Két művész találkozik. Azt mondja az író a fényképésznek:
- Láttam a legújabb képeit, biztos nagyon szuper kamerája van.
Mire a fotós:
- Én is olvastam az ön új könyveit, biztos nagyon jó írógépe van.

Dévényi Tibi Bácsi kifogja az aranyhalat. Egy darabig nézik egymást, aztán megszólal a hal:
- Oszt' ilyenkor mi a szar van?

Jó kérdés, hogy vajon Peter Falk miért játszotta el évtizedekig egy sorozatban a népszerű nyomozó szerepét?
Lehet, hogy csak Kalandbó'.

Két idős asszony élénk beszélgetésbe merülve lépett be a liftbe. Egyikük hangosan mondja:
- Én egész életemben arról ábrándoztam, hogy de jó lenne egyszerre két férfival...
Hirtelen nagy csend lett, mindenki a nő felé nézett. Ő felnevetett és így folytatta:
- Az egyik megfőzne, a másik meg kitakarítana.

A gátak állapota kezdett kritikussá válni, ezért az állam felvett egy gátőrt, havi 120.000 forint fizetéssel.
Két hónap múlva a hivatalban valaki feltette a kérdést:
- Ez a szerencsétlen gátőr honnan tudná, hogy mit kell neki csinálnia?
Ezért felvettek mellé egy oktatót, és egy munkavédelmi előadót, 150.000 forint fizetésért.
Újabb hónap múlva ismét elkezdett gondolkozni az állami agytröszt:
- Vajon a gátőr biztosan jól teszi a dolgát?
Felvettek két ellenőrt 220.000 forintért, akik bármikor ellenőrizhették a munkáját.
Hamarosan újra kérdések merültek fel:
- Itt van ez a nagyon hasznos munkát végző gátőr, de a közvélemény nem is hallott még róla és az áldozatos munkájáról!
Tehát felvettek egy marketingest és egy szóvivőt, majd lebonyolítottak egy óriásplakátos reklámkampányt, a gátőri feladatok minél szélesebb körben történő ismertetése érdekében. Minderre havi 5 millió forintot különítettek el.
Nemsokára azonban jött a hír, hogy a kormány takarékossági intézkedéseket vezetett be, minden állami szervezetnél költségcsökkentést rendeltek el.
Így hát kirúgták a gátőrt...

Egy idős nénike megszólít egy férfit a postán:
- Elnézést fiatalember, de megtenné nekem, hogy megírja ezt az üdvözlőlapot? Tudja, annyira gyötör a reuma, hogy nem tudok rendesen írni.
- Persze, szívesen.
Mikor készen van, megkérdi a nénitől:
- Tehetek még valamit Önért?
A néni nézegeti az üdvözlőlapot, és így szól:
- Legyen szíves, írja ide a végére, hogy "Elnézést kérek a csúnya kézírásomért..."

Apuka leülteti a 13 éves fiát, és azt mondja neki:
- Fiam, eljött az ideje, hogy elmeséljem neked, hogyan is születnek igazából a gyerekek!
A fiú a fülére tapasztja a kezét, és felkiált:
- Nem! Nem akarom tudni!
- De miért nem? - kérdezi az apja megdöbbenve.
- Nézd, apa! Amikor 7 éves voltam, elárultad, hogy nem létezik a Télapó. Amikor 8 éves lettem, elárultad, hogy nem létezik a húsvéti nyuszi sem. Azt viszont már tényleg nem bírnám ki, ha most azt is elmondanád, hogy a gyerekcsináláshoz nem kell a lányokat megdugni!

- Gáborka, hol van a papád?
- Elveszett a kutyánk és elment megkeresni...
- És vajon mikor ér haza?
- Nem tudom, mert a kutyánk már egy órája itthon van.

Szokásos helyzet: Anglia, vidéki országút, kihalt környék, este, vihar, köd, a kocsi lerobban, öreg, lepusztult kastély, szívélyes háziak, vacsora, szállás.
A "vendég" kissé szorongva indul a komornyik után, a kastély egyik elhagyatott szárnyába. Régi páncélok, pókháló, mogorva ősök festményei, bagoly-huhogás. Végül megérkeznek egy kis toronyszobába.
A vendég megnézi a szobát: évszázados falak, múzeumba illő bútorzat, a fickó összeszedi magát, és az időtlennek tűnő komornyikhoz fordul:
- Uram, elnézést, hogy megkérdem, de ebben a szobában nem történt valami szokatlan?
A komornyik viasz-szerű arcára egy kis mosoly ül:
- Uram, ebben a szobában emlékeim szerint legutóbb 43 éve történt szokatlan dolog.
- Éspedig?!
- Napkeltekor valaki élve jött ki a szobából.

Egy vidéki srác meghallja, hogy apja, nagyapja és a dédnagyapja is a 21-ik születésnapját azzal ünnepelte, hogy a saját lábán ment át a falu végén található tavon. Gondolja, hogy ezek szerint a családban apáról-fiúra száll a vízen járás képessége, ezért kitalálja, hogy a 21-ik születésnapján ő is átgyalogol a tavon.
A nagy napon az öccsével beülnek egy csónakba és beeveznek a tó közepére. Itt a srác kilép a csónakból, ám egyből elsüllyed. Mikor nagy nehezen az öccse kihúzza a vízből, egyből szalad a dédnagyanyjához panaszkodni.
- Dédi, hogy van az, hogy apám is tudott a születésnapján a vízen járni, a nagyapám is és a dédnagyapám is, én meg nem tudok? Talán valami átok ül rajtam?
A dédnagyanyja leülteti, és azt mondja neki:
- Tudod, kis unokám ennek egyetlen nagy oka van. Apád, nagyapád és a dédnagyapád is januárban született, te pedig júliusban...