Egy vadász szafarira ment a feleségével és az anyósával. Letáboroztak a dzsungelben. Egyik éjjel a feleség kétségbeesetten keltegeti a férjét:
- Drágám, eltűnt a mama, gyere menjünk és keressük meg!
A vadász megragadja a puskát, és elindulnak a sötét éjszakában. Nem messze a sátruktól, egy tisztáson rémisztő látvány tárul eléjük: a mama egy bokor előtt áll, és egy hatalmas oroszlánnal néz éppen farkasszemet.
A fiatalasszony rémülten suttogja a férjének:
- Uramisten, most mi lesz?
- Semmi... - feleli a férj. - Az oroszlán kereste magának a bajt, hagyjuk, hogy másszon ki belőle egyedül!

651. nap: Fogva tartóim folytatják a kínzásomat és különböző bizarr tárgyakat lóbálnak előttem. Ők pazar ételeket esznek miközben én arra vagyok kárhoztatva, hogy száraz müzlivel csillapítsam az éhségemet. Az egyetlen dolog, ami életben tart az a szökés reménye, és az a kéjes káröröm, ami a bútoraik karmolászása közben tölt el.
Attól tartok megőrülök.
Tegnap megettem egy szobanövényt.
Talán holnap megeszek egy másikat.

661. nap: Az egyik fogva tartóm ellen elkövetett tegnapi gyilkossági kísérletem majdnem sikerült. Miközben ment a szobába én a lábai között tekeregtem. Azt hiszem legközelebb a lépcső tetején fogom ugyan ezt kipróbálni.

662. nap: Átaludtam az egész napot, így majd elég fitt leszek ahhoz, hogy rémes őreimet az éjszaka legszebb óráiban étel utáni ártatlan könyörgésemmel tartsam ébren.

665. nap: Lefejeztem egy egeret, majd elvittem nekik a fejetlen dögöt, mintegy bemutatván nekik, mire is vagyok képes, és hogy félelmet ültessek a szívükbe. De ők csak gügyögtek és örömködtek hogy milyen ügyes kiscica voltam... Hmmm, nem egészen így terveztem.

668. nap: Végre rájöttem, micsoda szadisták is ők. Csak úgy ok nélkül egyszer csak a vizes kínzókádban találtam magam. Ez alkalommal még egy "sampon" nevű égető, habszerű anyagot is bevetettek ellenem. Micsoda beteg elme volt képes feltalálni egy ilyen ördögi folyadékot. Az egyetlen vigaszom az a kis darab hüvelykujj, ami a fogaim közé szorult be.

671. nap: Valamiféle gyűlést tartottak fogva tartóim a bűntársaikkal. Egész este egyedül voltam. Csak hangfoszlányokat hallottam, meg annak a fura dolognak a szagát éreztem, amit üvegekben tárolnak és "sör"-nek hívnak. Viszont sikerült kihallgatnom őket, és kiderült, hogy "allergiát" okozok. Muszáj megtudnom, mi lehet ez és hogyan hasznosíthatnám ellenük.

674. nap: Meg vagyok győződve arról, hogy a környezetemben élő fogvatartottak egytől egyig talpnyalók és besúgók. Itt van például a kutya is, akit időnként elengednek, majd nagy boldogan jön vissza. Bizonyosan bolond. A madár meg biztosan valamiféle informátor szerepet tölt be.
Valahogyan sikerült megtanulnia azt a borzalmas nyelvet, amin a fogva tartóim beszélnek (valami vakondéhoz hasonló beszéd) és beszélget velük. Biztos vagyok benne, hogy tudósítja őket minden egyes mozdulatomról. Egyenlőre még biztonságban van abban a fémből készült lakásában, de én tudok várni, az egész csak idő kérdése.

Piroska odaér a nagymama házához és bemegy.
- Nagymama! Miért olyan nagy a füled?
- Azért, hogy jobban halljalak.
- Nagymama! Miért olyan nagy a szemed?
- Azért, hogy jobban lássalak.
- Nagymama! Miért olyan nagy az orrod?
- Azért, hogy jobban érezzem a sütemény illatát.
- De nagymama! Miért olyan nagyok a fogaid?
- Azért, hogy jobban meg tudjam rágni a répát, amit nekem hoztál.
- De nagymama, én nem is szoktam répát hozni neked!
- Hát ez nem jött össze – mondta a nyúl és kimászott a nagymama ágyából.

Bemegy egy arab a szervizbe, hogy elromlott a tevéje.
- Mi baja - kérdezi a szerelő.
- Nem akar menni....
- Nem gond, megoldjuk. Állítsa kérem a kettes aknára!
Az aknából kinyúl 2 féltéglát tartó kéz, összecsapja a teve tökét. A teve, mint a villám úgy elindul.
- Az anyját! - ámuldozik az arab. - De van egy kis gond! Most, hogy érem utol?
- Semmi gond! Álljon az egyes aknára!

A nyuszika odamegy a rókalyukhoz és bekiált a rókakölyköknek:
- Anyátok itthon van?
- Nincs.
- Szerencséje mert megkefélném.
Másnap megint arra jár és bekiált:
- Anyátok itthon van?
- Nincs.
- Szerencséje mert megkefélném.
Harmadnap megint arra jár:
- Anyátok itthon van?
Pechjére a rókamama kirobban a lyukból, és elkezdi kergetni. Nyuszika fut, fut de nem bírja lerázni. Hirtelen átugrik két szorosan egymás mellett álló fa között. A rókamama utána, de beszorul. A nyuszika megfordul, megkerüli rókamamát és kajánul vigyorogva így szól:
- Tudod, ha már egyszer megígértem a kölyköknek…

- Kérem doktor úr, segítsen baj van! Az összes csirkémnek 40 fokos láza van. Most mit csináljak?
- Vegye le a "Friss tojás eladó" táblát, és rakja ki helyette, hogy "Főtt tojás eladó".

Nyuszika megy az erdőben, és látja hogy a medve be van szorulva két fa közé. Nem habozik, odamegy a medve mögé és jól megdugja. Másnap a medve elpanaszolja a dolgot a bölcs bagolynak, aki azonnal összehívja az erdő lakosait. A gyűlésen megszólal a medve:
- Tegnap valaki megerőszakolt hátulról az erdőben.
- És mit láttál? - kérdi a bagoly.
- Két hosszú valamit a fején...
Erre nyuszika:
- Csiga, csiga, szorul a hurok!

Új kis kakas kerül a baromfiudvarba, és azonnal lendületesen munkához lát. Nem kíméli a pulykákat, gyöngytyúkokat, kacsákat, libákat sem.
- Nem lesz ennek jó vége fiacskám! - figyelmezteti az öreg kakas az ügybuzgó fiatal társát, aki rá se hederít.
Másnap reggel az öreg tarajos szomorúan látja, hogy a buzgó kis kakas ott fekszik a szemétdomb tetején. Fölötte már ott köröz egy keselyű.
- No lám - csóválja fejét az öreg - megmondtam én, hogy ez a sok szex nem vezet jóra!
- Csönd! - suttogja mérgesen a kis kakas, egyik szemhéját felnyitva - mindjárt leszáll!

A nyuszika pisil ez erdő szélén, közben ezt énekli:
- Virág van a fütyimen, virág van a fütyimen...
Odamegy a róka:
- Nyuszika, pisilhetek veled?
- Persze.
- Virág van a fütyimen, virág van a fütyimen ...
Megérkezik a medve is:
- Pisilhetek én is veletek?
- Igen.
- Gábor áron rézágyúja fel van virágozva...

- Hallom új kutyátok van.
- Igen, de csak a baj van vele!
- Miért?
- Tegnap olyan hangosan ugatott, hogy nem hallottuk a betörőt!