János bácsinak feltűnik, hogy a TSZ-elnöknek és az agronómusnak milyen jól megy a sora. Panaszt is tesz náluk, ám azok így felelnek:
- Egyszerű az egész! Korán kell kelni.
János bácsi másnap korán kel, és látja, hogy a TSZ-elnök meg az agronómus a falusi raktárnál a saját autójukba dobozokat pakol.
Következő hónaptól ő is így tesz, és napról napra gazdagabb lesz. Az egyik nap jó munkája eredményeképpen jutalomutazást kap Moszkvába, ahová az új Volgájával megy.
Az egyik reggel kinéz az 5 csillagos szálloda ablakán, és látja, hogy az autója nincs sehol.
- Az anyjukat! Itt még korábban kelnek.

Aigner Szilárd egy esős nyári napon a velencei tó partján bemegy egy vendéglőbe és kér egy forró feketét. Belekortyol, és felháborodottan mondja a pincérnek:
- Ez magának forró fekete?
A pincér teátrális mozdulattal kimutat az ablakon.
- Ez magának száraz, napos idő?!

- Katona!Mit érez, amikor látja hazánk zászlaját lobogni?
- Szelet.

- Ez a legjobb étterem a környéken. A múltkor rendeltem egy salátát, és annyira friss volt, mintha akkor szedték volna. Aztán kértem egy kávét is, azt is frissen őrölt kávéból főzték.
- Tudom, én legutóbb egy sztéket kértem, aztán odavezettek az asztalhoz egy borjút.

Egy tízemeletes lépcsőházban két fickó kínlódik egy nagy zongorával.
- De nehéz levinni ezt a zongorát! - mondja az egyik.
- Levinni? Én azt hittem, hogy felfelé visszük!

Szabó a reptéren várja kis Polskijával amerikai rokonát. Megérkezik a vendég, beülnek az autóba, és elindulnak hazafelé. A belvárosban haladva Szabó rögtönzött idegenvezetést tart a rokonnak:
- Ez itt a Parlament, ez meg itt az Erzsébet-híd, most éppen a Gellért-hegy alatt járunk...
- És most hol vagyunk, egy alagútban? - kérdezi a vendég.
- Nem, egy kamion alatt.

Az 1920-as években az USA elnöke a kevéssé bőbeszédű ifj. Calvin Coolidge volt. Egyszer egy hölgyet fogadott, aki lelkesen azt mondta neki:
- Képzelje elnök úr, egy barátommal fogadtam, hogy amikor találkozom Önnel, több, mint két szót fog nekem mondani. Mit szól hozzá?
Coolidge rezzenéstelen arccal felelt:
- Vesztett, hölgyem.

A háború alatt egy orosz kiskatona bevisz az óráshoz egy órát, ami megállt. Az órás nem tudja, hogy pusztán annyi a baja, hogy az orosz - nem ismerve a működését - elfelejtette felhúzni, így kinyitja a hátulját, ahonnan kiesik egy döglött légy.
Erre a katona felcsillanó tekintettel megszólal:
- Ááá... masiniszta kaput!

14 éves voltam és abban reménykedtem, hogy egy napon nekem is lesz barátnőm...

16 éves koromban jártam egy lánnyal, de ebben a kapcsolatban nem volt semmi szenvedély. Úgy döntöttem, hogy életem hátralevő részét egy szenvedélyes nő mellett töltöm el...

A főiskolán rátaláltam egy szenvedéllyel teli lányra, de túl emocionálisnak bizonyult. Olyan volt, mint egy királynő egy jól megírt drámában: mindig csak sírt és öngyilkossággal fenyegetődzött.

25 éves koromra találtam egy kiegyensúlyozott hölgyet, de eléggé unalmas volt. Abszolút megbízható jellemként semmi sem hozta őt lázba. Az életem egy nagy pangássá vált, úgy gondoltam, hogy izgalomra van szükségem...

28 évesen találkoztam egy izgalmas nővel, de nem tudtam lépést tartani vele. Egyik dologból a másikba kapott, soha sem állapodott meg semmi mellett. Zabolátlanul művelt mindenfélét és mindenkivel flörtölt. Legalább annyiszor éreztem nyomorultnak magam, mint boldognak. Azt gondoltam, hogy egy ambiciózus hölgy jót fog nekem tenni...

31 éves koromban rátaláltam erre a nőre. Ő valóban a földön járt. Összeházasodtunk. Olyan ambiciózus volt, hogy elvált tőlem és mindenemet elvitte...

Most 40 éves vagyok és úgy érzem, lelkileg is érett férfivá váltam. Egészen egyszerűen egy olyan nőt keresek, akinek jó nagy mellei vannak...

Egy kisváros éjszakai lokáljába bemegy az újonnan kinevezett pap egy WC-t keresve.
Csendesen álldogál és nézi a táncolókat a csillogó- villogó diszkó megvilágításban.
Nem tudja mire vélni, hogy minden 3-4 percben a fények kialszanak és a tömeg láthatóan ok nélkül boldogan felüvölt és tapsol.
Miután meglátják őt, hirtelen elcsendesülnek.
Keresi a WC-t de nem találja, végül is megkérdezi a csapost:
- Uram, használhatnám a férfi WC-t?
Mondja a csapos:
- Sajnálom uram, de nem ajánlom.
- Miért nem? - kérdezi a pap.
- Mert a férfi WC-ben áll egy meztelen női szobor, amelynek egyetlen ruhadarabja egy fügefalevél.
- Nevetséges, majd elnézek a másik irányba - mondja a pap és bemegy.
A zene és a tánc újrakezdődik, majd hirtelen a fények megint kialszanak.
Hatalmas taps és üvöltözés hallatszik.
Mikor a pap kijön körülállják és hatalmas tapssal üdvözlik.
Megkérdi a csapost:
- Nem értem miért ünnepelnek és tapsolnak meg, hogy bementem a WC-be?
- Mert most már maga is közénk tartozik - mondja a csapos.
- Attól félek még mindig nem értem.
A csapos most már nevetve mondja:
- Tudja, minden alkalommal ha valaki felemeli azt a fügefalevelet, az összes fény kialszik a bárban.