A zsidó fiának új barátnője van, aki igazából transzvesztita. Eljött az ideje, hogy bemutassa a családnak.
Egyik este le is ülnek vacsorázni. Megszólal az apa:
- Fiam, hogy hívják a barátnődet?
- Laci.
Az egész család elhűl, mire az apuka:
- Hát fiam, ez nem egy echte zsidó név...

Isten osztja az orrokat. Először a fehérember kerül sorra:
- Hát, én közepes orrot szeretnék, se kicsit se nagyot, se keskenyet se széleset.
Meg is kapja. Utána a néger következik:
- Én széles lapos orrot szeretnék.
Ő is megkapja. Jön a kínai:
-Én kicsi keskeny orrot akarok.
Ő is megkapja. Majd a zsidó kerül sorra:
- Mennyibe kerül?
- Ingyen van.
- Akkor a legnagyobbat!!

Kohnnak különleges vére van és éppen egy arab fiúnak lenne rá szüksége. Elmegy a rabbihoz tanácsot kérni.
- Fiam ő is csak egy ember, segíts rajta - mondja neki a rabbi.
Kohn kelletlenül bár, de megteszi, és láss csodát, egy hónap múlva kap egy csomagot, benne egy arany rúddal.
Évek múlva a gazdagnak bizonyult arab fiúnak megint vérre van szüksége.
Kohn már nem is megy a rabbihoz, azonnal segít neki.
Egy hónap múlva kap egy csomagot 3 tábla csokoládéval.
Felháborodottan rohan a rabbihoz, hogy micsoda szemtelenség, a múltkor egy rúd arany, most meg 3 tábla csoki!?
- Fiam, ne feledd, már a te véred csordogál az ereiben - szólt a rabbi.

Haldoklik az öreg Kohn. Mondja a feleségének:
- Asszony, ha meghalok, minden vagyonomat temesd el velem!
1 hónap múlva a temetés után áll a sírnál Kohnné és a barátnője. Azt mondja a barátnő:
- Ugye, nem voltál olyan hülye, hogy minden vagyonát eladtad, vettél egy nagy gyémántot, és betetted abba a kis dobozba az urad mellé!?
- Drága barátném, én mindig engedelmeskedtem az uramnak! Eladtam minden vagyonát, betettem a számlámra, írtam neki egy csekket, ha beváltja, beváltja, ha nem, nem...

Grün kocsmájában jóízűen vacsorázik egy vendég, majd kér egy üveg kadarkát. Grün hozza a bort, de a vendég idő közben meggondolja magát:
- Uram, ne haragudjon! Inkább egy burgundit innék.
Grün szó nélkül teljesíti a kedves vendég kérését, ám az megint mást akar:
- Ha lehet, akkor cserélje ki kérem egy üveg kékfrankosra.
Grün visszamegy a raktárba, miközben az orra alatt morog:
- Már a 3. vignettát ragaszthatom erre az átkozott üvegre...

Egy zsidó éhesen érkezik a faluba. Mivel sehol sem talál kóser vendéglőt, ezért bemegy az első keresztény vendéglőbe és jóízűen elfogyaszt egy tál kelkáposztát. Jóllakottan lép ki az étteremből, mikor az ég hatalmasat dördül.
Mire a zsidó méltatlankodva:
- Ekkora felhajtást egy vacak kelkáposztáért!

Egyszer csak így szól az úr a föld lakóihoz:
- Sok a földön a bűn, ezért 2 hét múlva vizet árasztok az egész földre, nem lesz hova menekülnötök!
Az amerikai elnök így szól a lakossághoz:
- Felejtsétek el az adósságokat és hiteleket, éljetek, amilyen jól csak tudtok!
Az orosz elnök is szól:
- Elvtársak! A raktárakat és üzleteket törjétek fel, vegyetek el mindent, amit csak akartok! Egyetek, igyatok, amíg csak tudtok!
Végül a rabbi is a zsidókhoz fordul:
- Jól figyeljetek! 2 hetünk van, hogy megtanuljunk lélegezni a víz alatt!

Kohn bácsi beül egy presszóba és rendel egy kávét. Amíg várakozik, látja a szomszéd asztalnál, hogy valaki egy nagy szelet tortát eszik. Gondol egyet és amikor a pincér kihozza a kávéját, megkéri:
- Uram, kicserélné a kávémat egy olyan süteményre, amilyet a szomszéd asztalnál esznek?
- Természetesen uram. - mondja a pincér, majd a kávé helyett rövid időn belül kihozza a tortaszeletet.
Kohn bácsi jóízűen elfogyasztja és indul kifelé. A pincér utánaszól:
- Uram, nem fizette ki a süteményt!
- Hát persze, hogy nem hiszen kicseréltettem a kávéval.
- Uram, de a kávét sem fizette ki!
- Miért, hát megittam?

A halálos ágyán kérdezi Samu Ráhelt:
- Ráhel,te itt voltál velem, mikor a nácik elvették tőlünk az első boltunkat?
- Itt voltam, Samu.
- Velem voltál, mikor elvittek minket a koncentrációs táborba?
- Veled voltam.
- Velem voltál akkor is, mikor a nácik elvették tőlünk a második boltunkat is?
- Én akkor is veled voltam.
- És most is itt vagy velem a halálos ágyamnál?
- Igen, most is itt vagyok Samu.
- Tudod mit gondolok én Ráhel? Te nekem nem hozol szerencsét...

- Grün, adnál nekem kölcsön 500 forintot? - kérdi Kohn.
- Ezer örömmel, kedves barátom.
Egy hét múlva találkoznak megint. Kohn megkérdezi:
- Grün, nem tartozom én neked 500 forinttal?
- De igen.
- Adjál még ötszázat, és akkor kereken ezerrel jövök neked!
- Parancsolj kérlek!
Újabb hét után, újra találkoznak:
- Grün, nem tartozom én neked egy ezressel?
- De igen!
- Adj még egy ezrest, és akkor kereken kétezret adok vissza.
- Hát, na jó. Tessék!
Egy hét múlva újfent találkoznak:
- Grün, nem tartozok én neked kétezer forinttal?
- NEM!