Az öreg székely megy szekérrel a göröngyös úton. Arra bringázik egy formás, fiatal menyecske.
Nagyon hepe-hupás az út, hát a menyecske felborul, és kilátszik mindene. Amint melléér a székely, így szól:
- Látja bácsikám, hogy milyen pechem van?!
Erre az öreg:
- Láttam amit láttam, de ezt nálunk máshogy híjják.

- Ha 4 borjú egy mázsa, akkor vajon milyen nehéz lehet egy ökör? - kérdezi a vásárban a kupec a székelytől.
- Hát álljon csak rá kend a mérlegre, majd mindjárt megtudjuk!

Hazaér a székely fiú messzi útról az apjához. Udvaron elkiáltja magát:
- Ídesapám!
Semmi válasz. Bemegy a konyhába, ott is:
- Ídesapám!
Megint semmi. Benyit a fészerbe, látja az apja ott hámozza a krumplit. Odaszól neki felháborodva:
- Hát ídesapám! Hát itt szólogatom miúta, hogy meggyüttem!
Az öreg nyugodtan válaszol:
- Tudom fiam, bólogattam!

Egy székely házaspár a lefekvéshez készülődik.
Az öreg kimegy az udvarra, majd 3 perc múlva visszajön, de tiszta nedves a nadrág szára.
Az asszony megkérdi:
- Esik?
Mire az öreg:
- Nem, fúj!

Két székely fát vág az erdőben. Azt mondja az egyik:
- Te, tudod-e, mi az a vagánykodás?
- Nem tudom.
A székely földobja a baltát, alááll, és az utolsó pillanatban ugrik el a leeső fejsze alól.
- Na látod, ez a vagánykodás!
A másik székelynek megtetszik a dolog, így másnap a fiával megy ki az erdőre, gondolja megmutatja, mit tanult.
- Fiam, tudod-e mi az a vagánykodás?
- Nem tudom.
A fickó feldobja a baltát, alááll, majd amikor el kellene ugrani megbotlik, és agyonüti a balta.
A fiú egyedül megy haza. Otthon kérdi az anyja:
- Apád hol van?
- Még kinn vagánykodik az erdőben.

Egyszer a románok nagy ásatásba kezdtek, hogy hátha találnak valamit, ami igazolja, hogy ők már a római-korban is ott voltak.
A szorgos munka meghozta gyümölcsét, találtak egy régi nagy kőtáblát a következő felirattal:

"Ave Cezar Vavan"

Megörülnek, hiszen kezükben a bizonyíték, így már nem érheti szó a ház elejét, csak a "vavan" szót nem értik, de a többi egyértelműen igazolja, hogy római-kori.

De a hiányzó részt majd a tudósok kitalálják, addig is a bukaresti nemzeti múzeumban a helye.
Jöttek is a látogatók, ám egyszer csak a sokaság arra figyel fel, hogy egy székely paraszt iszonyatosan röhög.

Oda is súgja neki a múzeumőr:

- No, te székely! Ne nevess ilyen hangosan, mert elvisz a Sekuritate.
De a székely csak nevet, és nem bírja abbahagyni.
Be is viszik kihallgatásra és kérdezik, min nevet ennyire.

- Hát, csak azon - mondja a székely - hogy nem az van oda írva "Ave Cezar Vavan", hanem az, hogy "A Véce Zárva Van".:)

Öreg székely átkiált a szomszédba:
- Hé, szomszéd! Disznót vágunk, aztán elkélne egy kis segítség!
- Mi kéne, kés?
- Nem, disznó!:)

Az öreg székely bemegy a kocsmába.Rendel öt feles szilvapálinkát. Lerakatja a pultra őket, majd szépen sorban megissza egyiket a másik után.
Kicsit megrogyik a lába.
Ismét rendel. Megint lejátszódik az előbbi jelenet. Az öreg lába már rendesen megrogyik, de még kitántorog az ajtón, ott aztán hanyatt esik és félhangosan morfondíroz magában:
- Ha fel tudok kelni, akkor iszok még egy felest! Ha nem, akkor hazamegyek.

Két székely horgászik a tóparton. Egyszer csak az egyik fog egy szép nagy pontyot. Szó nélkül elteszi a haltartóba, újra bedob, leül a bot mögé, aztán megszólal:
- Na, megvan a második.
Erre a másik székely csodálkozva kérdezi:
- Na ne, mikor fogta az elsőt?

- Úgy 3 éve...

Egy székely bácsika megy szekérrel a göröngyös úton. Arra bringázik egy fiatal, formás menyecske.
Nagyon hepe-hupás az út, hát a menyecske felborul, és kilátszik mindene. Amint melléér az öreg, így szól:
- Látja bácsikám, hogy milyen pechem van?!
Erre az öreg:
- Láttam amit láttam, de ezt nálunk máshogy híjják.