- Senderedik?
- Senderedik biza.
- Kunkorodik?
- Kunkorodik biza.
- Pöndörödik?
- Pöndörödik biza.
- Akkó dezoxiribonukleinsav.

Hazaér a székely fiú egy messzi útról az apjához. Az udvaron elkiáltja magát:
- Ídesapám!
Semmi válasz. Bemegy a konyhába, ott is:
- Ídesapám!
Megint semmi. Benyit a fészerbe, látja ám, hogy az öreg ott hámozza a krumplit. Odaszól neki kissé felháborodva:
- Ídesapám! Hát itt szólogatom miúta meggyüttem!
Erre az öreg higgadtan ennyit szól:
- Tudom fiam, bólogattam!

Szörnyű vihar dühöng egy kis székely faluban. Sára nem hajlandó kimenni a kútra vízért, hogy levest főzzön az urának.
Ármin gazda jöve hazafele a kapálásból, és meghökken:
- Nincs ebéd, asszony?
- Csak nem kívánja kend, hogy bőrig ázzak azért a kis meleg ételért?
Az öreg nem szól semmit. Veszi a favödröt, kimegy a kútra, megtölti vízzel, és nyakon önti az asszonyt.
- Megbolondult kend? Miért öntött le? Csurom víz lettem!
- Most már vizes vagy, hát kimehetsz a kútra!

Az öreg székely bemegy a kocsmába.Rendel öt feles szilvapálinkát. Lerakatja a pultra őket, majd szépen sorban megissza egyiket a másik után.
Kicsit megrogyik a lába.
Ismét rendel. Megint lejátszódik az előbbi jelenet. Az öreg lába már rendesen megrogyik, de még kitántorog az ajtón, ott aztán hanyatt esik és félhangosan morfondíroz magában:
- Ha fel tudok kelni, akkor iszok még egy felest! Ha nem, akkor hazamegyek.

Az öreg székely elmegy héber nyelvből vizsgázni.
A vizsgabiztos nem tudja megállni, ezért megkérdezi tőle:
- Bácsikám! Mondja csak, miért akar maga ilyen idős korban megtanulni héberül?
- Hát, mert ha meghalok - feleli a székely - tudjak a mennyben az Istennel beszélni.
- És ha a pokolra jut?
- Románul már tudok!

Két székely felmegy Pestre ügyes-bajos dolgaikat intézni, úgy adódik, hogy lekésik a hazafelé tartó vonatot.
- Bátyám, ha már így alakult vegyünk ki egy szobát, menjünk el színházba, érezzük jól magunkat. Úgy is tesznek, kiveszik a szobát, beesznek, beisznak irány a színház. Elkésnek, így középen kapnak helyet, beoldalaznak, huszonöt ember feláll, elkezdődik. Jó tíz perc elteltével szól az öreg:
- Fiam, szarnom kell!
- Menj ki bátyám!
Benyit az öreg székely az első ajtón amit meglát, sötét üres szoba, bemegy a következőbe szintén, már kezdi feladni, ám a harmadikban fény, asztal rajta egy váza - gondol egyet, beleszarik a vázába. Visszamegy.
- Na mi volt fiam?
- Hát bejött az őrgróf és a cseléd, az őrgróf elővette hatlövetűjét, lelőtte a cselédet és kihúzta a hajánál fogva, bejött az őrgrófné, lelőtte azt is és kihúzta a hajánál fogva,
aztán jöttél te, beleszartál a vázába, és most várjuk, hogy mi lesz!

Először utazik a székely bácsi a repülőn. Kérdezi a stewardestől:
- Mondja kedves, aztán van-e itt elég ejtőernyő mindenkinek?
- Nagyon ritka, hogy egy repülő lezuhanna, így mi nem tartunk ejtőernyőt!
- Hát a hajók is ritkán süllyednek el, aztán ott mégis mindenkinek jut mentőcsónak, pedig gondolom úszni többen tudnak, mint repülni!

A vasárnapi ebéd után a székely, meg a fia kiülnek a tornácra, az öreg rágyújt a pipájára.
Persze, odagyün a kutya, leheveredik, oszt elkezdi nyalni a tökeit.
Nézi a gyerek, nézi, majd rákérdez az apjára:
- Idösapám! Maga szerint ezt én is mög tunnám csinálni?
Az öreg kiveszi a csutorát a fogai közül:
- Löhet fiam, de mög fog harapni.

Kieveznek a csónakkal, belógatják a csalit, majd leülnek. Egy félóra múlva megkérdi a gyerek:
- Édesapám, miért lebeg a csónak a víz tetején?
- Azt én nem tudom - mondja az öreg.
Eltelik egy újabb félóra.
- Édesapám, a halak hogyan tudnak levegőt venni a víz alatt? - kérdi ismét a gyerek.
- Hát azt én nem tudom - feleli az öreg.
Kis idő múlva:
- Édesapám, miért kék az ég? - kérdi a gyerek.
- Azt nem tudom - mondja újra az öreg.
- Édesapám, nem baj, hogy ilyen sokat kérdezek?
- Nem baj fiam, mert ha nem kérdezel, akkor nem is okosodsz!

Egy magyar, egy román és egy székely atyafi együtt utaznak a vonaton egy bombázóval. A csajszi szellent egy dörgedelmeset, majd feszült csend.
helyzetet kezelendő a magyar feláll, megigazítja nyakkendőjét és emésztési panaszaira hivatkozva elnézést kér az incidensért.
Néhány perc múlva a bombázó újabb eget rengetőt szellent, a román felugrik, gyomorpanaszaira hivatkozva elnézést kér és elégedett arccal visszaül.
Közben a vonat megáll, a székely atyafi le kell szálljon, szedelőzködik, kimegy, de a kupé ajtóból visszaszól:
- No, ha a fehérnép még egyszer szellentene, hát akkor én voltam.