A halálos ágyán kérdezi Samu Ráhelt:
- Ráhel,te itt voltál velem, mikor a nácik elvették tőlünk az első boltunkat?
- Itt voltam, Samu.
- Velem voltál, mikor elvittek minket a koncentrációs táborba?
- Veled voltam.
- Velem voltál akkor is, mikor a nácik elvették tőlünk a második boltunkat is?
- Én akkor is veled voltam.
- És most is itt vagy velem a halálos ágyamnál?
- Igen, most is itt vagyok Samu.
- Tudod mit gondolok én Ráhel? Te nekem nem hozol szerencsét...

Egy fiatal buzgó mócsing APEH ellenőr egy rabbihoz érkezett
ellenőrzés céljából. Elhatározta, hogy megtréfálja az idős rabbit, és a következő kérdést tette fel:
- Rabbi, mit csinálsz a gyertyákból lecsöpögő viasszal?
- Összegyűjtjük és elküldjük a gyertyagyárnak. A gyár küld néha egy kis gyertyát cserébe - felelte a rabbi.
- És mit csinálsz az asztalon lévő maradék morzsákkal? - kérdi az ifjú ellenőr.
- Összegyűjtjük, és elküldjük a maceszgombóc gyárnak és néha kapunk egy kis doboz macesz gombócot - válaszolt a rabbi.
- És mit csinálsz a körülmetélésnél levágott húsdarabokkal? - jött a következő kérdés.
A rabbi habozás nélkül válaszolt:
- Elküldjük őket az APEH-nek, és ők néha ideküldenek egy kis pöcsöt...

Elmegy az özvegy a rabbihoz:
- Meghalt az én jó uram, el kellene búcsúztatni.
- Na, mondok én az urad felett egy olyan búcsúztatót, hogy zokogni fog az egész gyülekezet, ha nem sajnálsz érte 20.000 forintot.
- De hát én egy szegény asszony vagyok!
- Jól van, lehet tízezerért is búcsúztatni, nem fog ugyan zokogni a gyülekezet, de az is nagyon szép beszéd lesz.
- De rabbi, én egy nagyon-nagyon szegény zsidó asszony vagyok!
- Hát végül is ötezerért is lehet, de abban már egy-két viccet is mondok.

Kohn és Grün libakereskedők Oroszországban. Egy szép napon rendelet jelenik meg a libaárusítás betiltásáról. Kohn tovább folytatja az árusítást, le is tartóztatják és 3 évre ítélik.
Szabadulása után hazamegy és látja, hogy Grün háza előtt hosszú sor kígyózik. Az emberek egyenként bemennek és egy libával a hónuk alatt jönnek ki. Kohn este átmegy Grünhöz és kérdezi tőle:
- Mondd csak Grün, szabad már libákat eladni? Megszüntették a rendeletet?
- Dehogy is szüntették meg, a libák eladása még mindig tilos.
- Hát akkor te hogy mersz libákat árusítani?
- De kedves Kohn, én nem árusítok libákat!
- Ne viccelj már, hogyan magyarázod akkor meg, hogy az emberek sorba állnak a házad előtt és egy libával a hónuk alatt jönnek el onnan?
- Félreértetted a helyzetet. Én csak feladtam egy hirdetést az újságban, hogy elvesztettem 50 rubelt és a becsületes megtalálót egy libával jutalmazom!

- Uram mondja, mennyi egy fuvar át a tavon?
- 30 dollár.
- Olyan sok? Hát ez már a rablás kategória!
- De uram, gondolja meg, itt járt vízen Jézus!
- Hát, ilyen árak mellett nem is csodálom!

Kohn titkos megbízatást kap. Ejtőernyővel átdobják a frontvonalon, hogy szétszórjon az arabok között egy nagy táskányi röplapot.
Fel is száll a repülő és átdobják Kohnt a frontvonalon. Eltelik egy nap, eltelik a második, de Kohn nem érkezik vissza.
Harmadik nap jelentkezik a felettesénél.
- Hol volt maga ennyi ideig? Azt a táska röplapot egy óra alatt szét lehetett volna szórni.
- Hát, szétszórni igen, de eladni?

- Miért nem tudott a zsidó levizsgázni autóvezetésből?
- Mert mikor az oktató azt mondta, "Gázt!", ijedtében mindig kiugrott a kocsiból...

Kohn meghal. A felesége megkéri Grünt, hogy adjon fel táviratot. A postán bemondja a távirat szövegét :
- "Kohn meghalt."
- Csak ennyi? 5 szóig ugyan annyiba kerül.
- Akkor írja még oda: "Ugyanitt Trabant eladó."

Kohn ül korán reggel a konyhaasztalnál meztelenül, kalappal a fején és olvassa a Talmudot.
- Miért nem veszel valamit magadra? - kérdi a felesége.
- Minek? - válaszol Kohn. - Úgyse jön hozzánk senki.
- Akkor minek a kalap a fejeden?
- Ha esetleg mégis jönne valaki, legalább köszönni tudjak!

A lóversenypályán Kohn észreveszi, hogy egy pap belopakodik az istállóba és megáldja az egyik lovat.
Megjegyzi a lovat, majd csodálkozva látja, hogy a következő futamot az addig esélytelennek tartott ló toronymagasan megnyeri.
A következő héten futam előtt elbújik az istállóban.
Jön megint a pap, megáldja az egyik paripát. Emberünk rohan a bukmékerhez, feltesz 10 dollárt a lóra, majd amikor tényleg a megáldott ló nyer, besöpri az 100 dollárnyi nyereményt.
A következő héten megint meglesi a papot, majd a sikeres fogadás után 10.000 dollárral lesz gazdagabb.

A nagy sikeren felbuzdulva a következő hétre mindenét eladja, majd - miután ismét kileste a papot - minden pénzét ráteszi az akkor megáldott lóra. Azonban ez a ló teljesen lemarad, majd féltávnál összeesik és kileheli a lelkét.
Kohn felháborodva rohan a paphoz:
- Atya, miért tette ezt velem? Eddig ahányszor megáldott egy lovat, az nyert, ez meg most még a célba se tudott érni!
A pap a fejét csóválja:
- Látod fiam, ez a baj veletek, zsidókkal. Nem tudjátok megkülönböztetni az áldást az utolsó kenettől !