Az öreg székelynek 50 litert tejelő Riska tehene van, csodájára is jár az
ország-világ. Kimegy a bácsihoz a riporter is érdeklődni:
- Bácsikám! Hogy lehetséges, hogy a maga tehene ilyen sok tejet ad?
- Áááá, semmiség az egész, minden a kedvességen múlik.
- Ezt hogy érti?
- Minden reggel kimegyek az istállóba és megkérdem a Riskát, hogy na "Mi lesz ma vacsorára? Tej vagy marhasült?"

Fia született a szegény székelynek. Nagy örömében végigszalad a falun mindenkit meghív, jöjjenek el megnézni a gyereket.
- Aztán ha jöttök, csak rúgjátok be a kaput nyugodtan – teszi hozzá.
- Már miért kellene berúgnunk a kaput? – csodálkozik valaki – Nincsen rajta kilincs?
- Hogyne volna. De csak nem fogtok üres kézzel jönni!

Székely legény hazaviszi leendő feleségét, hogy bemutassa szüleinek, mire az apja a fülébe súgja:
- Ne vedd el fiam, tőlem van.
Legközelebb beállít a fiú egy másik lánnyal, az apja megint a fülébe súgja:
- Ne vedd el fiam, tőlem van.
Egy idő után a fiú beállít egy újabb lánnyal, mire az apja megint félrevonja:
- Ezt se vedd el fiam, ez is tőlem van.
Az anyja nem bírja tovább szó nélkül, magához inti a fiát:
- Fiam, vedd el bármelyiket, te sem apádtól vagy.

Az öreg székely nagy kínlódás közepette borotválkozik. Odaszól neki gyerek:
- Mi a baj, édesapám?
- Életlen a beretva fiam. Nem viszi a szakállamat!
- Ne mondja mán' édesapám, hogy keményebb a szakálla, mint a konzervdoboz, amit az előbb nyitottam ki vele!

Először utazik a székely bácsi a repülőn. Kérdezi a stewardesstől:
– Mondja kedves, oszt jut-e mindenkinek ejtőernyő?
– Nem tartunk ejtőernyőt! Miért tetszik kérdezni?
– Há' csak azé', mer' a hajón is van mentőcsónak, oszt gondolom úszni többen tudnak, mint repűni!

Áll a székely az akasztófa alatt, nyakában a kötéllel. A hóhér megkérdezi:
- Na öreg, mi az utolsó kívánságod?
A székely nem mond semmit. A hóhér lassan elkezdi húzni a kötelet, lassan rászorul a hurok a székelyember nyakára, és amikor már nem kap levegőt, elkezd irgalmatlanul kapálózni. A hóhér gondolván hogy mégiscsak van egy utolsó kívánsága, visszaengedi a földre, erre a székely:
- A jóistókát neki, majdnem megfulladtam!

Egyszer a románok nagy ásatásba kezdtek, hogy hátha találnak valamit, ami igazolja, hogy ők már a római-korban is ott voltak.
A szorgos munka meghozta gyümölcsét, találtak egy régi nagy kőtáblát a következő felirattal "Ave Cezar Vavan" Megörülnek, hiszen kezükben a bizonyíték, már nem érheti szó a ház elejét, csak a "Vavan" szót nem értik, de a többi egyértelműen igazolja, hogy római-kori.
De a hiányzó részt majd a tudósok kitalálják, addig is a Bukaresti Nemzeti Múzeumban a helye.
Jöttek is a látogatók, ám egyszer csak a sokaság arra figyel fel, hogy egy székely paraszt iszonyatosan röhög. Oda is súgja neki a múzeumőr:
- No, te székely! Ne nevess ilyen hangosan, mert elvisz a Szekuritáte.
De a székely csak nevet, és nem bírja abbahagyni. Be is viszik kihallgatásra és kérdezik, hogy min nevet ennyire.
- Hát, csak azon, hogy nem az van oda írva "Ave Cezar Vavan", hanem az, hogy "A Véce Zárva Van".

Székely bácsi komor arccal vacsorázik egy étteremben: zavarja a zenekar hangos játéka. Odahívatja magához a pincért:
- Mondja, főúr, meg lehet kéri a zenekart, mit játsszanak?
- Igen, uram. Mi volna a kívánsága?
- Szóljon nekik, hogy amíg ebédelek, játsszanak inkább pókert.

Gombázni megy a székely meg a komaasszonya.
Hazafelé menet az asszony nem állja meg szó nélkül:
- Hej koma, de féltem én az erdőben, hogy lefog!
- Ugyan, komaasszony, már hogy fogtam volna le, hiszen vizes volt a fű.
- Ejnye, hát leterítettem volna a nagy kendőt!

A rendőr megállítja a székely parasztbácsit...
- Hé bátyám, mit visz azon a szekéren?
A parasztbácsi odahajol a rendőr füléhez, és halkan belesúgja:
- Szénát.
- És miért sugdolózik?
- Hogy a lovak ne kérjenek!