Egy fazon stoppol egy eléggé gyér forgalmú úton. Ráesteledik, az eső is szemerkélni kezd amikor meglát egy lassacskán felé közeledő fénycsóvát. A kocsi lassan mellé gurul és emberünk meg sem várva hogy az megálljon, kinyitja a jobb oldali ajtót és beugrik...
Meglepődve látja, hogy a kocsiban nem ül senki, de az szépen egyenletesen halad tovább.
Első megdöbbenéséből feleszmélve - arra gondolva, hogy itt legalább nem ázik - elnyújtózik az ülésen, és ekkor veszi észre, hogy az úton egy kanyarhoz közelednek.
Még mielőtt a kormányhoz tudna nyúlni, megjelenik egy kéz és a kocsit a helyes irányba kormányozza, majd eltűnik.
Az emberünk köpni nyelni nem tud a megdöbbenéstől, főleg amikor a jelenet a következő kanyarnál megismétlődik, majd újra és újra, ahogy épp az útirány megkívánja.
Végül elérkeznek egy benzinkúthoz ahol a kocsi begördül a parkolóba.
A stoppos, aki ekkora már eléggé be van rezelve, félelmében meg sem várja, hogy a kocsi megálljon kipattan és berohan a töltőállomásra.
Megpillantja a pult mögött álldogáló kutast és éppen belekezdene az elképesztő történet elmesélésébe amikor kinyílik az ajtó és belép két ázott férfi.
Az egyik rápillantva odaszól a másiknak:
- Te Karcsi! Itt az a csávó aki beugrott a kocsiba amikor toltuk!

Egy matróz hajótörést szenved, és 15 éve egy lakatlan szigeten él. Egyik reggel meglát egy hajót, a sziget mellett. Azonnal meggyújtja a jelzőtüzet, a hajón észre is veszik. Lehorgonyoznak, és egy csónak elindul a partra.
Amikor kiköt, a hajótörött örömmel szalad hozzájuk. A csónakban ülő első tiszt átnyújt neki egy újságot, a következő szöveggel:
- A kapitány úr azt javasolja, hogy olvassa el, mik történnek manapság a világban, aztán döntse el, hogy megmentsük-e?

A pap, hogy bebizonyítsa Isten csodatevő képességét, így szól a kántorhoz.
- Itt van egy zsák liszt. Amikor azt prédikálom, hogy "Adj Uram lisztet", ebből hintsen le a hívek közé.
A prédikálás alatt mondja a pap: "Adj Uram lisztet!"
A kántor úgy is tesz, ahogy a pap kérte. Még kétszer mondja a pap: "Adj Uram lisztet!"
Amikor negyedszer is mondja, a kántor lekiált:
- A zsákot is ledobjam tisztelendő úr?

A vendég magához inti a pincért, és az étlapra mutat:
- Kérem, hozzon nekem egy ropogós malacsültet! Sovány legyen, vékony rásütött szalonnával a tetején és ne legyen túl sült! Véres se és ne legyen puha! De ne legyen kemény se, csak ropogós...
- És a vércsoportja milyen legyen? - érdeklődik a pincér.

- Nagypapi, te mindig azt mondtad, hogy te a történelmi témájú könyveket szereted a legjobban...
Most meg azt látom, hogy teli van a polcod szexkönyvekkel...
- Tudod kisunokám, nekem az már történelem.

- Én olyan mestere vagyok az ecsetnek, dicsekszik a vargának a festő, hogy egyetlen ecsetvonással síróssá tudok változtatni egy nevető arcot.
- Az semmi, válaszolja a varga...
Én ugyanezt egyetlen kaptafával elintézem!

Az engedékenységéről ismert ifjú színésznő a színház egy idősebb, vezető színészére veti ki a hálóját.
- Tudja, én akár feleségül is mennék magához...
- De drágám, én a saját szeretőimet se szoktam feleségül venni, nemhogy a másokét.

Két barackvirág beszélget:
- Tetszem?
- Tetszel.
- Szeretsz?
- Szeretlek.
- Akarod?
- Akarom!
- Jó, akkor hívom a méhecskéket!

Egy vendéglőben vacsorázik este egy házaspár, és nagyon zavarja őket az asztaluk közelében játszó zenekar. A férfi megkérdezi a pincértől:
- Elnézést, lehet kérni a zenészeket, hogy mit játszanak?
- Természetesen, uram, mit szeretne?
- Azt, hogy amíg mi vacsorázunk, játszanak inkább sakkot.

Az öreg Pityák bácsi felszáll a buszra, megszólítja a sofőrt:
- Bocsánat uram, hol kell leszállni a Kossuth utcához?
- Semmi gond Pityák bácsi - mondja a vezető - majd én szólok a bemondóba.
Az öregúr meg is nyugszik, leül. Mikor a járgány megérkezik, a sofőr szól:
- Öreg Pityák, leszállás!
Mire a busz végéből három öreg nő:
- Kötyönjük tyépen!