Vacsoránál ül a székely család, s bizony a kis Áron nem bír magával. Az apja többször rá is szól:
- Áron, ne rendetlenkedj!
Áron tovább rendetlenkedik, mígnem az öreg székely megunja a dolgot, s egy hatalmas nyaklevest akar lehúzni a fiának.
Áron lehajol, s így a pofont az anyós kapja. Mire az öreg nyugodt hangon:
- Ott is jó helyt van!

- Ha 4 borjú egy mázsa, akkor vajon milyen nehéz lehet egy ökör? - kérdezi a vásárban a kupec a székelytől.
- Hát álljon csak rá kend a mérlegre, majd mindjárt megtudjuk!

Bemegy egy székely legény a kocsmába, apjával és elkiáltja magát:
- Ki meri megütni az apámat?!
Néma csend, senki nem jelentkezik, a legény még egyszer elkiáltja magát:
- Na, ki az aki meg meri ütni az apámat?!
Erre odalép egy szekrény nagyságú ember, és durr, az apának egy nagy pofont lekever.
Erre a székely legény:

- Jöjjön innen édesapám, mert itt még agyonverik magát!

Az öreg székely elmegy az orvoshoz.
A doki meghallgatja a tüdejét, s így szól hozzá:
- Kérem, sóhajtson nagyokat!
- Ej, haj...

Két székely felmegy Pestre ügyes-bajos dolgaikat intézni, úgy adódik, hogy lekésik a hazafelé tartó vonatot.
- Bátyám, ha már így alakult vegyünk ki egy szobát, menjünk el színházba, érezzük jól magunkat. Úgy is tesznek, kiveszik a szobát, beesznek, beisznak irány a színház. Elkésnek, így középen kapnak helyet, beoldalaznak, huszonöt ember feláll, elkezdődik. Jó tíz perc elteltével szól az öreg:
- Fiam, szarnom kell!
- Menj ki bátyám!
Benyit az öreg székely az első ajtón amit meglát, sötét üres szoba, bemegy a következőbe szintén, már kezdi feladni, ám a harmadikban fény, asztal rajta egy váza - gondol egyet, beleszarik a vázába. Visszamegy.
- Na mi volt fiam?
- Hát bejött az őrgróf és a cseléd, az őrgróf elővette hatlövetűjét, lelőtte a cselédet és kihúzta a hajánál fogva, bejött az őrgrófné, lelőtte azt is és kihúzta a hajánál fogva,
aztán jöttél te, beleszartál a vázába, és most várjuk, hogy mi lesz!

- Senderedik?
- Senderedik biza.
- Kunkorodik?
- Kunkorodik biza.
- Pöndörödik?
- Pöndörödik biza.
- Akkó dezoxiribonukleinsav.

Öreg székely ember ül a kemence mellett és nyugodtan pipázik, amikor hirtelen kinyílik az ajtó, lélekszakadva beront a fia és azt mondja.
- Édesapám, édesapám, siessen gyorsan, mert a házunk tetején egy hatalmas nagy medve ül.
- Na, fiam, mondja az öreg nyugodtan, hozd ide nekem gyorsan a kampósbotot, a pulikutyát a bugylibicskám meg a vadászpuskám!
A fiú pár pillanat alatt összeszedi, amit kért az öreg, beviszi hozzá és így szól.
- Édesapám itt van amit kért. Most mit kezd ezekkel?
- Felmászok a tetőre a kampósbot segítségével, lelököm a földre a medvét. Ha a medve leesett a pulikutya úgy elkapja a töke golyóit, hogy az mozdulni sem bír.
Ekkor én a bugylibicskával utolsó mozdulatként egy tarisznyára valót hasítok a bundájából, és kész.
- Na, jó jó édesapám, de akkor minek hoztam a vadászpuskát?
- Azért fiam, mert ha netán én esnék le előbb, mint a medve, abban a pillanatban lődd le a pulit!

Áll a székely a bíróság előtt emberölés vádjával, kérdi tőle a bíró:
- Na Áron, hogy is volt az az eset?
- Tekintetes bíró úr! Há' úgy vót, hogy eszem a banánt bicskáva. Eldobom a héját. Gyün a román. Elcsúszik a héján, oszt zsupsz bele, pont a bicskámba! Oszt még hatszó'!

Székely bácsi sakkozik a lovával. Ezt látva átszól a szomszéd: - A csudába, magának ilyen okos lova van?
Mire a székely gúnyosan: - Ez okos? 4:2-re vezetek!

A székely bácsi utast vesz föl a kocsijára. Ahogy mennek a kanyargós úton, egy kivételesen éles kanyar tűnik fel előttük, de a székely nem fékez, sőt odacsap a lovak közé.
- Fékezzen, bátyám, mert kisodródunk!
Harminc éve ezen az úton járok, eddig mindig sikerült bevennem ezt a kanyart.
Nem is lassítanak, és be is veszik a kanyart. Nemsokára egy újabb éles kanyar tűnik föl előttük. Az utas megint megszólal:
- Fékezzünk bátyám, mert mind itt halunk!
- Harminc éve ezen az úton járok, eddig mindig sikerült bevennem ezt a kanyart.
Nem is lassítanak, de beveszik ezt a kanyart is.
Ezután egy harmadik kanyar is feltűnik, de az utas már nem szól semmit, gondolja, tudja a székely a dolgát. A kanyarnál a kocsi kisodródik, felborul és darabokra törik. A kocsi roncsai közül egyszer csak kikászálódik az öreg székely, és így szól:
- Harminc éve ezen az úton járok, de ezt a kanyart még sose sikerült bevennem!