A székely és a fia mennek haza a szekéren. Egyszer csak elrobog mellettük egy fej nélküli motoros. Amint mennek tovább megint elrobog mellettük egy fej nélküli motoros.
Odaszól a fiú az apjának:
- Te apa! Nem kéne beljebb húzni a kaszát?

Székely bácsi kiváló gazda:

Két méteres a kukoricája, banán, narancs, minden megterem a kertjében.
Az elvtársak igen figyelgetik, hogy ni az öreg mi mindenre képes a zord időjárás mellett ezen a sziklás talajon.
Jelentik is azonnal Moszkvába, hogy né van egy ilyen ügyes gazda, nem-e kell az oda a tundrára, hogy ott is termővé tegye a talajt.

El is viszik az öreget Moszkvába, ahol elmagyarázzák neki, repülővel közelítik meg a helyszínt, majd ott ahol már van út ledobják ejtőernyővel.
A gépen elmondják, hogy meg kell húzni a piros zsinórt, s akkor nyílik az ejtőernyő, ha mégsem, akkor a fehéret kell meghúzni, aztán majd odalent majd várni fogja egy mikrobusz. Száll az öreg lefelé, ráncigálja a piros zsinórt, leszakad. Megrántja a fehéret, leszakad.
- No - mondja az öreg - ezek után már csak a' baszik bé, ha a mikrobusz se fog várni.

Az öreg székelyt választás előtt megszólítják:
- Bátyám, maga hova tartozik?
- Ha olyan kíváncsi kend, megmondhatom: a takarékba, az adóba, a Klein zsidónak és a szabónak.

Egy székely bácsi dobozos sört vesz. Nosza, elő a bicskát, körbevágja, s jóízűen belekortyol. Odaszól hozzá az eladó:
- De hát bácsi, nem úgy kell, itt van ez a karika, ezt ha meghúzza, és ki van bontva!
- Na ja, akinek nincs bicskája!

Idösapám! Látott már maga parabola antennát?
- Hogyne fiam, még ettem is.
- De idösapám, az fémbű van.
- Ja, hát akkor csak láttam.

Egyszer a románok nagy ásatásba kezdtek, hogy hátha találnak valamit, ami igazolja, hogy ők már a római-korban is ott voltak.
A szorgos munka meghozta gyümölcsét, találtak egy régi nagy kőtáblát a következő felirattal:

"Ave Cezar Vavan"

Megörülnek, hiszen kezükben a bizonyíték, így már nem érheti szó a ház elejét, csak a "vavan" szót nem értik, de a többi egyértelműen igazolja, hogy római-kori.

De a hiányzó részt majd a tudósok kitalálják, addig is a bukaresti nemzeti múzeumban a helye.
Jöttek is a látogatók, ám egyszer csak a sokaság arra figyel fel, hogy egy székely paraszt iszonyatosan röhög.

Oda is súgja neki a múzeumőr:

- No, te székely! Ne nevess ilyen hangosan, mert elvisz a Sekuritate.
De a székely csak nevet, és nem bírja abbahagyni.
Be is viszik kihallgatásra és kérdezik, min nevet ennyire.

- Hát, csak azon - mondja a székely - hogy nem az van oda írva "Ave Cezar Vavan", hanem az, hogy "A Véce Zárva Van".:)

Felszáll a buszra az öreg székely, majd útközben fingik egy hatalmasat. Erre felpattan egy öreg néni, így szól:
- Ez hallatlan.
Erre azt mondja a székely:
- De szaga van.
Utána felpattan egy öreg bácsi és így szól:
- Kikérjük magunknak!
- Már kint van!
Erre felpattan egy másik néni is, ő így szól:
- No de kérem, itt többen is vagyunk.
A székely így válaszol:

- Hát nincs probléma, osszák el egymás között.

A székely meg a fia mennek az erdőben. A fiú az egyik bokor alatt talál egy régi puskát. Kérdezi az apját:
- Mi vóna ez édesapám?
- Trombita. Az öreg a szájába veszi, és fújni kezdi, de a puska eldurran, és fülig reped a szája. A gyerek kisvártatva megszólal:
- Hát, édesapám hiába vigyorog, én azért egy kicsit megijedtem!

Az öreg székely meg a fia mennek az erdőben. Találnak egy puskát.
- Ez meg mi? - kérdi a fiú.
- Nem tudom fiam. Talán egy hangszer. Úgy nézem furulya.
- Szerintem inkább valami billentyűs hangszer lehet!
- Ezen ne vesszünk össze fiam! Én majd fújom, te meg húzogasd a billentyűt!
Úgy is tesznek, ahogy megállapodtak, de amint a gyerek meghúzza a billentyűt, a puska elsül és golyó leszakítja az öreg fél arcát. Megszólal erre a fiú:
- Maga könnyen vigyorog apám, de én nagyon megijedtem!

Az öreg székely bemegy a kocsmába, és kér egy felest. Egy pár fiatal ott vidámkodik, majd összesúgnak, hogy hogyan toljanak ki az öreggel.
Szépen kivárják, és egy alkalmas pillanatban bedobnak egy Viagrát a pálinkájába.
Az öreg komótosan felhajtja. Kis idő múltával kimegy a WC-re. Ahogy jön vissza, látják, hogy összevissza van vizelve a nadrágja.
Kérdezik tőle:
- Magával meg történt, bátyám?
- Kimentem, elővettem, hát láttam, hogy nem az enyém, és visszatettem.