- Miért ilyen görbe ez a sor? -kiabál az őrmester.
- Azért, mert a Föld gömbölyű. -feleli az egyik katona.
- Ezt meg ki mondta?
- Kopernikusz.
- Kopernikusz lépjen ki!
- Ő már meghalt.
- És ezt nekem miért nem jelentette senki?!

Apám annyira hisz a reinkarnációban, hogy a végrendeletében mindent saját magára hagyott.

A börtönlelkész kérdezi az elítélttől:
- Miért csukták le?
- A hitem miatt.
- Hogy- hogy?

- Azt hittem, nem derül ki amit tettem.

Egy porszívóügynök betolakodik egy házba, és a háziasszony minden tiltakozása ellenére nagy rakás száraz lócitromot szór a szoba közepére.
A nő felháborodik:
- Mit képzel?
- Asszonyom, ígérem, amit ez a csodálatos porszívó nem szed fel, azt én magam fogom megenni!
- Akkor hozok rá magának egy kis tejszínhabot, mert nincs áram a házban.

Egy pasi bemegy a kocsmába, a pultos rögtön megszólítja:
- Jó napot uram! Mit szeretne?
- Egy nagyobb házat, szebb autót, és magasabb fizetést.
- Nem úgy értem. Mit kíván?
- Világbékét, magamnak egy szebb feleséget, milliókat a bankban.
- Félreértett, mit szeretne inni?
- Miért nem ezzel kezdte? Mi van?
- Semmi különös, itt állok a pult mögött...

Két idegen srác egymás mellé kerül egy repülőn. Az egyiknek van egy jó könyve, azt olvasná, de a másik nem hagyja:
- Figyu, beszélgessünk, úgy jobban telik az idő!
- Miről akarsz beszélgetni?
- Hát... mondjuk az atomenergiáról.
- Jó, de mielőtt erről beszélgetnénk, meg tudnál magyarázni nekem valamit? A kecske, a tehén és a ló ugyanazt a füvet eszik, és mégis más-más a trágyájuk: a kecskéé bogyó, a tehéné lepény, a lóé pedig száraz fű. Miért van ez így?
- Nem tudom.
- Hát akkor hogy akarsz te az atomenergiáról beszélgetni, amikor szarhoz sem értesz?

Egy nagydarab, kövér ember megy a ruhaüzletbe...
- Tudna mutatni nekem valamit amibe beleférek? - Kérdezi az eladót.
- A folyosó végén van a teherlift abba talán!

Nézze, kedves uram, én nyugodtan szeretnék aludni.
Tudni szeretném, mikor fizeti meg végre az adósságát.
- Nézze, ha tényleg nyugodtan akar aludni, akkor jobb, ha nem tudja meg!

- Egy nagy kemény vihar betörte az ablakunkat. Elmentem az üvegeshez, és vettem egy újat, nem kevés pénzért.
- Kívánja, hogy segítsek kicserélni? – kérdezte az üveges.
- Nem, köszönöm – feleltem. – Elboldogulok egyedül is.
Sajnos szerelés közben elejtettem az üveglapot, ami természetesen darabokra tört.
Lógó orral mentem vissza az üvegeshez, aki fapofával vágott nekem egy másik darabot, amiért ugyanazt az összeget kérte el.
- Azt hittem, hogy másodjára kapok valami engedményt – mondtam neki szemrehányóan.
- Komoly engedményt adtam.– felelte mosolyogva – Ugyanis nem röhögtem hangosan, nemde?

- Katona, maga ebben a hónapban már harmadjára kér eltávozást, mert beteg a nagyapja!
- Igen, főhadnagy úr! Már én magam is elgondolkodtam, hogy nem szimulál-e az öreg.