi e levelet
és megszánja az Önért égő tehenet,
Válaszoljon hamar rája.

Üdvözli Önt a marhája!

Találkozik a tücsök és a hangya. A hangya most is kulizik.
- Hogy vagy, hangya? - kérdi a tücsök.
- Köszönöm megvagyok. Dolgozom, gyűjtögetek, mert nemsokára itt a tél, és kell az ennivaló az én népes családomnak. És te?
Egész jól. Csináltam néhány jó bizniszt, egész este muzsikálok a nyugatiaknak, most vettem belőle Ladát.
- Nem lesz ennek jó Vége - rázza a fejét a hangya. - Mi lesz, ha jön a tél?
Nemsokára újra találkoznak. A tücsök egy vadonatúj Mercedessel áll meg a gyűjtögető hangya előtt.
- Hogy vagy?
- Köszönöm. Gyűjtögetek télire. Hát te?
- Van egy új Mercim, tele vagyok csajokkal, elzenélgetek. Most indulok egy nyugati turnéra.
- És Párizsba is elmész?
- Igen, el...
- Akkor kérlek, keresd meg La Fontaine sírját, és a nevemben köpd le...