A székely bácsi elmegy Magyarországra. A feleségét a komájára bízza figyelje, nehogy megcsalja. Pár nap után
látja a koma, hogy Etelka (a székely bácsi felesége) egy katonatiszttel bemegy egy szállodába. Rögtön elrohan a postára, hogy táviratozzon.
- Kérem, én azonnal sürgönyözni szeretnék!
- Mi lenne a szöveg?
- Írja gyorsan: "Komám, gyere haza, mert a feleségedet dugják!"
- De uram, ilyet nem lehet írni! Fogalmazza meg másképpen.
- Na, jól van, akkor ezt írja gyorsan:
"Etel a hotelbe', csücsül a fotelbe',
katona hitelbe hatol be Etelbe.
Textiláru lefelé, hentesáru befelé,
a szőrszálak összevissza, baj van komám, gyere vissza!"

Az öreg székely arra tanította a fiát, hogy minden nagyobb munka előtt rá kell gyújtani egy cigarettára. Egy nap így szól a fiú:
- Idesapám, gyújtsunk mán rá!
Csodálkozik az öreg Áron: ugyan mi ütött ebbe a gyerekbe, hogy ilyen szorgalmas lett hirtelen.
Leülnek, nagy türelemmel, sodornak egy egy cigarettát, majd rágyújtanak.
Nagy élvezettel elszívják a cigit, majd megszólal az öreg Áron.
- No asztán mond csak, mi lenne az a nagy munka?
- Hááát idesanyám beleesett a kútba, talán nem lenne rossz cselekedet ha kihúznánk.

Becsönget egy házaló egy szegény székelyhez.
- Nagyon szép utazóbőröndöket tudok ajánlani...
- Minek az nekem?
- Hát ha például vonaton utazik uraságod, ebbe rakhatja a ruháit!
- És akkor üljek ott pucéron a pályaudvaron?

- Az öreg székely, meg a komája vágja a fát az erdőn és nagyon hideg van. Az öreg fején nincs sapka.
- Ármin bátyám, hát hol van az a füles sapkája?
- Mióta az a balesetem vót, azóta nem hordom.
- De, hát milyen balesete vót magának?
- Mögkínátak egy pálinkával, oszt nem hallottam mög.

Az öreg székelyhez egy újságíró látogat le falura, hogy riportot készítsen kisiskolások részére.
- Kérem mondja el nekem egy napját!
- Hát édes fiam, reggel felkelek, megeszek egy fél oldal szalonnát. megiszok rá 2-3 pálinkát...
- Na de bátyám, ezt így nem lehet, mondja inkább hogy könyvet olvas.
- Jól van fiam. Tehát felkelek reggel, megeszek egy fél oldal szalonnát. Elolvasok 2-3 könyvet, aztán addig dolgozok kinn a szántón, amíg olyannyira megnő a tudásszomjam, hogy 4-5 könyvet ismét el kell olvasnom.
Általában bele is szédülök a sok olvasásba, ezért lefekszem, pihenek egyet. Mikor felébredek, megeszek egy jó nagy darab csülköt 1 fél vekni kenyérrel.
Ebéd után elmegyek a könyvtárba. A Ferkó már rendszerint ott vár. Együtt elolvasunk vagy 12-t, egészen addig, amíg a könyvtár bezár. Utána meg átmegyünk a Gézához.
- Miért? A Gézánál mi van?!
- Nyomda...

Az öreg székely áll a pusztában a botjára támaszkodva, és nézelődik.
Arra megy az egyik falubelije.
- Mit csinál itt Áron bátyám?
- Gondolkodok fiam!
- Oszt a nyáj merre van, Áron bátyám?
- Hát éppen azon gondolkodom fiam...

Kieveznek a csónakkal, belógatják a csalit, majd leülnek. Egy félóra múlva megkérdi a gyerek:
- Édesapám, miért lebeg a csónak a víz tetején?
- Azt én nem tudom - mondja az öreg.
Eltelik egy újabb félóra.
- Édesapám, a halak hogyan tudnak levegőt venni a víz alatt? - kérdi ismét a gyerek.
- Hát azt én nem tudom - feleli az öreg.
Kis idő múlva:
- Édesapám, miért kék az ég? - kérdi a gyerek.
- Azt nem tudom - mondja újra az öreg.
- Édesapám, nem baj, hogy ilyen sokat kérdezek?
- Nem baj fiam, mert ha nem kérdezel, akkor nem is okosodsz!

A székelyeknél az a szokás, hogy az esküvő után rögtön jön a nászéjszaka. Aznap este eldől , szűz volt-e a feleség. Nem lett véres a lepedő , így a székely be akarta festeni a lepedőt, de nem volt otthon csak zöld festék. Így azt gondolta , lesz ami lesz.
Másnap kiterítik a lepedőt , és mindenki elcsodálkozik. Csak a székely apja szólal meg:
- Ez az fiam, az epéig!

Idős székely házaspár ücsörög a ház előtt. Morfondírozik az öreg:
- Te anyjuk! Egyikőnk meghal, én beköltözök a városba...

Az öreg székely szállna fel a buszra, de azért még megkérdezi a sofőrt:
- Tessék mán mondani, oszt hova megyen ez a busz?
- Kolozsvárra...
- Oszt biztosan odamegy-e?
- Bácsikám, hát láthatja, hogy az van az oldalára kiírva, hogy Kolozsvár, tehát biztosan odamegy.
- Nem hiszek én az ilyen feliratoknak!
- Aztán mért nem hisz nekik, bácsika?
- Hát mer mikó egyszer a városban betértem a hivatalba, láttam ott egy ajtót. Ki volt írva, hogy NŐK, bementem, oszt WC vót.