Az öreg székely szállna fel a buszra, de azért még megkérdezi a sofőrt:
- Tessék mán mondani, oszt hova megyen ez a busz?
- Kolozsvárra.
- Oszt biztosan odamegy-e?
- Bácsikám, hát láthatja, hogy az van az oldalára kiírva, hogy Kolozsvár, tehát biztosan odamegy.
- Nem hiszek én az ilyen feliratoknak!
- Aztán mért nem hisz nekik, bácsika?
- Hát mer mikó egyszer a városban betértem a hivatalba, láttam ott egy ajtót. Ki volt írva, hogy NŐK, bementem, oszt WC vót.

Két székely felmegy Pestre ügyes-bajos dolgaikat intézni, úgy adódik, hogy lekésik a hazafelé tartó vonatot.
- Bátyám, ha már így alakult vegyünk ki egy szobát, menjünk el színházba, érezzük jól magunkat. Úgy is tesznek, kiveszik a szobát, beesznek, beisznak irány a színház. Elkésnek, így középen kapnak helyet, beoldalaznak, huszonöt ember feláll, elkezdődik. Jó tíz perc elteltével szól az öreg:
- Fiam, szarnom kell!
- Menj ki bátyám!
Benyit az öreg székely az első ajtón amit meglát, sötét üres szoba, bemegy a következőbe szintén, már kezdi feladni, ám a harmadikban fény, asztal rajta egy váza - gondol egyet, beleszarik a vázába. Visszamegy.
- Na mi volt fiam?
- Hát bejött az őrgróf és a cseléd, az őrgróf elővette hatlövetűjét, lelőtte a cselédet és kihúzta a hajánál fogva, bejött az őrgrófné, lelőtte azt is és kihúzta a hajánál fogva,
aztán jöttél te, beleszartál a vázába, és most várjuk, hogy mi lesz!

Felszáll a buszra az öreg székely, majd útközben fingik egy hatalmasat. Erre felpattan egy öreg néni, és így szól:
- Ez hallatlan.
Erre a székely:
- De szaga az van.
Utána felpattan egy öreg bácsi és így szól:
- Kikérjük magunknak!
- Már kint van!
Erre felpattan egy néni, ő így szól:
- No de kérem, itt többen is vagyunk.
A székely így válaszol:
- Hát osszák el egymás között!

Egy városi ember sétál az egyik faluban, és a pályaudvart keresi. Meglát egy székelyt, odamegy és érdeklődik, hogy hány percre van a megálló.
- Hát, ha itt át vág a réten, akkor körülbelül fél óra, de ha a bika kint van, akkor csak 15 perc - mondja a székely.

Idős székely házaspár ül kint a teraszon békességben, mikor a néni megfogja a seprűnyelet s olyan irgalmatlan nagyot vág az öreg orrnyergére, hogy az felbukik székestül. Felordít:
- Asszony, megőrültél? Miért kaptam ezt?
Mire a néni:
- Azon gondolkoztam, hogy 40 éve együtt élünk, és miattad nem volt még egyszer sem egy jó szexünk!
Szép csendben üldögélnek vagy 5 percig, mikor az öreg feláll, és kegyetlenül hátba rúgja a nénit, hogy az legurul a teraszról.
A néni felül a muskátlik között és rábődül az öregre:
- Hát ezt most miért kaptam?
Mire az öreg:
- Honnan tudod te, hogy milyen a jó szex??!

Idösapám! Látott már maga parabola antennát?
- Hogyne fiam, még ettem is.
- De idösapám, az fémbű van.
- Ja, hát akkor csak láttam.

Négy székely fickó ül körben egy asztalnál. Az asztal közepén egy flaska áll.
Az első megfogja, húz belőle egy nagyot, lerakja az üveget.
A második szintén megfogja, húz egy nagyot, lerakja. A harmadik szintén. A negyedik is meghúzza, majd miután lerakja, megszólal:
- Ez petróleum!
Az első végigméri és megszólal:
- Az.

Kieveznek a csónakkal, belógatják a csalit, majd leülnek. Egy félóra múlva megkérdi a gyerek:
- Édesapám, miért lebeg a csónak a víz tetején?
- Azt én nem tudom - mondja az öreg.
Eltelik egy újabb félóra.
- Édesapám, a halak hogyan tudnak levegőt venni a víz alatt? - kérdi ismét a gyerek.
- Hát azt én nem tudom - feleli az öreg.
Kis idő múlva:
- Édesapám, miért kék az ég? - kérdi a gyerek.
- Azt nem tudom - mondja újra az öreg.
- Édesapám, nem baj, hogy ilyen sokat kérdezek?
- Nem baj fiam, mert ha nem kérdezel, akkor nem is okosodsz!

Egyszer a románok nagy ásatásba kezdtek, hogy hátha találnak valamit, ami igazolja, hogy ők már a római-korban is ott voltak.
A szorgos munka meghozta gyümölcsét, találtak egy régi nagy kőtáblát a következő felirattal "Ave Cezar Vavan" Megörülnek, hiszen kezükben a bizonyíték, már nem érheti szó a ház elejét, csak a "Vavan" szót nem értik, de a többi egyértelműen igazolja, hogy római-kori.
De a hiányzó részt majd a tudósok kitalálják, addig is a Bukaresti Nemzeti Múzeumban a helye.
Jöttek is a látogatók, ám egyszer csak a sokaság arra figyel fel, hogy egy székely paraszt iszonyatosan röhög. Oda is súgja neki a múzeumőr:
- No, te székely! Ne nevess ilyen hangosan, mert elvisz a Szekuritáte.
De a székely csak nevet, és nem bírja abbahagyni. Be is viszik kihallgatásra és kérdezik, hogy min nevet ennyire.
- Hát, csak azon, hogy nem az van oda írva "Ave Cezar Vavan", hanem az, hogy "A Véce Zárva Van".

A székely és a fia elmennek az állatvásárra bikát venni.
A fiú látja, hogy az apja a bikák tojásait fogdossa. Megkérdezi:
- Mit csinál, édesapám, miért emelgeti a bikák tojásait?
- Tudod, fiam, akkor jó a bika, ha spannolnak a tojásai, ha feszes a zacskója!
Másnap az apa kint dolgozik a szántón.
Egyszer csak a fiú lélekszakadva rohan feléje, és már messziről kiabálja:
- Édesapám, jöjjön gyorsan! Anyám meg akarja venni a postást!