Az öreg székely meg a fia mennek az erdőben. Találnak egy puskát.
- Ez meg mi? - kérdi a fiú.
- Nem tudom fiam. Talán egy hangszer. Úgy nézem furulya.
- Szerintem inkább valami billentyűs hangszer lehet!
- Ezen ne vesszünk össze fiam! Én majd fújom, te meg húzogasd a billentyűt!
Úgy is tesznek, ahogy megállapodtak, de amint a gyerek meghúzza a billentyűt, a puska elsül és golyó leszakítja az öreg fél arcát. Megszólal erre a fiú:
- Maga könnyen vigyorog apám, de én nagyon megijedtem!

Székely bácsi megy a fiával az erdőben. Egyszer csak megkérdezi a fiú:
- Ídesapám! Igaz az, hogy ebben az erdőben el lehet tévedni? Ídesapám!?! ÍDESAPÁÁÁM!!!

Az öreg székelynek 50 litert tejelő Riska tehene van, csodájára is jár az
ország-világ.
Kimegy a bácsihoz a riporter is érdeklődni:
- Bácsika! Hogy lehetséges, hogy az ön tehene ennyi tejet ad?
- Áááá, semmiség az egész, minden a kedvességen múlik.
- ???
- Minden reggel kimegyek az istállóba és megkérdem a Riskát, hogy "Mi lesz ma vacsorára? Tej vagy marhasült?"

Megy a székely a fiával horgászni. Kieveznek a csónakkal, belógatják a csalit, majd leülnek.
Egy félóra múlva megkérdi a gyerek:
- Édesapám, miért lebeg a csónak a víz tetején?
- Azt én nem tudom - mondja az öreg.
Eltelik egy újabb félóra.
- Édesapám, a halak hogyan tudnak levegőt venni a víz alatt? - kérdi ismét a gyerek.
- Hát azt én nem tudom - feleli az öreg.
Kis idő múlva:
- Édesapám, miért kék az ég? - kérdi a gyerek.
- Azt nem tudom - mondja újra az öreg.
- És édesapám, nem baj, hogy ilyen sokat kérdezek?
- Nem baj, kérdezz fiam, hogy okosodj.

Székely bácsi kiváló gazda:

Két méteres a kukoricája, banán, narancs, minden megterem a kertjében.
Az elvtársak igen figyelgetik, hogy ni az öreg mi mindenre képes a zord időjárás mellett ezen a sziklás talajon.
Jelentik is azonnal Moszkvába, hogy né van egy ilyen ügyes gazda, nem-e kell az oda a tundrára, hogy ott is termővé tegye a talajt.

El is viszik az öreget Moszkvába, ahol elmagyarázzák neki, repülővel közelítik meg a helyszínt, majd ott ahol már van út ledobják ejtőernyővel.
A gépen elmondják, hogy meg kell húzni a piros zsinórt, s akkor nyílik az ejtőernyő, ha mégsem, akkor a fehéret kell meghúzni, aztán majd odalent majd várni fogja egy mikrobusz. Száll az öreg lefelé, ráncigálja a piros zsinórt, leszakad. Megrántja a fehéret, leszakad.
- No - mondja az öreg - ezek után már csak a' baszik bé, ha a mikrobusz se fog várni.

Egy székely öregember sétál a hegyekben, s valami véletlen folytán lezuhan egy szakadékba. Egy vékony kis ágban sikerül megkapaszkodnia, de alatta ott a nagy mélység.
Elkezd hangosan kiabálni:
- Segítség! Segítség! Nincs itt valaki?
Erre megszólal Isten az égből: "Engedd el az ágat, bízz bennem, én megsegítlek!"
Erre az öreg:
- Nincs itt valaki más?

Két székely egy élő mókust akar átcsempészni a határon. Ahogy a vámhoz közelednek, az egyikük beteszi a mókust a nadrágjába. Hősiesen eljut a vámosig, ott hirtelen kikapja a mókust és földhöz vágja.
- Ó te idióta, - szidja a társa - hát nem tudtál volna várni még 5 percet, amíg átjutunk?
- Ami sok, az sok! Ez a rohadt mókus előrenézett, talált két mogyorót s elkezdte hámozni azokat. Ezt még bírtam. Azután hátra nézett, talált egy odút s megpróbált bejutni. Ezt is bírtam.
De mikor a mogyorókat be akarta vinni az odúba, hát az már sok volt.

Egyszer a románok nagy ásatásba kezdtek, hogy hátha találnak valamit, ami igazolja, hogy ők már a római-korban is ott voltak.
A szorgos munka meghozta gyümölcsét, találtak egy régi nagy kőtáblát a következő felirattal "Ave Cezar Vavan" Megörülnek, hiszen kezükben a bizonyíték, már nem érheti szó a ház elejét, csak a "Vavan" szót nem értik, de a többi egyértelműen igazolja, hogy római-kori.
De a hiányzó részt majd a tudósok kitalálják, addig is a Bukaresti Nemzeti Múzeumban a helye.
Jöttek is a látogatók, ám egyszer csak a sokaság arra figyel fel, hogy egy székely paraszt iszonyatosan röhög. Oda is súgja neki a múzeumőr:
- No, te székely! Ne nevess ilyen hangosan, mert elvisz a Szekuritáte.
De a székely csak nevet, és nem bírja abbahagyni. Be is viszik kihallgatásra és kérdezik, hogy min nevet ennyire.
- Hát, csak azon, hogy nem az van oda írva "Ave Cezar Vavan", hanem az, hogy "A Véce Zárva Van".

A vonaton utazik egy francia, egy angol, egy madame és egy székely bácsika.
Egyszer csak a vonat beér egy alagútba, mire iszonyatosat fingik a nő.
Kiér az alagútból a vonat, a madame kissé feszeng, de a francia megmenti a helyzetet, pironkodva:
- Elnézést, tegnap sok chilis babot ettem, többet nem fog előfordulni!
Következő alagút, megint iszonyatos recsegve fingás, vonat kiér, most az angol menti a menthetőt:
- Elnézést, tegnap valószínű romlott steak-et ettem, kicsit rossz a gyomrom, többé nem fordul elő!
Megy a vonat tovább, az öreg székely feláll veszi a pipáját és elindul kifelé a kabinból.
Mielőtt kilépne, még visszaszól:
- Én most kimegyek pipázni, ha a kis hölgy netán még egyszer fingana, én voltam!

Miről ismerik meg a székelyt a budapesti vidámparkban?
-???
-Bicskával eszi a vattacukrot!