Egy fickó hajnal négykor erősen ittas állapotban szédeleg az utcán. Megszólítja egy rendőr:
- Hová-hová, uram?
- Éppen egy leckére megyek.
- Ne mondja! És ki tart ilyenkor, hajnalban oktatást?
- A feleségem.

Megkérdezték az amerikai, japán és az orosz hídépítőt, hogy építenek náluk hidakat?
Az amerikai válasza:
A két partról kezdjük, a találkozáskor lehetséges 1 cm. szintkülönbség.
A japán:
Mi is úgy kezdjük, de nálunk csak 1-2 mm lehet a különbség.
Az orosz:
Mi is a két partról kezdünk bele. Ha a folyó közepén találkozunk, az jó, ha nem, akkor lesz két híd!

Géza bácsi bemegy a zöldségeshez:
- Kérek 6 darab narancsot és egyenként csomagolja be, mert ajándékba lesz.
- A vevő óhaja parancs.
- Kérek 6 szem almát és azt is külön-külön csomagolja be!
- Igen - feleli álmélkodva az eladó.
- A kiviből nyolcat kérek, az is ajándékba lesz. Egyenként csomagolja be!
- Parancsoljon uram, készen is van.
Az öreg felnéz a polcra és megkérdezi:
- Az mi ott fent az üvegben?
- Mák, de nem eladó!

Egy amerikai és egy orosz fickó birkózik.
Az orosz arról ismert, hogy ismer egy olyan fogást, amiből nem lehet szabadulni.
Zajlik a mérkőzés, egyszer csak az orosz alkalmazza a fogást, rendesen összecsomagolja az amerikait.
Az amerikai edző arcába temeti a kezét, hisz elvesztették a meccset, de ekkor hirtelen hatalmas üvöltést hall és az ő versenyzőjét hirdetik ki győztesnek.
Az öltözőben kérdezi, hogy mi történt?
- Ahogy ott nem tudtam szabadulni, megláttam az orrom előtt egy nadrágot, és bevallom, nagyot haraptam bele.
A fene gondolta volna, hogy ekkora erőt ad, ha az ember tökön harapja magát!

Kiejtési versenyt rendeznek a városban. Bemegy az angol:
- Nálunk baromi nehéz a kiejtés, pl. úgy kell írni, hogy "table" és úgy
ejtik, hogy "tébl".
- Az semmi - mondja a francia - nálunk úgy kell írni, hogy "bonjour" és
úgy ejtik, hogy "bonzsúr".
- Ugyan - mondja a cigány - az igazi nehéz kiejtés nálunk van.
Úgy írják, hogy "mit tetszik mondani?" és úgy ejtik, hogy " He?".

Egy özvegyember két év udvarlás után megkérte egy özvegyasszony kezét. A nő igent mondott. Másnap reggel felébredt az öreg, és nem tudott visszaemlékezni, vajon a nő igent, vagy nemet mondott. Egy óra hezitálás után felhívta.
- Tegnap megkértem a kezed. Mit válaszoltál?
- Jaj, úgy örülök, hogy hívtál! Emlékeztem, hogy tegnap igent mondtam valakinek, de nem emlékeztem, kinek.

Egy ember egy órája vajúdik a WC-ben, de hiába, még semmi eredmény.
Közben hallja, hogy a szomszéd retyóba valaki benyit, majd a szokásos bemelegítő zajokat követően ssssss, aztán csobbb.
Emberünk nyögve, kínlódva, vigaszt remélve átszól:
- Jaj, de irigylem magát.
Válasz is érkezik:
- Ne irigyeljen: az első a nadrágomba ment, a második a mobilom volt.

Az eset régen a Szovjetunióban történt:
Amerikai küldöttséget vártak Moszkvába, nagyban folytak az előkészületek, szervezések.
Ez időtájt rendszeres volt a hosszú sorban állás a boltok előtt és a szervezők nem akarták rossz fényben feltüntetni országukat. Arra kérték az embereket, ha érdeklődik egy amerikai mondják azt, hogy koncertjegyért állnak sorban.
Megérkezik a delegáció, járják Moszkva utcáit, majd megállnak egy hosszú sor mellet és érdeklődik az egyik küldött:
- Uram, miért állnak önök itt sorba?
- Koncertjegyért - felei a várakozó.
- Áá, értem, MOZART?
- Nyet, LISZT - válaszolja az orosz polgártárs.

Egy házaspár a padlást takarítja, amikor találnak egy 3 évvel korábbi cipőjavításról szóló cédulát. Próbálnak visszaemlékezni, melyikük vitte javíttatni a cipőjét.
- Mit gondolsz, megvan még az a cipő? - kérdezi a férj.
- Nem tudom, talán utána kellene járni.
A férj autóba ül, elmegy a cipészhez, és bemutatja a cédulát. A cipész hátramegy a műhelybe, majd kis idő múlva üres kézzel jön vissza:
- Sajnálom uram, de csak szerdára lesz kész.

Egy vak koldus koldul az Operaház előtt. Odamegy hozzá egy ember és ad neki egy százast...
Erre a koldus megszólal:
- Uram, ez a százas már nincs is forgalomban!
Erre az ember:
- Tegye csak el barátom, ez egy csodatevő százas... Már magát is látóvá tette!