Egy össze-vissza vert ember támolyog be este az orvoshoz. A doki szörnyülködve:
- Magával meg mi történt ember?
- Nekem jött egy hattyú!
- Egy hattyú?
- Utána elütött egy UFO!
- Hmmm, egy Ufo...
- Ez mind nem elég, még tarkón csapott egy angyal!
- Aha értem. És utána?
- Utána kikapcsolták a körhintát.

Az angol, a francia és a magyar beszélgetnek róla, hogy kinek a nyelvében bonyolultabb kiejteni a szavakat. Kezdi az angol:

- Nálunk baromi nehéz a kiejtés, például az asztalt úgy kell írni, hogy "table" és úgy ejtik, hogy "téböl".

- Az semmi - mondja a francia - nálunk úgy kell írni, hogy "bonjour" és úgy ejtik, hogy "bonzsúr".

- Ugyan - mondja a magyar - az igazi nehéz kiejtés nálunk van. Úgy írják, hogy "mit tetszik mondani?" és úgy ejtik, hogy "He?".

Hogy miért kell sokat dolgoznom?
10 millió lakosa van az országnak, ebből három és fél millió nyugdíjas, ami azt jelenti, hogy a maradék hat és fél milliónak kell megcsinálni az összes munkát.
Hétszázezren tanulnak, ami azt jelenti, hogy a maradék 5.8 millió emberre marad az összes munka. A dolgozókból nyolcszázezren a kormánynak dolgoznak, ami azt jelenti, hogy a maradék 5 milliónak kell megcsinálnia mindent.
Fél millió embert alkalmaz a katonaság, ami azt jelenti, hogy maradt 4.5 millió ember, akikre az összes munka hárul.
Vegyük azt az összes embert, aki a Parlamentben, polgármesteri hivatalokban, állami támogatású intézményekben dolgozik, s megkapjuk azt a maradék másfél millió embert, akikre a tényleges munka elvégzése esik.
Egy adott pillanatban háromszázezer ember fekszik kórházban, van táppénzen, hozzájuk jön a fél millió munkanélküli, s máris megkapjuk azt a valódi embermennyiséget, ami pontosan hétszázezer embert jelent - no, hát ennyinek kell elvégeznie minden munkát.
Most olvastam a legújabb statisztikákat: jelenleg 699.998 ember van börtönben, ami azt jelenti, hogy mindössze két emberre maradt minden munka - rád és rám.
Márpedig te, barátom, éppen a számítógéped előtt ülsz és hülye vicceket olvasol...

Egy csinos nő ül a vonaton egy kabinban egy katonával.
A katona nagyban falatozik, mire az asszony is megkívánja és megkérdezi:
- Mondja, csinálna nekem is egy kicsike katonát?
- Egy pillanat hölgyem, előbb befejezem az evést.

Szabó panaszkodik barátjának:
- A lányaim állandóan a zenecsatornát nézik és teljesen elhanyagolják a tanulást. A feleségem a családi sorozatokat szereti, emiatt nem törődik a háztartással. Esküszöm, ahogy vége a futballszezonnak, azonnal kidobom a televíziót!

Egy üvöltő gyerekekkel teli mikrobusz átmegy a zebrán, és majdnem elüt egy férfit. A férfi felháborodva kiáltja a női vezetőnek:
- Hé, hölgyem, nem tud vigyázni?
A nő lelassít, letekeri az ablakot és visszakiabál:
- Miből gondolja, hogy mind az enyém?

Mire gondolnak a nők szeretkezés közben:

- Tini: "Remélem nem leszek terhes".
- Szerető: "Remélem vesz nekem egy nercbundát".
- Feleség: "Át kéne festeni a mennyezetet."

A híres fotóst vendégségbe hívják. A vacsora után a háziasszony beszélgetésbe elegyedik vele:
- Gratulálok a képeihez uram, nagyon impozánsak! Biztosan jó fényképezőgépe van.
Erre a fotós:
- Én is gratulálok a vacsorához asszonyom, nagyon finom volt! Biztosan nagyon jó fazekai vannak...

Informatikust kérdezi a kisfia:
- Apu, én hogy születtem?
- Nos, az úgy kezdődött, hogy anyádat egy chat szobában ismertem meg, majd találkoztunk egy internet kávézó mosdójában, ahol feltöltést kezdeményeztem a szerverére.
Később viszont észrevettük, hogy nem használtunk tűzfalat.
A baj elkerülhetetlen volt, és 9 hónap múlva letöltődött a vírus.
Hát így születtél!

A nagyi a fiatalkoráról mesél az unokájának:
- Tudod, amikor húszéves voltam, a szerelmem elment a háborúba. Minden héten írtunk egymásnak levelet. Akkoriban jöttem rá, milyen nagyszerű ember is a nagyapád.
- És akkor mentél hozzá a nagypapához, amikor hazajött a háborúból?
- Nem, nagyapád nem volt a fronton, ő volt a postás, aki hozta a leveleket.