Biológia órán, a tanító néni kérdezi:
- Ki tudja, hány csúcsa van a tüdőnek?
Pistike:
- Tanár néni, kettő.
- Igen, de honnan tudod?
- Láttam, amikor a nővérem mosakodott.

- Ugyebár a képen is láthatjátok, a New York-i Szabadságszobor egyik kezében könyvet tart, a másikban fáklyát.
Ki tudja nekem megmondani, mit jelképez a fáklya? Tessék, Móricka!
- Azt, hogy sötétben nem lehet olvasni!

Pistike bőg, mikor az anyja hazaér. Kérdezi, mi a baj?
- Az apu kétszer is megvert.
- Miért?
- Megmutattam az ellenőrzőt.
- És?
- Tele volt egyessel, kettessel.
- Ezt megértem, de miért vert meg másodszor is?
- Mert kiderült, hogy az ő gyerekkori bizonyítványát mutattam meg.

- Móricka, már ötödszörre késel el ezen a héten. Tudod mit jelent ez?
- Bizonyára azt, hogy már péntek van.

Új tanárnő érkezik az iskolába. Az első nap után kiborulva megy be az igazgatóhoz:
- Igazgató úr, nem bírok az egyik gyerekkel, állandóan azt ismételgeti, hogy "megb*lak, megb*lak, megba*lak..."
- Melyik az, a Móricka? Az a kis vörös, az első padban?
- Igen!
- Az meg is fogja...

Pistike búskomoran hazafelé ballag. Szembe jön vele a
család háziorvosa és jó barátja.
- Szervusz Pistike! Miért vagy ilyen szomorú?
- Ne is kérdezze, Doki. A szüleim válni készülnek. Apa már nem a régi.
- Egyet se búsulj, tessék itt ez a doboz tabletta, apádnak
minden reggel tegyél egyet ebből a kávéjába.
Egy hónappal később újra találkoztak. Pistike még
szomorúbb lelkiállapotban.
- Szervusz Pistike. Mi a baj, nem működött a szer?
- De igen, túlságosan is, anyám elköltözött, a nővérem terhes, és a kutyánk sem mer már hazajönni...

Móricka a barátjával sétál az utcán, mikor meglátnak egy öngyilkosjelöltet egy épület tetején. Azt mondja Móricka:
- Én felmegyek a tetőre, és amikor leugrik, te elkapod mint a játszótéren a labdát.
- Oké.
Le is ugrik az ember. Móricka lenéz, egy nagy vértócsát lát, és leüvölt a barátjának:
- Hé, miért nem kaptad el?
- Mert meg akartam várni, míg felpattan!

Az öt éves Mórickát tanítják a köszöntőre nagypapa születésnapjára, amely így szól:
- Rövid a versem, mint a nyuszi farka, éljen soká a nagypapa!
A nagy napon Móricka egy kicsit összekeverte a szavakat:
- Rövid a versem, mint a nagypapa farka, éljen soká a nyúl!

Pistikének házi feladatra adják, hogy rímeket kell gyűjteni.
Másnap ki is kérdezik tőle.
A hableány estelen,
Áll a vízben meztelen.
Csendesen mormolja imáját, habok mossák térdét.
Erre a tanárnő:
- Pistike ez itt a végén nem rímel!
Pistike:
-Csak nyugi-nyugi semmi aggály, meglesz a rím is, ha megjön a dagály.

Pistike, hogy hívják a kutyádat?
- Egyiptom.
- Miért éppen így?
- Mert minden szobában hagy egy piramist...