Hazaér a székely fiú messzi útról az apjához. Udvaron elkiáltja magát:
- Ídesapám!
Semmi válasz. Bemegy a konyhába, ott is:
- Ídesapám!
Megint semmi. Benyit a fészerbe, látja az apja ott hámozza a krumplit. Odaszól neki felháborodva:
- Hát ídesapám! Hát itt szólogatom miúta, hogy meggyüttem!
Az öreg nyugodtan válaszol:
- Tudom fiam, bólogattam!

A székely bácsi utast vesz föl a kocsijára. Ahogy mennek a kanyargós úton, egy kivételesen éles kanyar tűnik fel előttük, de a székely nem fékez, sőt odacsap a lovak közé.
- Fékezzen, bátyám, mert kisodródunk!
Harminc éve ezen az úton járok, eddig mindig sikerült bevennem ezt a kanyart.
Nem is lassítanak, és be is veszik a kanyart. Nemsokára egy újabb éles kanyar tűnik föl előttük. Az utas megint megszólal:
- Fékezzünk bátyám, mert mind itt halunk!
- Harminc éve ezen az úton járok, eddig mindig sikerült bevennem ezt a kanyart.
Nem is lassítanak, de beveszik ezt a kanyart is.
Ezután egy harmadik kanyar is feltűnik, de az utas már nem szól semmit, gondolja, tudja a székely a dolgát. A kanyarnál a kocsi kisodródik, felborul és darabokra törik. A kocsi roncsai közül egyszer csak kikászálódik az öreg székely, és így szól:
- Harminc éve ezen az úton járok, de ezt a kanyart még sose sikerült bevennem!

Egy városi fickó sétál a faluban, és a pályaudvart keresi. Meglát egy székely bácsit, odamegy hozzá és érdeklődik, hogy hány percre van innen a megálló.
- Hát, ha itt át vág a réten kb. 20, de ha a bika kint van, akkor csak 10 perc!

A székely összeveszik a fiával. Odáig fajul a dolog, hogy felkapja a baltát és a fia felé dobja, de az félreugrik, ekkor nyílik az ajtó, és pont az anyósa fejében áll meg, aki ezek után holtan esik össze.
Erre a székely csak ennyit mond:
- Így se rossz!

Megy hazafelé az öreg székely a szekerén, és felvesz egy csinos fiatal stoppost, aki a faluba szeretne menni.
De útközben a hölgy begerjed, és hanyatt dönti az öreget.
Az aktus után megkérdi:
- Bátyám, maga nagyon érti ezt a dolgot, csak hamar elfárad!
Nincs egy fiatalabb rokona?
- De van lányom. Van nekem egy szép szál fiam!
- És ő is ilyen jól műveli ezt a dolgot?
- Hát azt nem tudom, mert mi parasztemberek nem szoktunk ilyenekről beszélgetni, de nemrég elkapott egy medvét, az meg azóta nekünk gyűjti a mézet!

A kínaiak világhódító hadjáratba kezdenek, és szépen lassan eljutnak Székelyföldig. Felsorakozik a két hadsereg egymással szemben, majd a kínai vezér megbeszélésre hívja a székely vezért, Áront.
- Nem félsz? - kérdi a kínai.
- Hát, miért is félnék? - kérdi hetykén Áron.
- Azért - válaszol a kínai -, mert mi 150 millióan vagyunk,
ti meg csak 20 ezren.
Elkerekedik Áron szeme, feltolja a kucsmáját, megvakarja a fejét majd hátrafordult a hadaihoz:
- Emberek! Hova a fenébe fogunk eltemetni 150 millió kínait?

- Miről ismered meg a székely embert a vidámparkban?

- Arról, hogy bicskával eszi a vattacukrot!

Egy városi ember sétál az egyik faluban, és a pályaudvart keresi. Meglát egy székelyt, odamegy és érdeklődik, hogy hány percre van a megálló.
- Hát, ha itt át vág a réten, akkor körülbelül fél óra, de ha a bika kint van, akkor csak 15 perc - mondja a székely.

Először utazik a székely bácsi a repülőn.
Kérdezi a stewardestől:
- Mondja kedves, aztán van-e itt elég ejtőernyő mindenkinek?
- Nagyon ritka, hogy egy repülő lezuhanna, így mi nem tartunk ejtőernyőt!

- Hát a hajók is ritkán süllyednek el, aztán ott mégis mindig van mentőcsónak.
Pedig gondolom úszni többen tudnak, mint repülni!

Az öreg székely arra tanította a fiát, hogy minden nagyobb munka előtt rá kell gyújtani egy cigarettára. Egy nap így szól a fiú:
- Idesapám, gyújtsunk mán rá!
Csodálkozik az öreg Áron: ugyan mi ütött ebbe a gyerekbe, hogy ilyen szorgalmas lett hirtelen.
Leülnek, nagy türelemmel, sodornak egy egy cigarettát, majd rágyújtanak.
Nagy élvezettel elszívják a cigit, majd megszólal az öreg Áron.
- No asztán mond csak, mi lenne az a nagy munka?
- Hááát idesanyám beleesett a kútba, talán nem lenne rossz cselekedet ha kihúznánk.