Az öreg székely kaszál a mezőn. Látja ám, hogy a fia futva érkezik a falu felől.
A gyerek messziről kiabálja:
- Édesapám, jőjjék rögvest haza, mert nagy baj van!
- Osztán mi a baj, fiam?
- A szomszédból átjött a Mihály bá, osztán addig-addig, hogy befeküdtek idesanyámmal a dunyha alá.
Az székely kezében megáll a kasza, megvakarja a fejét és elgondolkodva ezt mormogja:
- De nagy marha ez a Mihály szomszéd! Pedig neki nem is lenne muszáj...

Idösapám! Látott már maga parabola antennát?
- Hogyne fiam, még ettem is.
- De idösapám, az fémbű van.
- Ja, hát akkor csak láttam.

- Idesapám! Igaz az, hogy ebben az erdőben nem lehet eltévedni?
- Idesapám???
- IDESAPÁÁÁM!!!

Az öreg székely részegen megy haza és beleesik a kútba. Kirohan hozzá az egész család, leengedik a kötelet és elkezdik felhúzni.
Mikor felbukkan a feje a kútból, elkezd rettentően röhögni. Mondja neki az asszony:
- Ember, te meg mit röhögsz, hisz épp hogy csak megmentettük az életed!
- Azon röhögök, hogyha elengedném a kötelet, hogy seggre esnétek!

Székely fiatalember el szeretne menni a bálba, de nincsen ünneplős cipője.
Elhatározza, hogy kifényesíti a gumicsizmáját és abban megy majd el táncolni.
Így is tesz.
Aznap este a bálban először Annát kéri fel táncolni.
Tánc közben lenéz, és azt mondja:
- Anna, rajtad kék bugyi van.
- Hát ezt honnan tudod?
- Tudom.
Másodszorra Natasát kéri fel táncolni.
Tánc közben ismét lenéz és azt mondja:
- Natasa, rajtad fehér bugyi van.
- Ezt meg honnan tudod?
- Tudom.
Harmadszorra Andreát kéri fel táncolni.
Tánc közben megint lenéz, majd ijedten felkapja a fejét:
- Andi, van rajtad bugyi?
- Nincs. - válaszolja.
- Huh, már azt hittem, hogy a csizmám repedt szét.

A székely legény esküvő utáni napon így szól a feleségéhez:
- Asszony! Ha én hazajövök a munkából és féloldalt áll a kalapom, akkor te mész a szobába, húzod fel a szoknyádat és szétteszed a lábad.
Mire az asszony:
- Jól van. De ne adja az Isten, hogy ha te hazajössz a munkából és nekem csípőn van a kezem, akkor neked ne álljon félre a a kalapod!

Az öreg székely megy szekérrel a göröngyös úton. Arra bringázik egy formás, fiatal menyecske.
Nagyon hepe-hupás az út, hát a menyecske felborul, és kilátszik mindene. Amint melléér a székely, így szól:
- Látja bácsikám, hogy milyen pechem van?!
Erre az öreg:
- Láttam amit láttam, de ezt nálunk máshogy híjják.

Az öreg székely arra tanította a fiát, hogy minden nagyobb munka előtt rá kell gyújtani egy cigarettára. Egy nap így szól a fiú:
- Idesapám, gyújtsunk mán rá!
Csodálkozik az öreg Áron: ugyan mi ütött ebbe a gyerekbe, hogy ilyen szorgalmas lett hirtelen.
Leülnek, nagy türelemmel, sodornak egy egy cigarettát, majd rágyújtanak.
Nagy élvezettel elszívják a cigit, majd megszólal az öreg Áron.
- No asztán mond csak, mi lenne az a nagy munka?
- Hááát idesanyám beleesett a kútba, talán nem lenne rossz cselekedet ha kihúznánk.

- Honnan tudja szomszéd, hogy az én kutyám szedte szét a maga libáit? kérdi a székely a szomszédját.
- Hát hogyne tudnám, amikor látom, hogy a maga felesége már a negyedik kispárna huzatot tömi meg libatollal!

Az öreg székely túl sokat ivott a kocsmában és már kétségei vannak a személyazonosságáról is, ezért elhatározza, hogy hazamegy. Kimegy a szekeréhez, de látja, hogy valaki kifogta a két lovat a szekérből..
Ekkor így szól magához:
- Ha én vagyok a Fábián Áron, akkor ellopták a két lovamat, de ha nem én vagyok a Fábián Áron, akkor találtam egy szekeret.