Charlie és John rendszeresen együtt golfoznak. A szokásos keddi játék közben azonban kénytelenek folyton leállni, mert az előttük haladó két női játékos minden tóba és homokcsapdába beletalál, és csak araszolgatnak a pályán.
Végül Charlie így szól:
- Ez így katasztrófa, odamegyek megkérdezem, megelőzhetjük-e őket. El is indul a nők felé, de félúton megáll, sarkon fordul és vörös arccal érkezik vissza.
- Nem tehetem. Az egyik a feleségem, a másik a szeretőm. Inkább te menj oda.
John elindul a nők felé, de ő is megáll félúton és visszafordul :
- Hát basszus, erre mondják, hogy kicsi a világ.

Egy fazon stoppol egy eléggé gyér forgalmú úton. Ráesteledik, az eső is szemerkélni kezd amikor meglát egy lassacskán felé közeledő fénycsóvát. A kocsi lassan mellé gurul és emberünk meg sem várva hogy az megálljon, kinyitja a jobb oldali ajtót és beugrik...
Meglepődve látja, hogy a kocsiban nem ül senki, de az szépen egyenletesen halad tovább.
Első megdöbbenéséből feleszmélve - arra gondolva, hogy itt legalább nem ázik - elnyújtózik az ülésen, és ekkor veszi észre, hogy az úton egy kanyarhoz közelednek.
Még mielőtt a kormányhoz tudna nyúlni, megjelenik egy kéz és a kocsit a helyes irányba kormányozza, majd eltűnik.
Az emberünk köpni nyelni nem tud a megdöbbenéstől, főleg amikor a jelenet a következő kanyarnál megismétlődik, majd újra és újra, ahogy épp az útirány megkívánja.
Végül elérkeznek egy benzinkúthoz ahol a kocsi begördül a parkolóba.
A stoppos, aki ekkora már eléggé be van rezelve, félelmében meg sem várja, hogy a kocsi megálljon kipattan és berohan a töltőállomásra.
Megpillantja a pult mögött álldogáló kutast és éppen belekezdene az elképesztő történet elmesélésébe amikor kinyílik az ajtó és belép két ázott férfi.
Az egyik rápillantva odaszól a másiknak:
- Te Karcsi! Itt az a csávó aki beugrott a kocsiba amikor toltuk!

Kisgyerekek gyónnak húsvét előtt. Bemegy a gyóntatófülkébe az első, megvallja bűneit, és ezzel zárja: "bedobtam a vízbe a tökmagot".
A plébános nem érti, de nem kérdez rá.
Jön a következő gyerek, az is megvallja, hogy bedobta a vízbe a tökmagot, s ez így megy tovább, míg az utolsó gyerek nem említi ezt a bűnt.
A plébános rákérdez:
- Te nem dobtad be a vízbe a tökmagot?
- Nem - válaszolja a gyerek - én vagyok Tökmag!

- Évekig nem szóltam a feleségemhez. Nem akartam félbeszakítani.

- Amikor gyerek voltam, szüleim sokszor költöztek. De mindig megtaláltam őket.

- Még emlékszem, mikor gyerekkoromban egyszer elraboltak és fogva tartóim egyik ujjamat küldték el apámnak. Erre azt mondta, több bizonyítékra van szüksége."

Katonaságnál rászól a közkatonára a felettese:
- Menjen a konyhára krumplit pucolni!
- Nem mehetek kérem, mert én vírushordozó vagyok!
- Nem érdekel, azt majd más széthordja maga helyett!

Egy idősebb üzletember bejelentkezik egy hotelbe. A recepciós ajánlja neki a reggeli telefonos ébresztést.
- Köszönöm, nincs rá szükségem. - feleli a férfi.
- Minden reggel felébredek magamtól már 5 órakor.
- Nos, uram, - mondja a recepciós - akkor nem lenne szíves ön letelefonálni nekem fél 6-kor?

Egy bolond megy az utcán és egy madzagon húz maga után egy félcipőt. Vele szemben jön egy másik bolond és megszólítja:
- De szép kutyája van! Mi a neve?
- Zuju.
- K-val?

- Nem Cs-vel, mint Malvin.

Egy sápadt arcú jár az indián faluban, ahol hetek óta nincs víz. Miközben a falubán járkál, látja hogy egy indián folyamatosan dobol. Megkérdezi a törzsfőnöktől:
- Ő a sámán?
- Igen.
- És most esőt csinál?
- Nem, a vízvezeték szerelőt hívja a szomszéd faluból.

A pap panaszkodik a falu rendőrének:
- Biztos úr! Tegnap ellopták a biciklimet, mit tegyek?
- Hát tiszteletes úr, nem sokat tudok magának segíteni. Tudja mit? Ha holnap misét tart, sorolja fel a Tízparancsolatot, és nézzen körül a hívei közt, amikor odaér, hogy ne lopj! Biztos látni fogja a tettest, ahogy behúzódik a padba.
- Köszönöm, biztos úr, akkor megpróbálom így.
Másnap újra felkeresi a rend őrét a pap.
- No atyám, bevált az ötlet?
- Bevált, de még mennyire. Amikor odaértem, hogy ne paráználkodj, rögtön eszembe jutott, hogy hol hagytam a biciklit!

- Mester, zenére szeretném taníttatni a fiamat, valamilyen fúvós hangszerre.
- Na és van hozzá tehetsége?
- Szerintem igen! Három méterről elfújja a gyertyát.