- Pista bácsi, árulja már el, hogy tett szert ekkora vagyonra?
- Hát, fiam, zsidókat bújtatok a pincémben, ők meg fizetnek érte.
- De hiszen a háború már hatvan éve véget ért!
- Tudom én, de ők szerencsére nem tudják!

- Grün, adnál nekem kölcsön 500 forintot? - kérdi Kohn.
- Ezer örömmel, kedves barátom.
Egy hét múlva találkoznak megint. Kohn megkérdezi:
- Grün, nem tartozom én neked 500 forinttal?
- De igen.
- Adjál még ötszázat, és akkor kereken ezerrel jövök neked!
- Parancsolj kérlek!
Újabb hét után, újra találkoznak:
- Grün, nem tartozom én neked egy ezressel?
- De igen!
- Adj még egy ezrest, és akkor kereken kétezret adok vissza.
- Hát, na jó. Tessék!
Egy hét múlva újfent találkoznak:
- Grün, nem tartozok én neked kétezer forinttal?
- NEM!

Grünék nagyobbik fiának új barátnője van, aki igazából egy transzvesztita. Eljött az ideje, hogy bemutassa a családnak.
Le is ülnek vacsorázni. Megszólal az apa:
- Fiam, hogy hívják a barátnőd?
- Lacinak.
Az egész család elhűl, mire az apuka:
- Hát, nem egy echte zsidó név...

A szentéletű rabbi elszörnyedve látja, hogy Kohn fedetlen fővel jött be a zsinagógába.
- Hogy tehetsz ilyet, Kohn? Tudod te, milyen iszonyatos bűn kalap nélkül bejönni a templomba? Ez olyan, mintha például a barátod feleségével szeretkeznél.
Kohn kajánul elvigyorodik:
- Kipróbáltam rabbi, hidd el nem ugyanaz!

Kohn bemegy Grün cukrászdájába, és látja, hogy az ajtóra az van kiírva: "Zsidókat nem szolgálunk ki".
- Grün, te teljesen megőrültél? Nem szolgálod ki a saját néped?
- Te Kohn, te még nem kóstoltad az én süteményeimet!

A pap és a rabbi arról beszélgetnek, hogy hogyan kell elosztani a perselyekbe bedobott pénzt.
A pap:
- A fele az Úr házáé, a fele a szegényeké.
A rabbi:
- Én ráteszem az egészet egy jó nagy tálcára és feldobom, amit az Úr elkap az az övé, ami visszaesik az az enyém.

Az ifjú Weisz felkeresi a rabbit:
- Rabelében, adj tanácsot, elvegyem-e Blau Rezsint feleségül? Egy nagyon jóravaló zsidó családból való.
- Akkor vedd el.
- De bandzsít.
- Akkor ne vedd el.
- De az apja nagy hozományt ad vele.
- Akkor vedd el.
- De a lány sántít is.
- Akkor ne vedd el.
- De házat, boltot is örököl majd az apjától.
- Akkor vedd el.
- De van egy fattyú gyereke is.
- Akkor ne vedd el.
- Mondd meg, rabbi, mégis mi lenne a legjobb?
- A legjobb az lenne, ha kikeresztelkednél - fakad ki a rabbi -, mert akkor a tisztelendő plébános urat őrjítenéd meg a kérdéseiddel és nem engem!

- Állítom neked, hogy a zsidó a világ legoptimálisabb népe.
- Miből gondolod?
- Mert már akkor levágnak belőle, amikor még azt sem tudják, hogy mekkora lesz.

Két munkatárs, egy zsidó meg egy keresztény beszélget.

- Mondd csak, mitől vagytok ti olyan rohadt okosak? – kérdi a keresztény.
- Tudod, mi zsidók megesszük a hal fejét!
- Nahát, holnaptól én is kipróbálom ezt – határozza el a keresztény, és megegyeznek, hogy közösen vesznek egy halat mindennap és elosztják majd.
Így is lesz, már egy hete eszi a halfejet a keresztény, a zsidó meg a halat, amikor egyszer csak megszólal a keresztény:

- Te hogy a fenébe van az, hogy mindig én fizetek a halért?
- Látod, már kezdesz is okosabb lenni!

A zsidó a halálos ágyán szólítja a családját:
- Itt vagy, édes feleségem ?
- Itt vagyok, édes férjem.
- Itt vagy, édes fiam ?
- Itt vagyok, édes apám.
- Itt vagy, édes lányom ?
- Itt vagyok, édes apám.
- Ha mindenki itt van, akkor ki van a boltban !?