Móricka te melyik italt szereted a legjobban?
- Én az anyatejet.
- Miért pont az anyatejet?
- Mert olyan gusztusosan van csomagolva.

Pistike az óvodában nagyon kínlódott, hogy felhúzza a csizmáját, erre hát odament az óvónő, hogy segítsen neki.
Bizony nagyon megizzadt, amire a kisfiú lábára felráncigálta a csizmát, ám alighogy letörölte a homlokáról a verejtéket, Pistike így szólt:
- Óvó néni, fordítva van a lábamon a csizma.
A óvónő látta, hogy a gyereknek igaza van, hát gyorsan lehúzta róla, és ismét nagy kínlódások közepette, most már rendesen felcibálta a Pistike lábára.
Ekkor a kisfiú megint csak megszólal:
- Ez nem is az én csizmám!
Az óvónő egyre idegesebb lett, őrült tempóban lerángatja Pistike lábáról
a csizmát, miközben az így folytatta:
- ... hanem a bátyámé, csak ő már kinőtte, és ma reggel ezt adta rám az anyukám.
Az óvónő már lilát látott, de uralkodott magán.
Ismét ráadta a kisfiú lábára a csizmát, pedig még mindig nagyon sok tuszkolást igényelt a művelet.
Na, végre, gondolta az óvónő, majd megkérdezte a gyereket:
- Pistike, hol a sapkád?
- A csizmámban!

Pistike az apjával utazik a villamoson. A papa mellet egy csodálatos bombázó csaj áll és a papa állandóan belebámul a dekoltázsába. Egyszer csak a nő elengedi a fogantyút és egy jó nagyot lekever a papának. A papa a következő megállóban leszáll a villamosról a gyerekkel. Megszólal Pistike:
- Apu, tetszett neked az a néni aki melletted állt?
- Persze, nagyon csinos volt, tapogatja az arcát a papa.

- Szerintem is... - mondja Pistike - azért csíptem bele a fenekébe!

Egy katolikus iskola ebédlőjében a gyerekek ebédért állnak sorba. A fal mellett egy asztalkán nagy tál alma van, mellette egy tábla:

"Csak egyet vegyél, ne felejtsd, az Úr figyel."

Mikor tálcára rakják az almát, a levest, a másodikat, a sor végén egy tálcán csokis sütemények sorakoznak. Odaszól Pistike a szomszédjának:

- Ebből sokat vegyünk, az Úr szeme úgyis az almán van.

Pistike odamegy az apjához:
- Apa milyenek voltak a 80-as évek?
- Áh, a jó 80-as évek, finom ételek, jó italok, szép nők...
- Miért most mi van?
- Gyors-kaja, csapvíz, anyád...

A tanárnő miniszoknyában megy be dolgozatot íratni. Egyszer csak az egyik gyerek odasúgja a padtársának:
- Látom a tanárnő combját!
A tanárnő meghallja:
- Szemtelen kölyök! Menj haza, és 2 napig ne lássalak!
Kicsit később egy másik gyerek is odasúgja a padtársának:
- Látom a tanárnő fenekét!
A tanárnő ezt is meghallja.
- Szégyelld magad! Menj haza, és egy hétig ne gyere iskolába!
Erre Móricka feláll, és elindul az ajtó felé.
- Móricka, te meg hova mész?!
- Tanárnő, én olyat láttam, hogy az idén már nem jövök iskolába!

Mórickát fülön csípi az anyja:
- Mit hallok kisfiam, hogy csúnya szavakra tanítod a papagájt?
- Dehogy mama, pont fordítva, én csak azokat a szavakat ismétlem előtte, amiket nem szabad kimondania!

Hölgyem, megkérné a kisfiát, hogy ne utánozzon már engem?
- Pistike, hányszor mondtam már, hogy ne viselkedj úgy, mint egy hülye!

- Anyu, adj egy százast légyszi! - kéri Móricka édesanyját.
- Minek, kicsim?
- A sarkon áll egy bácsi, neki kellene.
- Látod Móricka, ez szép tőled. Biztos koldulásból él a szegény öreg.
- Hát nem éppen. Fagyit árul.

- Gyerekek, ki tudja, mire való a fülünk? - kérdezi az elsősöktől a tanító néni.
- Hogy lássunk. - feleli Pistike.
- Biztos vagy benne kisfiam?
- Igen, mert ha nem lenne fülünk, a szemünkre csúszna a sapka.