Két székely fát vág az erdőben. Azt mondja az egyik:
- Te, tudod-e, mi az a vagánykodás?
- Nem tudom.
A székely földobja a baltát, alááll, és az utolsó pillanatban ugrik el a leeső fejsze alól.
- Na látod, ez a vagánykodás!
A másik székelynek megtetszik a dolog, így másnap a fiával megy ki az erdőre, gondolja megmutatja, mit tanult.
- Fiam, tudod-e mi az a vagánykodás?
- Nem tudom.
A fickó feldobja a baltát, alááll, majd amikor el kellene ugrani megbotlik, és agyonüti a balta.
A fiú egyedül megy haza. Otthon kérdi az anyja:
- Apád hol van?
- Még kinn vagánykodik az erdőben.

Két székely vágja a fát télen a nagy hidegben, majd megkérdi az egyik:
- Te komám, hol van a füles sapkád?
- Tudod, amióta balesetem volt azóta nem hordom.
- Milyen baleseted volt?
- Megkínáltak pálinkával és nem hallottam.

A székely legény az esküvő utáni napon azt mondja a feleségének:
- Asszony! Ha én hazajövök a munkából és féloldalt áll a kalapom, akkor te mész azonnal mész be szobába, húzod fel a szoknyádat és szétteszed a lábad.
Asszony:
- Jól van. De ne adja az Isten, hogy ha te hazajössz a munkából és nekem csípőn van a kezem, akkor neked ne álljon félre a a kalapod!

- Miről lehet megismerni a székely ember a budapesti vidámparkban?

- Bicskával eszi a vattacukrot.

Megy hazafelé az öreg székely a szekerén, és felvesz egy csinos fiatal stoppost, aki a faluba szeretne menni.
Útközben a hölgy begerjed, és hanyatt dönti az öreget. Az aktus után megkérdi:
- Bátyám, maga nagyon érti a dolgát, csak hamar elfárad! Nincs egy fiatalabb rokona?
- Dehogy nincs, lányom. Van nekem egy szép szál fiam!
- És ő is ilyen jól műveli ezt a dolgot?
- Hát azt nem tudom, mert mi parasztemberek nem szoktunk ilyenekről beszélgetni, de a múltkor elkapott egy medvét, az azóta nekünk gyűjti a mézet!

Az idős székely házaspár kiment a telekre. A férj kint kapál éppen, amikor meglát az égen egy sárkányrepülőt. Erre gyorsan beszalad, kihozza a puskáját és rálő. Az asszony ijedten kérdezi:
- Áron mi történt, mit lőttél le?
Erre az öreg:
- Azt pontosan nem tudom, de az embert már elengedte!

A vonaton utazik a francia, az angol, egy madame és az öreg székely. Egyszer csak a vonat beér egy alagútba, mire iszonyatosat fingik a nő.
Kiér a vonat az alagútból, a madame feszeng, de a francia megmenti a helyzetet, pironkodva mondja:
- Elnézést, tegnap sok chilis babot ettem, többet nem fog előfordulni!
Következő alagút, megint iszonyatos recsegve fingás, vonat kiér, most az angol menti a menthetőt:
- Elnézést, tegnap valószínű romlott steak-et ettem, rossz a gyomrom, többé nem fordul elő!
Megy a vonat tovább, székely papa feláll veszi a pipáját és elindul kifelé a kabinból. Mielőtt kilépne, visszaszól:
- Én most kimegyek pipázni, ha a kis hölgy még egyszer fingana, én voltam!

Két székely eldönti, felmegy Pestre tojást árulni. Minden jól indult, de a tojások útközben összetörtek. Eldöntik, ha már a nagy utat megtették pénz nélkül nem térnek haza, így hosszabb fontolgatás után úgy döntenek, hogy eladják bolhairtóként. Kiállnak a Lánchíd végéhez...
Akkoriban nagy bolhajárás lehetett Pesten, mert estére olyan sor kerekedett, hogy a végét sem lehetett látni.
Egyszer egy vásárló megszólítja őket:
- Bátyám már háromszor sorban álltam, vettem magamnak, a feleségemnek, anyósomnak, de mindig elfelejtettem megkérdezni, hogyan is kell azt használni.
- Az a legegyszerűbb, megfogod a bolhát, jól összeszorítod, akkor a szeme kiguvad, és hamar-hamar a szemébe csepegteted.
- De, ha már megfogtam nem könnyebb egyszerűen a körmöm közt megölni?
- No látod fiam, még az a legbiztosabb...

Egy pesti turista először járt Székelyföldön. A Hargitán kirándulva találkozott egy öreg székellyel. Egyből eszébe jutott a finom juhtúró, amiről barátai meséltek, s amit egyszer meg is kóstolt.
Mivel emberünk sokat hallott a székelyek szűkszavúságáról és agyafúrtságáról, nem rontott ajtóstól a házba, hanem finoman rákérdezett az öregre:
– Adj Isten! Tud-e esetleg egy helyet, ahol juhtúrót tudnék venni?
Az öreg rásandított:
– Há' má' hogyne tudnék! Vévévé pont jútúró pont com.

- Mi a baj, sógor? - kérdezi az egyik.
- Tudod, rettenetesen fáj a fogam! - panaszolja a másik.
- Há' mér nem húzatod ki? Ha az enyém volna, én már rég kihúzattam volna!
- Ez az! Ha a tiéd lenne, már én is kihúzattam volna!