A medve találkozik a nyuszikával.
- Mit csinálsz nyuszika?
- Elásom ezt az üveg pálinkát, 20 év múlva kiásom, akkor sokat fog érni!
Másnap ugyanitt a rókával találkozik, aki szintén egy gödröt ás.
- Mit csinálsz róka koma?
- Elásom ezt az EDDA kazettát, 20 év múlva kiásom, akkor iszonyat sokat fog érni!
Harmadnap a két betemetett kupac mögött egy 3. kupacot lát a medve, tetején a vakond énekel tök részegen:
- A köööör közepééén állok...

Találkozik a tücsök és a hangya. A hangya most is dolgozik.
- Hogy vagy hangya? – kérdi a tücsök.
- Köszönöm. Dolgozom, gyűjtögetek, mert nemsokára itt a tél, és kell az ennivaló az én népes családomnak. És te?
Egész jól. Csináltam néhány jó bizniszt, egész este muzsikálok a nyugatiaknak, most vettem belőle Ladát.
- Nem lesz ennek jó vége – rázza a fejét a hangya. – Mi lesz, ha jön a tél?
Nemsokára újra találkoznak. A tücsök egy vadonatúj Mercédesszel áll meg a gyűjtögető hangya előtt.
- Hogy vagy?
- Köszönöm. Gyűjtögetek télire. Hát te?
- Van egy új Mercedesem, tele vagyok csajokkal, elzenélgetek. Most indulok egy nyugati turnéra.
- És Párizsba is elmész?
- El én…
- Akkor kérlek keresd meg LaFontaine sírját, és köpd le a nevemben!

Két macska ül a háztetőn.
Megszólal az egyik:
- Te mit kérsz karácsonyra?
Mire a másik:
- Jó sok kismacskát.
Megszólal a másik:
- És te?
- Én is sok kis macskát.
Megszólal hátul a kandúr:

- Hahó, megjött a Mikulás!

A nyuszika elhatározza, hogy öngyilkos lesz. Leugrik a tizedikről, közben számolja az emeleteket:
- 10 , 9 , 8 , 7 , 6 , 5 , 4 , 3 , 2 , 1 , 2 , 1...
A fenébe, beakadt a nadrágtartóm.

A tücsök egy bulit szervez,és meghív minden bogarat. El is jönnek a bogarak sorban, a katica, a sáska, a hőscincér. Az est végére már csak a százlábú, és dühösen mondja:

- Ki írta ki az ajtó elé, hogy lábat törölni kötelező?

Az öreg macska mondja a fiatalnak:
- Na fiam, ma elmegyünk kefélni. Ha mindig azt csinálod, amit én, akkor nem lesz semmi baj.
Elindulnak. Mennek a háztetőn, ám elkezd esni az eső. Az öreg macska megcsúszik, és lecsúszik. A szélén valahogy megkapaszkodik a csatornában. A fiatal csak nézi, hogy az apja ott lóg. Fogja magát, lecsúszik, és ő is elkezd lógni. Lóg 5 percet, negyed órát, majd megszólal:
- Apám, én még 2 percet kefélek, aztán hazamegyek!

Piroska odaér a nagymama házához és bemegy.
- Nagymama! Miért olyan nagy a füled?
- Azért, hogy jobban halljalak.
- Nagymama! Miért olyan nagy a szemed?
- Azért, hogy jobban lássalak.
- Nagymama! Miért olyan nagyok a fogaid?
- Azért, hogy jobban meg tudjam rágni a répát, amit hoztál.
- De nagymama! Én nem hoztam neked semmiféle répát!
- Hát ez nem jött össze - gondolta a nyuszika és kimászott a nagymama ágyából.

A zsiráf találkozik a nyuszikával és dicsekedni kezd:
- Te nyuszi, tudod milyen jó, ha ilyen hosszú nyakad van? Amikor a jéghideg üdítő végig csúszik a hosszú nyakadon és hosszabban érzed a hűsítő érzést, vagy amikor a finom rakott krumpli lecsúszik a torkodon, az a finom meleg érzés és...
Nyuszik hirtelen közbevág:

- Te mondd csak zsiráf, hánytál már!??

- Miért lila a Milka tehén?
- Mert szorítja a kolomp a nyakát!

651. nap: Fogva tartóim folytatják a kínzásomat és különböző bizarr tárgyakat lóbálnak előttem. Ők pazar ételeket esznek miközben én arra vagyok kárhoztatva, hogy száraz müzlivel csillapítsam az éhségemet. Az egyetlen dolog, ami életben tart az a szökés reménye, és az a kéjes káröröm, ami a bútoraik karmolászása közben tölt el.
Attól tartok megőrülök.
Tegnap megettem egy szobanövényt.
Talán holnap megeszek egy másikat.

661. nap: Az egyik fogva tartóm ellen elkövetett tegnapi gyilkossági kísérletem majdnem sikerült. Miközben ment a szobába én a lábai között tekeregtem. Azt hiszem legközelebb a lépcső tetején fogom ugyan ezt kipróbálni.

662. nap: Átaludtam az egész napot, így majd elég fitt leszek ahhoz, hogy rémes őreimet az éjszaka legszebb óráiban étel utáni ártatlan könyörgésemmel tartsam ébren.

665. nap: Lefejeztem egy egeret, majd elvittem nekik a fejetlen dögöt, mintegy bemutatván nekik, mire is vagyok képes, és hogy félelmet ültessek a szívükbe. De ők csak gügyögtek és örömködtek hogy milyen ügyes kiscica voltam... Hmmm, nem egészen így terveztem.

668. nap: Végre rájöttem, micsoda szadisták is ők. Csak úgy ok nélkül egyszer csak a vizes kínzókádban találtam magam. Ez alkalommal még egy "sampon" nevű égető, habszerű anyagot is bevetettek ellenem. Micsoda beteg elme volt képes feltalálni egy ilyen ördögi folyadékot. Az egyetlen vigaszom az a kis darab hüvelykujj, ami a fogaim közé szorult be.

671. nap: Valamiféle gyűlést tartottak fogva tartóim a bűntársaikkal. Egész este egyedül voltam. Csak hangfoszlányokat hallottam, meg annak a fura dolognak a szagát éreztem, amit üvegekben tárolnak és "sör"-nek hívnak. Viszont sikerült kihallgatnom őket, és kiderült, hogy "allergiát" okozok. Muszáj megtudnom, mi lehet ez és hogyan hasznosíthatnám ellenük.

674. nap: Meg vagyok győződve arról, hogy a környezetemben élő fogvatartottak egytől egyig talpnyalók és besúgók. Itt van például a kutya is, akit időnként elengednek, majd nagy boldogan jön vissza. Bizonyosan bolond. A madár meg biztosan valamiféle informátor szerepet tölt be.
Valahogyan sikerült megtanulnia azt a borzalmas nyelvet, amin a fogva tartóim beszélnek (valami vakondéhoz hasonló beszéd) és beszélget velük. Biztos vagyok benne, hogy tudósítja őket minden egyes mozdulatomról. Egyenlőre még biztonságban van abban a fémből készült lakásában, de én tudok várni, az egész csak idő kérdése.