Két kannibál elfog egy cigányt. Nyársra húzzák, és az egyik szép lassan elkezdi forgatni a tűz fölött.
Megszólal a másiknak:
-Gyere már ide, forgasd egy kicsit, míg hozok még tűzifát. De szép lassan, hogy jobban átsüljön.
Mire visszaér, a másik kannibál teljes erőből forgatja a cigányt a nyárson.
-Hát Te mit csinálsz? Nem azt mondtam neked, hogy lassan forgasd?
-Amikor lassan forgattam, akkor lopta alulról a krumplit!

Tanító néni kérdezi az iskolában:
- Na, gyerekek, mikor a legjobb a gyümölcsöt leszedni?
A leghátsó sorban megszólal Lakatos Ármándó:
- Akkor, amikor a kutya meg van kötve.

Egy roma valutával üzérkedik a Nyugatinál, és észreveszi ezt két rendőr.
- Valutázunk, valutázunk?
- Nem csináltam én semmit, drága főtörzs úr, csak szolmizáltam.
- Aha, és mit szolmizáltál?
- Do-lá-re-la-dó.

Meghal a cigány, a túlvilágon találkozik Kádár elvtárssal.
Kádár megkérdi:
- Te cigány, mikor volt jobb élni? Mostanában vagy az én időmben?
- A te idődben a politikusok politizáltak, a munkások dolgoztak a romák meg loptak.
Mostanában meg a politikusok lopnak, a munkások politizálnak és vazze, azt akarják, hogy én dolgozzak!

Zsiga és Gazsi munkát vállalnának a bányában.
- Dolgozott már bányában? - kérdezik Gazsit.
- Hát persze! - szól a válasz.
- Akkor mondja meg, mivel világítanak odalent? - Hát, pitróleummal. - feleli.
- Látszik, hogy sosem dolgozott bányában. Küldje be a következő jelentkezőt!
Gazsi odaszól Zsigának:
- Vigyázz tezsvérem, a lámpás kérdés beugratós!
Zsiga bemegy.
- Dolgozott már bányában? -kérdezik.
- Hát természetesen.
- Akkor mivel világítanak odalenn?
- Kezít csókolom, én aztat nem tudhatom, mert állandó nappalos műszakban voltam!

A cigány elviszi a fiát névadásra. Ott az előadó hölgy megkérdezi:
- Uram, mi legyen a neve a gyereknek?
- Jacobs! - mondja a cigány.
- Ne haragudjon, de ilyen név nincs!
- Már hogyne lenne nagysága! A reklámban is azt mondják: Jacobs a roma...

Kiejtési versenyt rendeznek. Bemegy az angol:
- Nálunk nagyon nehéz a kiejtés, pl. úgy kell írni, hogy "table" és úgy
ejtik, hogy "tébl".
- Az semmi - mondja a francia - nálunk úgy kell írni, hogy "bonjour" és
úgy ejtik, hogy "bonzsúr".
- Ugyan - mondja a cigány - az igazi nehéz kiejtés nálunk van. Úgy
írják, hogy "mit tetszik mondani?" és úgy ejtik, hogy "He??".

A cigány felszáll a buszra és leül egy öreg néni mellé. Ahogy leül, szellent egyet.
- Na, de kérem! – mondja a néni
Erre a cigány:
- Nem kell kérni, ingyen van.
Eltelik kis idő, hát a cigány újra fingik egyet.
- Ez hallatlan! – mondja a néni.
Erre a cigány:
- Az, de szaga az van!

- Vádlott, miért lopta el az ezüstkanalakat?
- Az orvosom utasított!
- Ezt hogy érti?!
- Ő írta fel nekem: naponta három evőkanál.

A határ közelében lakó Gazsi át akar menni a határon, de nincs útlevele. Megkéri hát Gusztit, mikor megy legközelebb át vásárra, vigye át a zsákban.
Állnak másnap a határon a gyalogosan érkező romák, mindegyiknek a hátán egy-egy zsák. Kérdik a határőrök az elsőt:
- No, mi van a zsákban?
- Há' kakast viszek a vásárra!
A határőr rávág a zsákra gumibottal, mire felhangzik:
"Kukurikúúú!"
- Jól van, mehetsz. Hát te mit viszel? - kérdik a másiktól.
- Há' én malacot a vásárra!
Rávágnak arra is, felhangzik: "Uííí! Uííí!" - elengedik. Guszti erősen gondolkodik, mit is mondjon, mit visz, hogy ne üssék meg nagyon a Gazsit. Mire odaér, ki is találja. Kérdik tőle:
- Mit viszel, Guszti?
- Há', porcelánt a vásárra!
Rávág a zsákra a határőr, mire bentről Gazsi megszólal:
- Há de csirr, há de csörr...!