- Mondja bácsikám, miért ilyen soványak ezek a tehenek ezen a dús fűvü legelőn? - kérdezi az állatokat legeltető székelytől az arra járó turista.
- Hát bizony fiacskám, komoly oka van annak - feleli az öreg.
- Tudod, mióta eladtam mellőlük a bikát, csak nefelejcset esznek.

Két székely horgászik a tóparton. Egyszer csak az egyik fog egy szép nagy pontyot. Szó nélkül elteszi a haltartóba, újra bedob, leül a bot mögé, aztán megszólal:
- Na, megvan a második.
Erre a másik székely csodálkozva kérdezi:
- Na ne, mikor fogta az elsőt?

- Úgy 3 éve...

Székely fiú hazaérkezik Budapestről, és visz az apjának egy dobozos sört. Apja elveszi a sört, előkapja a bicskáját, és kezdi bontani a dobozt, mire a fiú rászól:
- De idősapám! Itt ez a kallantyú. Arra való, hogy az ember meghúzza, és ki van nyitva a doboz.
- Na, igen! Annak, akinek nincsen bicskája!

A székely gyerek a szomszéd faluba jár udvarolni. A falu nincs túl közel, ezért egyik nap mondja az apjának:

- Édösapám, oszt mi vóna, ha kőccsönadná nekem a biciglijét? Ígérem, hogy nem esik bántódása.

- Jóvan fiam, viheted, de itt ez a doboz vazelin és ha meghallod, hogy megdördül az ég, akkor abban a pillanatban rohansz és bekened vele, mer ha egy rozsdafoltot meglátok rajta, a fejedet széjjelvágom!
- Úgy lesz édesapám!

El is megy a gyerek a bringával a lányhoz. Aztán telik-múlik az idő, benyomják a vacsorát is a lány családjával. A kaja végeztével megszólal a lány apja:

- No, akkor aki előbb megszólal, biz az fog mosogatni.
Kemény játék, de senkinek nincs kedve azt a sok koszos tányért, meg zsíros fazekat simogatni így, hát ülnek csendben egy darabig.

Egyszer csak a fiú gondol egyet, felkapja a csajszit, felcsapja az asztalra és irgalmatlanul elkezdi döngetni.
A papa húzza a száját, vörösödik a feje, de nem szól semmit. Na megvolt a dolog visszaülnek szép csendben.
Ülnek még vagy fél órát, mire a gyerek megint gondol egyet, felcsapja a mamát is az asztalra, megdöngeti rendesen azt is.
A fater feje már majd szétmegy az idegtől, remeg mint a kocsonya, de meg nem szólal.
Visszaülnek megint, egyszer csak megdördül az ég! A gyerek előkapja a vazelint, mire a papa:

- Na jól van fiam, majd én mosogatok!

Öreg székely ül a háza kertjében és pipázik. Kiabálva rohan feléje az unokája.
- Nagyapa, nagyapa! Medve van a háztetőn!
Az öreg szippant egyet a pipából és így szól:
- No, akkor hozd a kutyát, a puskát meg a petrencésrudat.
- Minek ennyi minden, nagyapa?
- Én majd felmászok a tetőre, a petrencésrúddal lepiszkálom a medvét, te meg ráereszted a kutyát, hogy harapja le nekije a tökeit.
- De minek a puska?
Az öreg megint szippant a pipából és azt mondja:
- Ha netalán a medve piszkál le engem, akkor lelövöd a kutyát.

Először utazik a székely bácsi a repülőn. Kérdezi a stewardestől:
- Mondja kedves, aztán van-e itt elég ejtőernyő mindenkinek?
- Nagyon ritka, hogy egy repülő lezuhanna, így mi nem tartunk ejtőernyőt!
- Hát a hajók is ritkán süllyednek el, aztán ott mégis mindenkinek jut mentőcsónak, pedig gondolom úszni többen tudnak, mint repülni!

Egyszer a románok nagy ásatásba kezdtek, hogy hátha találnak valamit, ami igazolja, hogy ők már a római-korban is ott voltak.
A szorgos munka meghozta gyümölcsét, találtak egy régi nagy kőtáblát a következő felirattal "Ave Cezar Vavan" Megörülnek, hiszen kezükben a bizonyíték, már nem érheti szó a ház elejét, csak a "Vavan" szót nem értik, de a többi egyértelműen igazolja, hogy római-kori.
De a hiányzó részt majd a tudósok kitalálják, addig is a Bukaresti Nemzeti Múzeumban a helye.
Jöttek is a látogatók, ám egyszer csak a sokaság arra figyel fel, hogy egy székely paraszt iszonyatosan röhög. Oda is súgja neki a múzeumőr:
- No, te székely! Ne nevess ilyen hangosan, mert elvisz a Szekuritáte.
De a székely csak nevet, és nem bírja abbahagyni. Be is viszik kihallgatásra és kérdezik, hogy min nevet ennyire.
- Hát, csak azon, hogy nem az van oda írva "Ave Cezar Vavan", hanem az, hogy "A Véce Zárva Van".

A székely elmegy és a fiára bízza a tanyát. Pár nap múlva hazaér.
Kérdi a bácsi:
- Na, történt valami érdekes a tanyán?
- Nem.
- Biztos?
- Hát csak a villa nyele tört el.
- Mikor?
- Amikor vittem eltemetni a kutyát.
- Oszt meghalt a kutya? Mikor?
- Akkor amikor eltaposták a tehenek.
- Hát hogy jöttek ki a tehenek?
- Megijedtek, amikor leégett az ól.
- Mikor égett le az ól?
- Mikor átfújta a házról a parazsat a szél.
- Leégett a ház?
- Igen, de a kutya a hibás, mert földöntötte a gyertyát.
- Milyen gyertyát te kölyök?
- Amivel a nagymamát ravataloztuk.
- Meghalt a nagymama?
- Meg szegény, amikor megtudta hogy anyám elszökött a postással.
- Elszökött a postással? Akkor tényleg nincs semmi baj.

A székely legény esküvő utáni napon így szól a feleségéhez:
- Asszony! Ha én hazajövök a munkából és féloldalt áll a kalapom, akkor te mész a szobába, húzod fel a szoknyádat és szétteszed a lábad.
Mire az asszony:
- Jól van. De ne adja az Isten, hogy ha te hazajössz a munkából és nekem csípőn van a kezem, akkor neked ne álljon félre a a kalapod!

A vonaton utazik a francia, az angol, egy madame és az öreg székely. Egyszer csak a vonat beér egy alagútba, mire iszonyatosat fingik a nő.
Kiér a vonat az alagútból, a madame feszeng, de a francia megmenti a helyzetet, pironkodva mondja:
- Elnézést, tegnap sok chilis babot ettem, többet nem fog előfordulni!
Következő alagút, megint iszonyatos recsegve fingás, vonat kiér, most az angol menti a menthetőt:
- Elnézést, tegnap valószínű romlott steak-et ettem, rossz a gyomrom, többé nem fordul elő!
Megy a vonat tovább, székely papa feláll veszi a pipáját és elindul kifelé a kabinból. Mielőtt kilépne, visszaszól:
- Én most kimegyek pipázni, ha a kis hölgy még egyszer fingana, én voltam!