- Hallom barátom, új házőrző kutyát vettél. Legalább éber?
- Meghiszem azt! Két napja anyáméknál alszom, mert nem enged be a házamba!

Egy tehén szerelmes lett a szép bikába,
minden vad bikának legvadabbikába.
Vonzalmát megírta egy marhalevélben
nagyjából ekképpen:

- Hatalmas Barom!

Bocsássa meg, hogy pár sorommal zavarom.
Tudom, mily elfoglalt, milyen megbecsült Ön,
mégis tollat ragadott csülköm,
hogy amit a marhanyelv elbőgni restell,
így adjam tudtára, Mester!
Ön, ismervén jól a tehénszív rejtelmét,
tudja, hogy nem minden a napi tejtermék.
Amíg szorgalmasan duzzasztom tőgyemet,
gondolatom egyre Ön körül őgyeleg.

Muú! Minden bikák közt legelőkelőbb!
Midőn megláttam a legelő előtt,
elpirultam, elsápadtam,
vágy reszketett felsálamban,
s úgy éreztem, kéj oson
keresztül a rostélyoson.

Muú, hogy forrt a vér szívembe,
hogy tódult a bélszínembe!
Az a perc, mit Ön velem tölthet maholnap,
megrázza majd egész pörköltnek valómat.
Ám míg Önről ábrándozom kérődzve,
vad féltés öl a szívemig férkőzve,
és átjárja ó mind a kín
velős csontom, mócsingjaim.
Már bánom e merész vágyat,
hisz Ön büszke tenyészállat,
csupa gőg, mely után az egész tehéncsorda bőg.
De ne féljen Bikaságod!

Ha nem szeret, félreállok.
Nem fog látni levert búsnak,
mert beállok leveshúsnak.
Ám, ha mégis kegyes szívvel veszi e levelet
és megszánja az Önért égő tehenet,
Válaszoljon hamar rája.

Üdvözli Önt a marhája!

Két hal beszélget a tóban:
- Vigyázz! - mondja a nagyobbik - az ott egy horog. Nehogy bekapd!
- Miért? - kérdezi a kis hal.
- Két okból - válaszolja a nagy - Az egyik, hogy ha bekapod, akkor kifognak, megpucolnak, megsütnek és megesznek.
- Nagyon köszönöm - mondja a kis hal - megmentetted az életemet. - És mi a másik ok?
- Az, hogy én akarlak megenni!

A medve részegen elfekszik az erdőben. Arra megy a nyuszika. Most leverem a medvén minden fájdalmamat - gondolja - és kegyetlenül elveri. A medve másnap magához tér és érzi, hogy elverte valaki.
Elmegy a rendőrségre és jelenti az esetet. A rendőr összehívja az állatokat, és megkérdezi ki verte meg a medvét. Természetesen mindenki lapít. Így hát megkérdezi a medvét, hogy nem emlékszik-e valamire. A medve gondolkodik egy darabig majd így szól:
- Csak annyira emlékszem, hogy aki megvert annak valami karok vagy csáp volt a fején. A nyuszi megszólal a hátsó sorból:
- Csiga, csiga szorul a hurok!

Egy moszkvai professzor elmegy medvére vadászni Szibériába, Csukcsföldre.
Kap maga mellé egy rutinos csukcs vadászt is.
A csukcs megkérdi a professzort:
- Maga okos, ugye?
- Igen, igen.
- És tud lőni?
- Nem először vagyok medvevadászaton, csak Szibériában még nem jártam.
- És tud gyorsan futni?
- Hosszútávfutó versenyző voltam.
No, kimennek a terepre.
Meglátják a medvét, azt mondja a csukcs: fussunk.
Futnak visszafelé, a medve trappol utánuk, közben gondolkodik a professzor, hogy miért is fut, amikor van nála puska.
Azzal megfordul, céloz, lő, a medve elterül.
A csukcs megáll, odamegy a tetemhez, és csóválja a fejét:
- Professzor, maga tényleg tud lőni, gyorsan futni is, de maga egy barom.
- Miért?
- Most hogyan visszük el a medvét a faluig?

- Mi az? Zöld, de gombnyomásra piros lesz.

- Béka a keverőben.

A luxushajón minden este van bűvész mutatvány. A kapitány papagája, mivel állandóan látja a mutatványokat, egy idő után kifigyeli, és utána folyamatosan magyarázza a közönségnek:
"Nézzék, ez egy másik kalap!"
"Hé, miért van a pakliban csak ász?"
"Nézzék, eldugta a virágot az asztal alá!"
A bűvész nagyon dühös emiatt, de a kapitánnyal nem akar ujjat húzni, így kénytelen eltűrni a papagáj beszólásait.
Aztán egyik nap a hajó léket kap és elsüllyed. A bűvész nagy nehezen felkapaszkodik egy úszó roncsdarabra. Egy idő után leszáll mellé a papagáj, és megszólal:

- Oké, te nyertél feladom. Hová tüntetted el a hajót?

A Föld-Hold távolság jelenleg 384.000 km, és ez évente 4,5 méterrel nő. Ebből visszaszámolható, hogy 85 millió évvel ezelőtt a Hold távolsága a föld felszínétől 5 méterre volt.
Ez magyarázza a dinoszauruszok kipusztulását, legalábbis az 5 méternél nagyobbakét.

A béka elmegy a jósnőhöz, aki a kristálygömbje segítségével azt jósolja neki:
- Nemsokára találkozni fogsz egy csinos lánnyal.
Mire a béka:
- És hol találkozunk, a tóparton? A pataknál?
- Nem! Biológiaórán!

Az öreg hölgy elmegy a falu plébánosához és pironkodva mondja neki:
- Tisztelendő úr, a gyerekeimtől kaptam két lánypapagájt karácsonyra, de valami rossz házból származhatnak, mert nagyon csúnyán beszélnek.
Szégyellem elmondani, de egész nap azt rikácsolják: "Hé, mi kurvák vagyunk, gyertek baszni!" A plébános tudja a megoldást:
- Van nekem két fiúpapagájom, azok itt a templomban nőttek fel és egész nap imádkoznak. Zárjuk össze a madarakat, biztos jó hatással lesznek az enyémek az önéire. Be is teszik a két ájtatos papagáj kalitkájába a lányokat, akik azonnal rikácsolni kezdenek:
- Hé, mi kurvák vagyunk, gyertek baszni!
Mire az egyik templomi papagáj kenetteljesen odafordul a kollégájához:
- Tedd el az olvasót, Theodor testvér. Imánk meghallgatásra talált!