- Miért nem tudott a zsidó levizsgázni autóvezetésből?
- Mert mikor az oktató azt mondta, "Gázt!", ijedtében mindig kiugrott a kocsiból...

A bölcs rabbitól megkérdezik a tanítványai:
- Mitől édes a kávé? A cukortól vagy a kavarástól?
- Természetesen a kavarástól.
- Akkor miért kell bele a cukor?
- Szamarak! Hogy tudjuk, meddig kell kavarni.

Kohn bemegy Grün cukrászdájába, és látja, hogy az ajtóra az van kiírva: "Zsidókat nem szolgálunk ki".
- Grün, te teljesen megőrültél? Nem szolgálod ki a saját néped?
- Te Kohn, te még nem kóstoltad az én süteményeimet!

Grün meztelenül jön ki a fürdőszobából:
Túl meleg van ahhoz, hogy bármit is felvegyek - mondja a feleségének.
- Amúgy szerinted mit szólnának a szomszédok, ha így meglátnának?
- Azt, hogy biztos a pénzedért mentem hozzád.

Az afgán sivatagban egy menekült tálib kétségbeesetten próbál vizet találni, de sikertelenül.
Aztán meglát valami mozgó alakot a messzeségben.
Remélve, hogy ott vizet talál, sietve arra veszi az irányt, de csak egy zsidó embert talál, aki egy kis pulton nyakkendőket árul.

A tálib megkérdi:

- Van vized, zsidó?
- Nincs vizem, viszont van olcsó nyakkendőm? Csak 6 $ darabja.
- Idióta! Semmi szükségem méregdrága nyakkendőre, vízre van szükségem!
- Oké! Nem probléma, hogy nem veszel tőlem nyakkendőt. Megmutatom, hogy nagylelkűbb vagyok annál, hogy a lelkemre vegyem.

Figyelj! Ha folytatod az utat dél felé, akkor mintegy 3 mérföld után, azon a dombon túl a sivatagban találsz egy gyönyörű, előkelő éttermet. Jéghideg ásványvizük van. Shalom.

A tálib szentségelve, de minden erejét összeszedve nekivág az útnak. Már esteledik, amire félholtan, vánszorogva újra megjelenik a zsidó árusnál.
- Nos, mit segíthetek? - kérdi.

- A rohadt bátyád nem enged be nyakkendő nélkül!

Kohnnak különleges vére van és éppen egy arab fiúnak lenne rá szüksége. Elmegy a rabbihoz tanácsot kérni.
- Fiam Ő is csak egy ember, segíts rajta - mondja neki a rabbi.
Kohn kelletlenül bár, de megteszi, és láss csodát, egy hónap múlva kap egy csomagot, benne egy arany rúddal.
Évek múlva a gazdagnak bizonyult arab fiúnak megint vérre van szüksége.
Kohn már nem is megy a rabbihoz, azonnal segít neki.
Egy hónap múlva kap egy csomagot 2 tábla csokoládéval.
Felháborodottan szalad a rabbihoz, hogy micsoda szemtelenség, a múltkor egy rúd arany, most meg 2 tábla csoki!?
- Fiam, ne feledd, már a te véred csordogál az ereiben - szólt a rabbi.

A pap és a rabbi arról beszélgetnek, hogyan kell elosztani a perselyekbe bedobott pénzt.
A pap:
- A fele az Úr házáé, a fele a szegényeké.
A rabbi:
- Én felteszem az egészet egy jó nagy tálcára és feldobom jó magasra, amit az Úr elkap az az övé, ami meg visszaesik az az enyém.

Egy tel-avivi iskolában megkérdezik a nebulóktól:
- Na gyerekek, ki tudja megmondani, ki volt Mózes?
Áron jelentkezik:
- Egy nagy balfácán!
- No de Áron! Nem szégyelled magad? Így beszélni a nagy ősünkről, Mózesról?
- De igenis balfácán volt! Mert miután átkelt a Vörös-tengeren balra fordult, pedig ha jobbra fordult volna, most a sok kőolaj mind a miénk lenne!

Az ifjú Kohn kivándorol Amerikába. Hónapokig tengődik, nem kap rendes munkát.
Egy nőre is nagyon ki van már éhezve, de csak 80 centet tud összekuporgatni, és a legolcsóbb néger prostit is egy dollár.
Végül a szállásadónője megkönyörül rajta, és lefekszik vele 80 centért.
Eltelik 15 év, Kohn meggazdagszik. Meglátogatja egykori szállásadónője, egy fiatal fiúval.
- Látod fiam, ő az apád.
- Dehát ez egy zsidó! - néz nagyot a fiú. - Akkor én is zsidó vagyok?!
Kohn fölmérgesedik.
- És ha lett volna még 20 centem, néger is lennél!

Mondd, te milyen embernek ismered ezt a Kohnt?
- Rá merném bízni az életemet is...
- Na igen, de most 100.000 forintról van szó!