- Hogyan lehet nyulat fogni?
- El kell bújni egy bokorba, és a répa hangját kell utánozni.

Két barát beszélget:
- Én soha nem verem meg a kutyámat.
Ha valami rossz fát tesz a tűzre és megakarom érte büntetni, szájkosarat teszek rá, és bezárom a spájzba a kolbászok közé...

Kovács gazda összevert arccal sétál a község utcáján, amikor találkozik a helybeli rendőrrel.
- Magával meg mi történt? - kérdezi a rendőr.
- A Riska tehénnel vót egy kis bajom reggel.
- Aztán mi?
- Fejés közben folyton csapkodott a farkával, erre én egy téglát kötöttem rá.

Az erdő közepén egy vadász egyszer csak egy hatalmas, félelmetes medvével találja magát szemben. Félelemtől remegő kézzel megkísérli lelőni a fenevadat, de nem jár sikerrel. Erre sarkon fordul és nekilódul: olyan gyorsan fut, ahogy csak bír. Végül azonban egy igen meredek szakadék szélén találja magát. Ekkor térdre hullik, égnek emeli széttárt karjait, és elkezd fohászkodik:
- Istenem! Kérlek tedd ezt a medvét kereszténnyé!
Ekkor a fellegekben villámlás kerekedik, és a medve megtorpan, csupán néhány méternyire a vadásztól. Egy pillanatig tétován álldogál ott, aztán égnek emeli tekintetét és imigyen szól:
- Köszönöm Istenem! Köszönöm az ételt, amit ma elém tettél.

Két barát találkozik:
- Szevasz, hogy van a papagájod? - kérdi az egyik.
- Jaj, ne is kérdezd! Ahogy megnősültem, pár hónapra rá elpusztult szegény.
- Csak nem féltékeny volt a feleségedre?
- Dehogy, csak onnantól kezdve nem jutott szóhoz!

Nyuszika és a pocok sétál az erdőben. Egyszer csak egy olyan részhez érnek, ahol le van taposva a fű, és a nyuszika elkezd sírni.
- Mi a baj? Miért sírsz?
- Mert itt erőszakolt meg először a medve.
Mennek tovább, és még egy olyan részhez érnek. A nyuszika megint elkezd sírni. Megkérdezi a pocok:
- Már megint miért sírsz?
- Itt erőszakolt meg másodszor a medve.
Végül egy olyan helyhez érnek, ahol ki van tépkedve a fű, a bokrok, a fák ki vannak csavarva. A nyuszika rettentően röhögni kezd. Mire a pocok:
- Most meg miért nevetsz?

- Itt mondtam meg a medvének, hogy AIDS-es vagyok!

- Hallom valami komoly házőrző kutyát vettél. Legalább éber?
- Meghiszem azt! Két napja egy barátomnál alszom, mert nem enged be a házamba.

A nyuszika, a róka és a medve beleesnek egy verembe. Pár nap múlva már nagyon éhesek. Megszólal a róka:
- Együk meg azt, aki legkisebb!
Erre a nyuszika felpattan, és fenyegetően a rókára néz:

- Ha valaki bántan meri a medvét annak velem gyűlik meg a baja!

Egy tehén szerelmes lett a szép bikába,
minden vad bikának legvadabbikába.
Vonzalmát megírta egy marhalevélben
nagyjából ekképpen:

- Hatalmas Barom!

Bocsássa meg, hogy pár sorommal zavarom.
Tudom, mily elfoglalt, milyen megbecsült Ön,
mégis tollat ragadott csülköm,
hogy amit a marhanyelv elbőgni restell,
így adjam tudtára, Mester!
Ön, ismervén jól a tehénszív rejtelmét,
tudja, hogy nem minden a napi tejtermék.
Amíg szorgalmasan duzzasztom tőgyemet,
gondolatom egyre Ön körül őgyeleg.

Muú! Minden bikák közt legelőkelőbb!
Midőn megláttam a legelő előtt,
elpirultam, elsápadtam,
vágy reszketett felsálamban,
s úgy éreztem, kéj oson
keresztül a rostélyoson.

Muú, hogy forrt a vér szívembe,
hogy tódult a bélszínembe!
Az a perc, mit Ön velem tölthet maholnap,
megrázza majd egész pörköltnek valómat.
Ám míg Önről ábrándozom kérődzve,
vad féltés öl a szívemig férkőzve,
és átjárja ó mind a kín
velős csontom, mócsingjaim.
Már bánom e merész vágyat,
hisz Ön büszke tenyészállat,
csupa gőg, mely után az egész tehéncsorda bőg.
De ne féljen Bikaságod!

Ha nem szeret, félreállok.
Nem fog látni levert búsnak,
mert beállok leveshúsnak.
Ám, ha mégis kegyes szívvel veszi e levelet
és megszánja az Önért égő tehenet,
Válaszoljon hamar rája.

Üdvözli Önt a marhája!

Az erdőben kitör a kommunizmus. A csiga fejvesztve menekül, de egyszer csak elé ugrik a medve:
- Hová mész csiga?
- Hát, tudod, az erdőben kitört a kommunizmus, nekem is van házam, a családomnak is, megyek, nehogy beállamosítsák.
Erre a medve is elkezd rohanni, egyszer csak elé ugrik a róka:
- Hová mész medve koma?
- Az erdőben kitört a kommunizmus, nekem is van bundám, a családomnak is, megyek, nehogy beállamosítsák.
A róka is futni kezd, majd megáll és elkezd gondolkozni...
- Egy pillanat! Vörös is vagyok, sunyi is vagyok, én inkább beállok a pártba.