Két székely felmegy Pestre ügyes-bajos dolgaikat intézni, úgy adódik, hogy lekésik a hazafelé tartó vonatot.
- Bátyám, ha már így alakult vegyünk ki egy szobát, menjünk el színházba, érezzük jól magunkat. Úgy is tesznek, kiveszik a szobát, beesznek, beisznak irány a színház. Elkésnek, így középen kapnak helyet, beoldalaznak, huszonöt ember feláll, elkezdődik. Jó tíz perc elteltével szól az öreg:
- Fiam, szarnom kell!
- Menj ki bátyám!
Benyit az öreg székely az első ajtón amit meglát, sötét üres szoba, bemegy a következőbe szintén, már kezdi feladni, ám a harmadikban fény, asztal rajta egy váza - gondol egyet, beleszarik a vázába. Visszamegy.
- Na mi volt fiam?
- Hát bejött az őrgróf és a cseléd, az őrgróf elővette hatlövetűjét, lelőtte a cselédet és kihúzta a hajánál fogva, bejött az őrgrófné, lelőtte azt is és kihúzta a hajánál fogva,
aztán jöttél te, beleszartál a vázába, és most várjuk, hogy mi lesz!

A székely és a fia mennek haza a szekéren. Egyszer csak elrobog mellettük egy fej nélküli motoros. Amint mennek tovább megint elrobog mellettük egy fej nélküli motoros.
Odaszól a fiú az apjának:
- Te apa! Nem kéne beljebb húzni a kaszát?

A székely bácsi kimegy az udvarra. Pár perc múlva bejön, és csupa víz a nadrágja.
Az asszony megkérdezi tőle:
- Mi van, ember, ennyire esik?
- Nem, ennyire fúj!

A székely fintorogva beleszagol a levegőbe:
- Fiam, te voltál?
- Nem.
- Asszony, akkor te?
- Nem.
- Akkor én.

Öreg székely ember ül a kemence mellett és nyugodtan pipázik, amikor hirtelen kinyílik az ajtó, lélekszakadva beront a fia és azt mondja.
- Édesapám, édesapám, siessen gyorsan, mert a házunk tetején egy hatalmas nagy medve ül.
- Na, fiam, mondja az öreg nyugodtan, hozd ide nekem gyorsan a kampósbotot, a pulikutyát a bugylibicskám meg a vadászpuskám!
A fiú pár pillanat alatt összeszedi, amit kért az öreg, beviszi hozzá és így szól.
- Édesapám itt van amit kért. Most mit kezd ezekkel?
- Felmászok a tetőre a kampósbot segítségével, lelököm a földre a medvét. Ha a medve leesett a pulikutya úgy elkapja a töke golyóit, hogy az mozdulni sem bír.
Ekkor én a bugylibicskával utolsó mozdulatként egy tarisznyára valót hasítok a bundájából, és kész.
- Na, jó jó édesapám, de akkor minek hoztam a vadászpuskát?
- Azért fiam, mert ha netán én esnék le előbb, mint a medve, abban a pillanatban lődd le a pulit!

- No bátyám, aztán jó futó-e?
- Ez? Tíz kilométert fut megállás nélkül.
- Az nem jó!
- Aztán miért nem?
- Mert én innen 8 kilométerre lakom, aztán 2 kilométert mindig gyalogoljak vissza?

Az öreg székely részegen megy haza és beleesik a kútba. Kirohan hozzá az egész család, leengedik a kötelet és elkezdik felhúzni. Mikor kibukkan a feje a kútból, elkezd rettentően nevetni. Erre az asszony:
- Ember, te meg mit röhögsz, hisz épp hogy csak megmentettük az életed!
- Azon röhögök, hogyha elengedném a kötelet, hogy seggre esnétek!

Az öreg székely szállna fel a buszra, de azért még megkérdezi a sofőrt:
- Tessék mán mondani, oszt hova megyen ez a busz?
- Kolozsvárra.
- Oszt biztosan odamegy-e?
- Bácsikám, hát láthatja, hogy az van az oldalára kiírva, hogy Kolozsvár, tehát biztosan odamegy.
- Nem hiszek én az ilyen feliratoknak!
- Aztán mért nem hisz nekik, bácsika?
- Hát mer mikó egyszer a városban betértem a hivatalba, láttam ott egy ajtót. Ki volt írva, hogy NŐK, bementem, oszt WC vót.

A négernek, a székelynek és a románnak egyszerre születik gyereke.
Mindhárman várnak a szülőszoba ajtaja előtt, hogy végre megláthassák a gyereküket.
Egyszer csak kilép a szobából a nővérke:
- Uraim, gratulálok, mindhármuk gyereke egészséges.
Csak történt egy kis gond, sajnos összekevertük őket.
Kérem fáradjanak be, és válasszák ki a sajátjukat.
Erre a székely egyből berohan, és felkapja a néger gyerekét.
Mire a néger:
- Székely! Nem látod, hogy az az én gyerekem?
Teljesen olyan mint én, a bőre színén is látszik.
Mire a székely:
- Lehet hogy a tied, de amíg ki nem derül melyik a románé, addig ez nálam marad!

Erősen ittasan, éjszaka megy haza a székely, s tűnődik, hogy hogyan menjen be, hogy meg ne tudják a szomszédok. Hirtelen ötlettel bekiált az ablakon:
- Itthon van-e a gazda?
Röstelli ám erősen az asszonyka, hogy nincs otthon ilyenkor a ház ura, s azt mondja:
- Itthon van hát!
Eltátja a száját odakint a székely:
- Akkor tán mégse az vagyok, akinek gondoltam magam...