Elmegy a törpe az urológushoz, mert fájnak a heréi.
- Vetkőzzön le és álljon a vizsgáló asztalra! - mondja neki az orvos.
Aláteszi az ujját a jobb heréjének, és mondja:
- Köhögjön párat! - majd csak annyit mormol, hogy "ühüm".
Aláteszi az ujját a bal herének is és kéri, hogy köhögjön megint, majd újra "ühüm".
Kivesz a doki egy nagy ollót a műszeres szekrényből és nyisz-nyisz a jobb oldalon, a törpe ájuldozik a félelemtől.
Ezután az újból nyisz-nyisz a bal oldalon, majd a doki leemeli a törpét az asztalról, és azt mondja, hogy sétáljon fel alá a szobában, érez-e még fájdalmat.
A törpe csodálkozva veszi észre, hogy minden a legnagyobb rendben van, nem fáj már semmi.
- Doktor úr, ez hihetetlen, nem is éreztem semmi fájdalmat, mikor ott vagdosott a lábaim között, de mit csinált tulajdonképpen?
- Levágtam 3 centit centit a gumicsizmája tetejéből...

A férj elhatározza, hogy meglepi a feleségét, így hát amíg az elmegy vásárolni, nekiáll kifesteni a lakást.
Közben meglátja, hogy a WC ülőke is eléggé kopottas, ezért szépen lefesti azt is. Azonban a felesége hamarabb érkezik haza a vártnál, egyből berohan a WC-be, és sajna, beleragad a festékbe.
Mivel a férj sem bírja leszedni róla, ezért leszerelik az ülőkét és elmennek az orvoshoz. Bemennek a dokihoz, a férj felhúzza a felesége szoknyáját, és megkérdi az orvostól:
- Doktor úr! Látott már ilyet?
- Nos, igen... - feleli az orvos. - De az igazat megvallva, bekeretezve még sosem.

A pszichiáter meglátogatja a betegeit. Bemegy a szobába és látja, hogy az egyik ember hadonászik a levegőben, a másik pedig fejjel lefelé lóg a mennyezetről. Kérdezi a hadonászótól, hogy mit csinál.
- Nem látja, hogy épp egy deszkát próbálok kettéfűrészelni? - hangzik a válasz.
- És a barátja mit csinál ott fejjel lefelé lógva? - kérdi az orvos.
- Ja, ő lámpának képzeli magát - feleli a beteg.
- Kérem szóljon neki, hogy fejezze be, mert már tiszta lila a feje! - jegyzi meg a doktor.
- Mit akar? Hogy sötétben fűrészeljek?

- Gratulálok Szabó úr, az utóbbi 2 hétben nagyon sokat javult a memóriája.
- Elnézést, de nem Szabó vagyok, hanem Kovács.
- Na látja!

A beteg elmegy az orvoshoz.Az orvos megvizsgálja, és gyógyszert ír fel neki.
A beteg ki is váltja, de az orvosságot eldobja.A barátja csodálkozva kérdi:
- Miért dobtad el az orvosságot?
- Nézd, én elmentem az orvoshoz, mert az orvosoknak is élniük kell. Kiváltottam az orvosságot, mert a patikusoknak is élniük kell.
Aztán eldobtam az orvosságot, mert nekem is élnem kell.

Egy reszkető pasast vizsgál a fogorvos.
- Sajnálom uram, de ki kell húznom a fogát.
A férfi az ijedségtől annyira remeg, hogy összekoccannak a fogai.
- Na, nyugi, nyugi! - mondja a fogorvos. - Itt egy kis konyak, ezt húzza le, ettől majd elmúlik a félelme.
A páciens megissza a konyakot, s csakugyan megszűnik a remegése.
- Na, ugye hogy megjött a bátorsága? - kérdi a doktor úr.
- De mennyire! Most próbáljon valaki, akár csak egy ujjal is a fogamhoz nyúlni!

- Doktor úr, kérem segítsen! Mostanában nem érzem jól magam, olyan rossz a közérzetem.
- Nincs talán étvágya, vagy nem alszik jól?
- Hát, tudja doktor úr, úgy dolgozom mint egy ló, olyan jó az étvágyam, mint egy farkasnak, úgy eszem, mint egy oroszlán...
Estére fáradt vagyok mint egy kutya, és úgy alszom mint egy mormota.
- Nos, ha tényleg így állnak a dolgok, legjobb lesz, ha egy állatorvoshoz fordul.

Fogorvosnál egy gyönyörű nő hangosan morfondírozik:
- Mi lehet fájdalmasabb, kihúzatni egy fogat, vagy szülni egy gyereket?
Mire a fogorvos:
- Kérem kisasszony, gondolja meg gyorsan, mert nem mindegy, mennyire döntöm hátra a széket.

- Mit tegyünk, főorvos úr? Minden készen áll a műtéthez, de a beteg még nem érkezett meg!
- Az az ő baja! Elkezdjük nélküle!

A vizsgálat befejeztével a fogorvos azt mondja a páciensnek:
- Megkérhetem, hogy üvöltsön 2-3 jó hangosat?
- Miért tenném doktor úr, hiszen egyáltalán nem fájt!
- Igen, de még tele van a várószoba betegekkel, én pedig meg szeretném nézni 5-kor a focimeccset!