Az állatkert igazgatója büszkén mutogatja a vendégeknek a közös ketrecbe zárt nyulat és oroszlánt.
- Hölgyeim és uraim, íme egy szép példa a konszenzusra.
- Csodálatos! És tényleg nincs velük semmi gond?
- Az oroszlánnal semmi, de a nyulat időnként azért cserélni kell.

A cirkuszigazgatónál csörög a telefon.
– Hörömpő cirkusz, világszám! Miben segíthetek?
– Üdvözlöm! Szeretnék fellépni a cirkuszában.
– Remek! Halljam, mit tud?
– Kérem szépen, tudom az ábécét és ismerem a számokat is: osztok, szorzok, összeadok, kivonok.
– Ne vicceljen már! Ezt a 6 éves kisunokám is tudja.
– Na jó kérem, de én egy polip vagyok!

Cseng a telefon. Csak a kutya van otthon, ő veszi fel a kagylót.
- Vau! - jelentkezik barátságosan.
- Tessék? - szól egy döbbent hang a vonal túlsó végén.
- Vau! - ismétel készségesen a kutya.
- Halló, nem értem! - kiáltja kétségbeesetten a férfihang.
Mire a kutya mérgesen:
- Akkor betűzöm, V, mint Viktor. A, mint Aladár, U, mint Ubul!

A lányka vezeti a kecskét az úton.
Meglátja a pap, s megkérdezi tőle:
- Mondd csak lányom, hová viszed azt a kecskét?
- Viszem a bakhoz hágatni...
A tiszteletes úr megbotránkozik.
- Ejnye lányom, hát nincs neked bátyád?
- Van, tiszteletes úr, de ő nem nagyon hág kecskét.

Két sündisznó beszélget:
- Haver, én úgy döntöttem, hogy elválok a feleségemtől.
- Minek tennél ilyet? - kérdi tőle a másik.
- Tudod, unom már az örökös szurkálódást!

Egy kecskének legelészés közben beszorul a feje a kerítés lécei közé. Próbálja kiszabadítani magát, de hiába.
Arra megy három fickó, meglátják ide-oda ringó hátsófelét...
Ó Istenem, ha Madonna lenne! - sóhajt fel az első.
- Istenem, ha Kim Basinger lenne! - így a második.
A harmadik felnéz az égre:
- Istenem, ha sötét lenne!

Volt egy gazda, aki disznókat nevelt. Egy nap beállított hozzá egy férfi és megkérdezte:
- Mondja csak, mivel eteti a sertéseket?
- Én kérem, makkal, moslékkal. Miért kérdi az úr?
- Nos, én az Állatvédő Ligától jöttem. Megállapítom, hogy szabálysértést követett el, nem szabad hulladékkal etetni az állatokat. Megbírságolom 15.000 forintra.
Néhány nappal később jött egy másik férfi, aki ugyancsak kérdezősködni kezdett.
- Elárulná, mivel eteti a disznókat?
- Nagyon jól táplálom őket, kapnak főtt kukorica darát, gabonaféléket, zöldséget, gyümölcsöt, amennyit csak meg bírnak enni. - feleli a gazda.
- Tudja, én egy ENSZ szervezettől jöttem. Megállapítom, hogy maga pazarló módon eteti az állatokat, míg a világon emberek milliói éheznek. Megbírságolom 20.000 forintra.
Pár napon belül egy 3. ember is megjelent a farmon, ő is a disznók takarmányozásáról érdeklődött. A farmer megfontoltan ezt válaszolta:
- Nos, én minden nap adok nekik fejenként 1000 forintot, aztán azt vesznek rajta maguknak, amit akarnak.

- Mi az abszolút vagányság?
- Amikor a csiga bedől a kanyarban.
- Még nagyobb vagányság?
- Csikorog hozzá!

Kiszáll a NAV egy tanyára, hogy ellenőrizzék az illegális szeszfőzést.
Az öreg gazda mondja nekik, hogy bárhova bemehetnek, csak a gépszín háta mögötti mezőn lévő fészerhez, oda ne menjenek. Na, erre nagy arrogánsan előhúzza a pénzügyőr a szolgálati igazolványát.

- Látja ezt az igazolványt bátyám! Én ezzel minden mezőgazdasági
létesítmény, akármelyik részlegébe bemehetek.

- Rendben van, maga tudja.

A pénzügyőr átlép a kerítésen, és eltűnik, majd kisvártatva üvöltözve
sprintel visszafelé, mögötte a svájci díjnyertes tenyészbika.


Az öreg azonnal eldobja a kezéből a vödröt, rohan a kerítéshez és teli
torokból kiáltja neki:

- Az igazolványt! Mutassa neki az igazolványt!

- Apu, megnyomhatom itt ezt a piros gombot?
- Igen...
- Apu, ez megharapott!
- Hát kisfiam, a nyulak már csak ilyenek.