Egy nő úgy szép, ahogy van. Kivéve, ha csúnya, mert akkor úgy csúnya, ahogy van.

A pesszimista a sötétséget látja az alagútban, az optimista a fényt az
alagút végén, a realista a közelgő vonat lámpáit, a mozdonyvezető pedig
három idiótát a síneken.

Bemegy egy kocsmába Móricka, Pistike, a skót, a székely, a zsidó, a cigány, a nyuszika, a medve, a farkas, a rendőr, és a szőke nő. Nézi őket a kocsmáros egy ideig, majd megszólal:
- Mi ez, valami vicc?

Egy nő érkezik az orvosi rendelőbe, megdagadt orral. Az orvos kérdezi:
- Mi történt magával?
- Egy méh - válaszol a nő.
- Rászállt az orrára?
- Igen.
- És megcsípte?
- Nem volt ideje, mert a férjem leütötte.

- Elnézést hölgyem, de hogyhogy ilyen drága lett a tisztítás? Hiszen csak egy öltönyt és egy kabátot adtam le!
- Igen uram, de a zsebekben volt még 2 pulóver, 3 ing és 5 pár zokni.

- Fiam, ha legközelebb egészben sült malacot szolgál fel, akkor adja meg a módját. Tegyen a szájába egy egész almát, a fülébe egy kis petrezselymet és kössön a farkára szalagot.

- De főnök úr, nem leszek úgy egy kissé röhejes?!

A szövetségi kapitány összepakolt, és pánikszerűen hazautazott. A repülőtéren még elkapták a riporterek, hogy magyarázatot adjon a gyors távozásra:
- Nézze, a világbajnokságra készülve akartam, hogy a focistáimnak végre legyen valami sikerélményük. Felállítottam a pályán 11 narancssárga, műanyag közlekedési kúpot, és azok ellen kellett játszaniuk.
- És?
- A kúpok nyertek 3:1-re.

Két régi barát találkozik. Az egyikük így szól a másikhoz:
- Te haver, elég rosszul nézel ki. Csak nincs valami baj?!
- Tudod, ma tudtam meg, hogy apa leszek.
- De hiszen ez nagyszerű!
- Ja, de a feleségem még nem tudja...

Egyik kolléga korán reggel lép be az ajtón, kezében egy jókora, tömött, összekötözött nylonzacskóval.
Rögtön megkérdeztük, hogy mit hozott. Ránézett a zacsira...
Én még olyan döbbenetet emberen nem láttam, mint rajta.
- A szemetet. - felelte.
Reggel asszony a kezébe nyomta, hogy lefelé menet dobja ki a kukába, ő meg szépen átutazta vele a fél várost, többszöri átszállással.

Sándor gazdát tanúként hallgatják ki amegyei bíróságon. A bíró figyelmezteti, hogy esküt kell tennie, ezért csak azt mondja, amit látott, és nem azt, amit hallomásból tud. Majd megkérdi:
- Mikor született?
- Már megbocsásson bíró úr, de ezt csak hallomásból tudom.