Egy nap az öreg székely bácsi viszi be a szénát a csűrjébe. Azonban látja, hogy valamilyen nagy urak közelednek, akik megkérdezik tőle:
- Beleegyezne-e abba, hogy a csűrjén át síneket építsünk?
Mire a székely bácsi:
- Jöjjenek vissza holnap, addigra meggondolom.
Másnap jönnek ismét, és megkérdik:
- Nos, hogy döntött?
- Nem.
- De miért?
- Mert nem fogom nyitogatni a csűrkaput mindig, amikor jön a vonat!

Az öreg székely elmegy a varázslóhoz, hogy törje meg a 40 éve rajta levő átkot.
- Megoldjuk, - mondja a varázsló, de el kell ismételnie pontosan az átok szavait!
Erre az öreg:
- ...és most házastársaknak nyilvánítalak benneteket!

Székely és a felesége egy szekéren utaznak.
Egyszer csak nagy vihar támad. Tőlük 80 méterre lecsap a villám. Azt mondja a székely:
- Na-na.
Megint lecsap a villám tőlük 30 méterre. Újra megszólal a székely:
- Na-na!
Lecsap a villám ismét, agyoncsapja az asszonyt.
Mondja a székely:
- Na, azért!

A vasárnapi ebéd után a székely, meg a fia kiülnek a tornácra, az öreg rágyújt a pipájára.
Persze, odagyün a kutya, leheveredik, oszt elkezdi nyalni a tökeit.
Nézi a gyerek, nézi, majd rákérdez az apjára:
- Idösapám! Maga szerint ezt én is mög tunnám csinálni?
Az öreg kiveszi a csutorát a fogai közül:
- Löhet fiam, de mög fog harapni.

Bemegy a székely az orvoshoz. Megvizsgálja és azt mondja neki:
- Hát bácsikám, rossz hírem van. Magának szarkómája van.
Kimegy a székely, kint várja a komája a szekéren. Elindulnak, s kérdi a koma:
- Na, komám, mit mondott a doktor, mi bajod van?
- Nekem semmi, de rólad nagyon rossz véleménnyel van, nem tudom honnan ismer!

Két öreg székely beszélget:
- Te, Áront mégsem holnap temetik, hanem pénteken...
- Miért, jobban van?

Áll a székely juhász a réten a botjára támaszkodva.
Arra megy a másik juhász, és kérdi:
- Hát maga meg mit csinál?
- Gondolkodom.
- És hol a fenébe van a nyája?
- Azon gondolkodom.

A székely bácsi utast vesz föl a kocsijára. Ahogy mennek a kanyargós úton, egy kivételesen éles kanyar tűnik fel előttük, de a székely nem fékez, sőt odacsap a lovak közé.
- Fékezzen, bátyám, mert kisodródunk!
Harminc éve ezen az úton járok, eddig mindig sikerült bevennem ezt a kanyart.
Nem is lassítanak, és be is veszik a kanyart. Nemsokára egy újabb éles kanyar tűnik föl előttük. Az utas megint megszólal:
- Fékezzünk bátyám, mert mind itt halunk!
- Harminc éve ezen az úton járok, eddig mindig sikerült bevennem ezt a kanyart.
Nem is lassítanak, de beveszik ezt a kanyart is.
Ezután egy harmadik kanyar is feltűnik, de az utas már nem szól semmit, gondolja, tudja a székely a dolgát. A kanyarnál a kocsi kisodródik, felborul és darabokra törik. A kocsi roncsai közül egyszer csak kikászálódik az öreg székely, és így szól:
- Harminc éve ezen az úton járok, de ezt a kanyart még sose sikerült bevennem!

A székely kaszál a mezőn. Egyszer csak látja ám, hogy futva érkezik a falu felől a fia. A gyerek messziről kiabálja:
- Édesapám, jöjjék rögvest haza, mert nagy baj van!
- Osztán mi a baj, fiam?
- A szomszédból átjött a Mihály bá, osztán addig-addig, hogy befeküdtek édesanyámmal a dunyha alá.
A székely kezében megáll a kasza, megvakarja a fejét, és elgondolkodva így szól:
- De nagy marha ez a Mihály szomszéd! Pedig neki nem is lenne muszáj.

Székely és a felesége egy szekéren utaznak.
Egyszer csak nagy vihar támad. Tőlük 100 méterre lecsap a villám. Azt mondja a székely:
- Na-na.
Megint lecsap a villám tőlük 50 méterre. Újra megszólal a székely:
- Na-na!
Lecsap a villám ismét, és agyoncsapja az asszonyt.
Mondja a székely:

- Na, azért!