- Miért sírsz, kisfiam? - kérdi a szomszéd néni Pistikét.
- Mert apa verést ígért az ikertestvéremnek!
- Ilyen jószívű testvér vagy? Ennyire sajnálod?
- Dehogy! Csak apa sosem tud minket megkülönböztetni.

Pistike dobol a padon óra alatt.
- Miért dobolsz Pistike?
- Elijesztem az oroszlánokat.
- De hisz itt nincs oroszlán.
- Na, látja! Ugye milyen jó módszer?

- Gyerekek, ki tud mondani igazi hősöket? Aki jót mond, az kap egy csokit! - mondja a tanító néni a diákoknak.
Móricka jelentkezik:
- Kinizsi Pál.
- Jól van Móricka! Tessék a csoki!
Móricka visszamegy a csokival a helyére. Kiveszi a padból egy fényképet, és halkan azt mondja:
- Ne haragudj Batman, de az üzlet az üzlet!

- Móricka te melyik italt szereted a legjobban?
- Én az anyatejet.
- Miért pont az anyatejet?
- Mert olyan gusztusosan van csomagolva.

Móricka lefekvés után egy óvatlan pillanatban átlopakodik az anyja hálószobája ajtajába, hátha bekönyörögheti magát éjszakára.
Látja, hogy az anyja a hálóinge alatt a melleit és a lába közét simogatja és kéjes hangon suttogja:
- Férfit akarok, férfit akarok...

Másnap a szokásos éjjeli gyerekszobai ellenőrzés során az anyuka azt látja, hogy gyermeke alvás helyett a gatyájában kotorászva ismételgeti:
- Biciklit akarok, biciklit akarok...

- Anyu, adj egy százast légyszi! - kéri Móricka édesanyját.
- Minek, kicsim?
- A sarkon áll egy bácsi, neki kellene.
- Látod Móricka, ez szép tőled. Biztos koldulásból él a szegény öreg.
- Hát nem éppen. Fagyit árul.

Pistike odamegy az apjához:
- Apa milyenek voltak a 80-as évek?
- Áh, a jó 80-as évek, finom ételek, jó italok, szép nők...
- Miért most mi van?
- Gyors-kaja, csapvíz, anyád...

Móricka anyja várja, hogy Móricka hazaérjen a suliból.
- Na, fiam! Mutasd a bizonyítványodat!
- Nincs nálam.
- Hogyhogy?
- Pistikének kölcsön adtam.
- Minek neki?
- Ijesztgetni a szüleit.

- Miért sírsz, Móricka?
- Kitakarítottam a kalitkát, és eltűnt a kanárim.
- És mivel takarítottad ki?!
- Porszívóval.

- Móricka, miért van össze-vissza vágva az arcod?
- Tetszik tudni, vendégségben voltunk.
- És? Megvertek?
- Nem, késsel, villával kellett enni.