A hölgy andalogva hallgatja a közönségnek hátat fordító zongoraművész játékát. Odahajol a párjához, és megkérdezi tőle:
- Szerinted is Mozart?
A férfi megvonja a vállát.
- Fogalmam sincs, de majd meglátod, ha megfordul.

Tasziló dicsekszik a barátjának, hogy milyen ügyesen tud vezetni autót. Egyszer csak beleborulnak egy árokba.

Így szól Tasziló barátja: Haver, így én is tudok vezetni, pedig nincs is jogosítványom!
Erre Tasziló visszavág: Persze, ha már megmutattam!

- Én olyan mestere vagyok az ecsetnek, dicsekszik a vargának a festő, hogy egyetlen ecsetvonással síróssá tudok változtatni egy nevető arcot.
- Az semmi, válaszolja a varga...
Én ugyanezt egyetlen kaptafával elintézem!

Két öregúr ül a padon. Elmegy előttük egy fiatal, barna hajú bombázó. Megszólal az egyikük:
- EEj, ha még egyszer 20 éves lehetnék!
Mire a másik:
- Hülye vagy, azért a fél óráért újra 40 évet akarsz dolgozni?!

Üdvözlöm!Ezt a levelet Szolnokra szeretném küldeni. Megnézné, hogy jó bélyeget tettem-e rá?
- Igen, sőt, 20 forinttal drágábbat is, mint kellet volna.
- Te jó ég! Akkor ez a levél most tovább megy?

Egy hajótörött hánykolódik a tengeren, amikor a távolban hirtelen meglát egy nagy hajót.
Közelebb úszik és felkiabál az éppen árbócon lévő matróznak.
- Dobjá' má' le egy kötelet! - A matróz nem válaszol.
Hősünk újból odakiált:
- Dobjá' má' le egy kötelet!
A matróz ismét nem válaszol. Mérgesen kiabál ismét:
- Do you speak english?
A matróz visszaszól:
- Yes.
- Hát akkó' dobjá' má' le egy kötelet!

Egy magyar család kiköltözik az USA-ba, a kisgyereket beadják az oviba. Az első szülői értekezleten az óvónő mondja az anyukának:
- Vigyék el pszichológushoz a gyereket, megmagyarázhatatlan kegyetlenség, agresszivitás látszik rajta.
- Miért, miből látszott?
- Égő csigát rajzolt. - mondja az óvónő.
- Égő csigát? De hát ez igen egyszerű. A magyar gyerekek a csigát így hívogatják ki a házukból: Csiga-biga gyere ki, ég a házad ideki.. Talán volt más is?
- Hát, mindenféle sérült madarakat rajzol, például a múltkor egy vak madarat. - így az óvónő.
- Hm, hogyan? Ja, igen. Ön nem hallotta azt a kedves magyar mondókát, hogy csip, csip, csóka, vak varjúcska.?
- Na, jó. De a csonka tehén mégiscsak durva.
- Csonka tehén? Hm,.. Ja, igen. Egy nagyon helyes kis dalocskánk van: Boci, boci tarka, se füle, se farka..
- ...és mondja, kedves anyuka! Semmi vidám, kedves dalocskát nem énekelnek a magyar gyerekek?
- Dehogynem. Ott van például a Süss fel nap, fényes nap, ...kertek alatt a ludaink...

Két kisnyugdíjas találkozik tavasz táján egymással. Azt mondja az egyik:
- Szevasz komám, ugye te is alig várod már a nyarat?
- Akkor legalább az életszínvonalunk 50 százalékkal jobb lesz!
- Hogyhogy?
- Úgy, hogy télen fázunk is és éhezünk is, de nyáron csak éhezünk.

A vadászó ifjú gróf egyszer csak meghökkenve fedezi fel, hogy mennyire hasonlít hozzá az egyik hajtólegény.
- Nem szolgált az anyád valamikor a kastélyban? - kérdi a fiút.
- Nem, az anyám soha el se hagyta a falunkat! - hangzik a válasz.
- De az apám évekig volt a méltóságos grófnő inasa!

Hittan órán a plébános úr felteszi a kérdést:
– Gyerekek, látott-e már közületek valaki angyalt?
Jelentkezik egy kisfiú, majd kiesik a padból:
– Én láttam plébános úr!
A plébános úr kételkedik, és rákérdez a gyermekre:
– Hol láttad kisfiam?
– Hát disznótorba voltunk keresztanyáéknál az este, és elég későn jöttünk hazafelé. Egyszer csak a parókia ablakából ereszkedett lefelé egy angyal.
A pap elvörösödött:
– Honnan veszed kisfiam, hogy angyal volt?
– Hát onnan, hogy a plébános úr utána szólt, hogy VIGYÁZZ ANGYALOM, MEG NE ÜSD MAGAD!