Egyszer a románok nagy ásatásba kezdtek, hogy hátha találnak valamit, ami igazolja, hogy ők már a római-korban is ott voltak.
A szorgos munka meghozta gyümölcsét, találtak egy régi nagy kőtáblát a következő felirattal:

"Ave Cezar Vavan"

Megörülnek, hiszen kezükben a bizonyíték, így már nem érheti szó a ház elejét, csak a "vavan" szót nem értik, de a többi egyértelműen igazolja, hogy római-kori.

De a hiányzó részt majd a tudósok kitalálják, addig is a bukaresti nemzeti múzeumban a helye.
Jöttek is a látogatók, ám egyszer csak a sokaság arra figyel fel, hogy egy székely paraszt iszonyatosan röhög.

Oda is súgja neki a múzeumőr:

- No, te székely! Ne nevess ilyen hangosan, mert elvisz a Sekuritate.
De a székely csak nevet, és nem bírja abbahagyni.
Be is viszik kihallgatásra és kérdezik, min nevet ennyire.

- Hát, csak azon - mondja a székely - hogy nem az van oda írva "Ave Cezar Vavan", hanem az, hogy "A Véce Zárva Van".:)

Az öreg székely meg a fia fát vágnak.
A fiú odasuhint egy nagyot, de véletlenül levágja az apja lábát.
Erre az öreg:
- Áron, még egy ilyen és seggbe rúglak!

Székely paraszt bácsi megkapja élete első golf felszerelését, és elhatározza, hogy ki is próbálja.
- Tudja, én még sosem golfoztam. - mondja az edzőnek. Mit kell csinálnom?
- Bácsikám, a labdát úgy kell megütnie, hogy afelé a zászló felé menjen.
Az öreg felméri a távolságot, majd beleüt egy hatalmasat a golflabdába. Az végigrepül a pálya felett és a lyuk előtt 10 centivel ér földet.
- És most mit kell csinálnom?
- Bele kell ütni a lyukba - mondja az elképedt edző.
- Hát ezt előbb is mondhatta volna!

A székely legény az esküvő utáni napon azt mondja a feleségének:
- Asszony! Ha én hazajövök a munkából és féloldalt áll a kalapom, akkor te mész azonnal mész be szobába, húzod fel a szoknyádat és szétteszed a lábad.
Asszony:
- Jól van. De ne adja az Isten, hogy ha te hazajössz a munkából és nekem csípőn van a kezem, akkor neked ne álljon félre a a kalapod!

A kínaiak világhódító hadjáratba kezdenek, és szépen lassan eljutnak Székelyföldig. Felsorakozik a két hadsereg egymással szemben, majd a kínai vezér megbeszélésre hívja a székely vezért, Áront.
- Nem félsz? - kérdi a kínai.
- Hát, miért is félnék? - kérdi hetykén Áron.
- Azért - válaszol a kínai -, mert mi 150 millióan vagyunk,
ti meg csak 20 ezren.
Elkerekedik Áron szeme, feltolja a kucsmáját, megvakarja a fejét majd hátrafordult a hadaihoz:
- Emberek! Hova a fenébe fogunk eltemetni 150 millió kínait?

Az öreg székely elmegy a kupiba, hogy beszéljen a Madammal a fia érdekében. - Aztán ért-e a szerelmeskedéshez az a gyerök? Kérdi az öregtől a Madam.
- Hááát pödri meg az öreg a bajszát, 2 éve magáévá tett az erdőn egy barna medvét, azóta nincs olyan hónap, hogy az ne hozna neki egy csupor mézet hálából!

Székely és a felesége egy szekéren utaznak.
Egyszer csak nagy vihar támad. Tőlük 100 méterre lecsap a villám. Azt mondja a székely:
- Na-na.
Megint lecsap a villám tőlük 50 méterre. Újra megszólal a székely:
- Na-na!
Lecsap a villám ismét, és agyoncsapja az asszonyt.
Mondja a székely:

- Na, azért!

A székely meg a fia mennek az erdőben. A fiú az egyik bokor alatt talál egy régi puskát. Kérdezi az apját:
- Mi vóna ez édesapám?
- Trombita. Az öreg a szájába veszi, és fújni kezdi, de a puska eldurran, és fülig reped a szája. A gyerek kisvártatva megszólal:
- Hát, édesapám hiába vigyorog, én azért egy kicsit megijedtem!

Székely fiatalember el szeretne menni a bálba, de nincsen ünneplős cipője.
Elhatározza, hogy kifényesíti a gumicsizmáját és abban megy majd el táncolni.
Így is tesz.
Aznap este a bálban először Annát kéri fel táncolni.
Tánc közben lenéz, és azt mondja:
- Anna, rajtad kék bugyi van.
- Hát ezt honnan tudod?
- Tudom.
Másodszorra Natasát kéri fel táncolni.
Tánc közben ismét lenéz és azt mondja:
- Natasa, rajtad fehér bugyi van.
- Ezt meg honnan tudod?
- Tudom.
Harmadszorra Andreát kéri fel táncolni.
Tánc közben megint lenéz, majd ijedten felkapja a fejét:
- Andi, van rajtad bugyi?
- Nincs. - válaszolja.
- Huh, már azt hittem, hogy a csizmám repedt szét.

Egy pesti turista először járt Székelyföldön. A Hargitán kirándulva találkozott egy öreg székellyel. Egyből eszébe jutott a finom juhtúró, amiről barátai meséltek, s amit egyszer meg is kóstolt.
Mivel emberünk sokat hallott a székelyek szűkszavúságáról és agyafúrtságáról, nem rontott ajtóstól a házba, hanem finoman rákérdezett az öregre:
– Adj Isten! Tud-e esetleg egy helyet, ahol juhtúrót tudnék venni?
Az öreg rásandított:
– Há' má' hogyne tudnék! Vévévé pont jútúró pont com.