A székelyeknél az a szokás, hogy az esküvő után rögtön jön a nászéjszaka. Aznap este eldől , szűz volt-e a feleség. Nem lett véres a lepedő , így a székely be akarta festeni a lepedőt, de nem volt otthon csak zöld festék. Így azt gondolta , lesz ami lesz.
Másnap kiterítik a lepedőt , és mindenki elcsodálkozik. Csak a székely apja szólal meg:
- Ez az fiam, az epéig!

Székelyek kártyáznak, egyszer csak bűz árassza el a szobát.
Megszólal az egyikük:
- Milyen büdös van.- és kártyáznak tovább.
10 perc múlva szól a második:
- Biztos a kutya volt.- és kártyáznak tovább.
Negyed óra múlva mondja a harmadik:
- De hisz a kutya nincs is itt bent.- és kártyáznak tovább.
20 perc múlva megszólal a negyedik:
- Majd bejön...

Öreg székely ember ül a kemence mellett és nyugodtan pipázik, amikor hirtelen kinyílik az ajtó, lélekszakadva beront a fia és azt mondja.
- Édesapám, édesapám, siessen gyorsan, mert a házunk tetején egy hatalmas nagy medve ül.
- Na, fiam, mondja az öreg nyugodtan, hozd ide nekem gyorsan a kampósbotot, a pulikutyát a bugylibicskám meg a vadászpuskám!
A fiú pár pillanat alatt összeszedi, amit kért az öreg, beviszi hozzá és így szól.
- Édesapám itt van amit kért. Most mit kezd ezekkel?
- Felmászok a tetőre a kampósbot segítségével, lelököm a földre a medvét. Ha a medve leesett a pulikutya úgy elkapja a töke golyóit, hogy az mozdulni sem bír.
Ekkor én a bugylibicskával utolsó mozdulatként egy tarisznyára valót hasítok a bundájából, és kész.
- Na, jó jó édesapám, de akkor minek hoztam a vadászpuskát?
- Azért fiam, mert ha netán én esnék le előbb, mint a medve, abban a pillanatban lődd le a pulit!

Az öreg székely utazik a vonaton, a kalapja mellé tűzve egy jegy. Jön a kalauz:
- Jegyeket, bérleteket!
Az öreg erre elkezdi aggódva keresni a jegyet. A kaller, látván a jegyet a kalapra tűzve, gondolja, hogy megvicceli az öreget.
- Tudja mit öreg, mire végigellenőrzöm a kocsit meglegyen az a jegy!
Az öreg székely csak ül nyugodtan. Végez a bakter, odalép az öreghez, kérdi:
- Megvan-e a jegy, öreg?
A székely erre elkezdi még kétségbeesettebben keresni a jegyet. Közben beérnek a végállomásra, így szól a bakter: - Na öreg, most az egyszer elengedem magát!
Az öreg leszáll, a kaller dagadó mellel kihajol az ablakon és így szól:
- Amúgy ott van ám a jegy a kalapjára tűzve!
Mire az öreg székely:
- Tudom fiam, az a múlt heti...

A székely és a fia egy ágyban, egy dunna alatt fekszenek. Az öreg mocorgásra lesz figyelmes, meg is kérdi a fiát:
- Mit csinálsz fiam?
- Maszturbálok, édesapám!
- Oszt,...jó?
- Nem igazán, édesapám.
- Hát akkor, fiam talán próbáld meg a sajátoddal!

Az öreg székely elmegy héber nyelvből vizsgázni.
A vizsgabiztos nem tudja megállni, ezért megkérdezi tőle:
- Bácsikám! Mondja csak, miért akar maga ilyen idős korban megtanulni héberül?
- Hát, mert ha meghalok - feleli a székely - tudjak a mennyben az Istennel beszélni.
- És ha a pokolra jut?
- Románul már tudok!

A székely református bácsika bemegy a templomba. A templomban éppen úrvacsora osztás folyik. A székely bácsi is beáll a sorba. Mikor a pap elé ér, a pap odaadja neki a bort. A székely, miután ivott, még egyszer beáll a sorba, mert a bor nagyon ízlik neki. Ez így megy háromszor, mikor a pap így szól a székelynek.
- Bácsikám, nem szégyenli magát? Már harmadszor áll be a sorba!
A székely így válaszol:
- Elnézést plébános úr, de azt hittem hogy eladták a templomot és isszák az áldomást.

Az öreg székelynek 50 litert tejelő Riska tehene van, csodájára is jár az
ország-világ. Kimegy a bácsihoz a riporter is érdeklődni:
- Bácsikám! Hogy lehetséges, hogy a maga tehene ilyen sok tejet ad?
- Áááá, semmiség az egész, minden a kedvességen múlik.
- Ezt hogy érti?
- Minden reggel kimegyek az istállóba és megkérdem a Riskát, hogy na "Mi lesz ma vacsorára? Tej vagy marhasült?"

Gombázni megy a székely meg a komaasszonya.
Hazafelé menet az asszony nem állja meg szó nélkül:
- Hej koma, de féltem én az erdőben, hogy lefog!
- Ugyan, komaasszony, már hogy fogtam volna le, hiszen vizes volt a fű.
- Ejnye, hát leterítettem volna a nagy kendőt!

Az öreg székely elmegy az orvoshoz.
A doki meghallgatja a tüdejét, s így szól hozzá:
- Kérem, sóhajtson nagyokat!
- Ej, haj...