- Miért nincs a kakasoknak keze?
- Mert a tyúkoknak nincsenek mellei!

Egy lányka vezeti a kecskét az úton.
Meglátja a pap, s megkérdezi tőle:
- Hát te, lányom, hová viszed azt a kecskét?
- Viszem a bakhoz hágatni.
A tiszteletes úr megbotránkozva kérdi:
- Ejnye lányom, hát nincs neked bátyád?!
- Van tiszteletes úr, de ő nem nagyon hág kecskét.

A lányka vezeti a kecskét az úton.
Meglátja a pap, s megkérdezi tőle:
- Hát te, lányom, hová viszed azt a kecskét?
- Viszem a bakhoz hágatni.
A tiszteletes úr megbotránkozva kérdezi:
- Ejnye lányom, hát nincs neked bátyád?
- Van, tiszteletes úr, de ő nem nagyon hág kecskét...

Egy tehén szerelmes lett a szép bikába,
minden vad bikának legvadabbikába.
Vonzalmát megírta egy marhalevélben
nagyjából ekképpen:

- Hatalmas Barom!

Bocsássa meg, hogy pár sorommal zavarom.
Tudom, mily elfoglalt, milyen megbecsült Ön,
mégis tollat ragadott csülköm,
hogy amit a marhanyelv elbőgni restell,
így adjam tudtára, Mester!
Ön, ismervén jól a tehénszív rejtelmét,
tudja, hogy nem minden a napi tejtermék.
Amíg szorgalmasan duzzasztom tőgyemet,
gondolatom egyre Ön körül őgyeleg.

Muú! Minden bikák közt legelőkelőbb!
Midőn megláttam a legelő előtt,
elpirultam, elsápadtam,
vágy reszketett felsálamban,
s úgy éreztem, kéj oson
keresztül a rostélyoson.

Muú, hogy forrt a vér szívembe,
hogy tódult a bélszínembe!
Az a perc, mit Ön velem tölthet maholnap,
megrázza majd egész pörköltnek valómat.
Ám míg Önről ábrándozom kérődzve,
vad féltés öl a szívemig férkőzve,
és átjárja ó mind a kín
velős csontom, mócsingjaim.
Már bánom e merész vágyat,
hisz Ön büszke tenyészállat,
csupa gőg, mely után az egész tehéncsorda bőg.
De ne féljen Bikaságod!

Ha nem szeret, félreállok.
Nem fog látni levert búsnak,
mert beállok leveshúsnak.
Ám, ha mégis kegyes szívvel veszi e levelet
és megszánja az Önért égő tehenet,
Válaszoljon hamar rája.

Üdvözli Önt a marhája!

Két bolha beszélget:
- Te mit csinálnál, ha ötösöd lenne a lottón?
- Hát először is vennék magamnak egy jó nagy kutyát...

Három szexre kiéhezett hegyi pásztor sétál a fennsíkon. Meglátnak egy birkát, aki seggel fölfelé beszorulva lóg a kerítés között.
Azt mondja az első: "Istenem, ha ez Lollobrigida lenne..."
Mire a második: "Istenem, ha ez Marilyn Monroe lenne..."
Megszólal a harmadik: "Istenem, ha sötét lenne..."

Két csiga megy a sivatagban. Már nagyon szomjasak, amikor találnak egy üveg vizet. Elhatározzák, hogy egyikük elmegy és hoz bontót. Eltelik egy hét, két hét, kéthónap. Az ottmaradt csiga úgy gondolja, már hiába várja társát, mert az elpusztult. Nekiáll, hogy széttörje az üveget, erre egy hang a kő mögül:

- Ha csalsz, el sem indulok!

- Miért lila a Milka tehén?
- Mert szorítja a kolomp a nyakát!

A buta medvét megállítja a szemtelen nyuszika az erdőben.
- Szia, Medve! Keresett a Feri!
- Milyen Feri? - kérdi gyanútlanul a maci.
- Aki a seggét az orrodra veri - válaszolja a pimasz nyuszika, és nevetve elszalad.
Másnap újra összefutnak.
- Szervusz, Medve. Itt volt a Feri.
A medve megint beugrik, a nyuszi elmondja a csúnya, szemtelen versikét, és elfut.
Harmadnap, negyednap is megismétlődik a jelenet, s a medve már nagyon szégyelli magát. Elsírja bánatát a rókának, mert tudja, hogy ő nagyon ravasz.
- Kutyaharapást szőrivel- tanácsolja a róka. - Ha legközelebb találkozol a nyúllal, mondd neki, hogy kereste az Erik, s ha ő megkérdi, hogy milyen Erik, válaszold, hogy az amelyik a seggét az orrodra verik.
- Jó, jó, nagyon jó- mondja boldogan a bamba medve s alig várja, hogy találkozzon a nyúllal.

- Szia nyuszika! - Keresett az Erik.
- Tudom, mondta a Feri.
- Melyik Feri?

Egy kisállat kereskedésben járunk...
- Uram, ajánlom ezt a szép papagájt!
- Drága?
- Nem. Ráadásul nagyon okos, egy hónap alatt megtanulja a felesége nevét, kedvenc mondásait...
- Akkor inkább egy aranyhalat kérek!