A vendég ránéz az abroszra, és felháborodottan mondja:
- Pincér! Ezen az asztalon rajta van az egész étlap.
A pincér nem jön zavarba, hanem megkérdi:
- No, és tetszett már valamit választani róla?

- Mi a civil foglalkozása katona? - ordít rá az újoncra az őrmester.
- Bakteriológus vagyok uram.
- Ne cifrázza itt nekem, mondja nyugodtan azt, hogy vasutas!

Egy nő dinnyét vásárol. Vagy harmincat megnyomkodott, szagolgatott, mire a zöldséges:
- Hölgyem, legközelebb a férjét küldje el vásárolni, ő nem válogatós...
- Ezt miből gondolja?
- Ha az lenne, nem vette volna feleségül.

Kovácsék külföldre indulnak nyaralni. Már éppen a repülőtéren, a jegyellenőrzéshez közelednek, amikor Kovácsnéné felsóhajt:
- Bárcsak itt lenne velünk a zongoránk is...
- Elment az eszed, asszony? - kérdi szörnyülködve a férje. - Minek kellene nekünk ide most a zongora?
- Mert rajta maradt a repülőjegyünk!

Két idős néni beszélget:
- Ezek a mai fiatalok olyanok mint a nyulak!
- Hogy érti ezt kedveském?
- Csak két dolog érdekli őket: a fű meg a szex.

Az újoncok bevonulnak, és az őrmester kérdezi tőlük:
- Uraim, jelentkezzen, akinek nagy a bakancsa.
- Jelentem, őrmester úr nekem nagy.
- Akkor menjen a raktárba, és cseréltesse ki.
- Őrmester úr, én inkább nem cseréltetném ki.
- Miért nem?
- Mert nekem a lábam is nagy.

- Képzeld öregem, tegnap 6 másodperc alatt futottam le a 100 métert!
- Ne hülyülj már, hogy csináltad?
- Találtam egy rövidebb utat!

Mivel a körzetünkben észlelhető csókák csípése madárinfluenzával fenyegethet, valamint látásában korlátozott kis korú varjak jelenléte is aggodalomra adhat okoz, gyermekünk keresztanyja két lóerős járművéért küldetett.

Meg kell azonban tagadnom ezt a kérését, mivel e közlekedési eszközt szintén potenciális veszélyforrások, pontosabban tollas baromfik foglalták el.

A cmabrigde-i etegyemen kéüszlt eikgy tnuamálny aítllsáa sznreit a szvkaaon bleül nincs jlneestőgée annak mkénit rdeeözndenk el a btűek: eygeüdl az a fntoos, hgoy az eslő és az uolstó betű a hlyéen lygeen, ha a tböbrie a lgnoeyabb özeássivsazsg a jleezmlő, a sövzeg aokkr is tleejs mrtébéekn ovasalthó mraad.
A jnleeésg mgáayzrataa az, hgoy az erbemi agy nem eyedgi btüeket, hneam tleejs sazakvat ovals.
Íme a bzoínytéik.

U.i.: Úhygoyg tnseseek mkneit bkébeén hyagni a hleysesáríi fmonisáokgkal! :)

Szabó úr és a felesége egy kertes házban lévő ismerőshöz hivatalos vacsorára. Az ízletes falatok elfogyasztása után a házigazda büszkén vezeti körbe vendégeit a gondozott kerten. Az egyik fánál megjegyzi:
- Ezt a fát annak emlékére ültettem, hogy összevesztem az anyósommal.
- Nem rossz ötlet, -fordul feleségéhez Szabó - milyen szép erdőnk lehetne már!