Két munkatárs, egy zsidó meg egy keresztény beszélget.

- Mondd csak, mitől vagytok ti olyan rohadt okosak? – kérdi a keresztény.
- Tudod, mi zsidók megesszük a hal fejét!
- Nahát, holnaptól én is kipróbálom ezt – határozza el a keresztény, és megegyeznek, hogy közösen vesznek egy halat mindennap és elosztják majd.
Így is lesz, már egy hete eszi a halfejet a keresztény, a zsidó meg a halat, amikor egyszer csak megszólal a keresztény:

- Te hogy a fenébe van az, hogy mindig én fizetek a halért?
- Látod, már kezdesz is okosabb lenni!

A koncentrációs tábor parancsnoka utasításba adja, hogy hozzák elé a legkeményebb zsidót. A katonák elmennek, majd egy koszos, rongyos, öreg zsidóval térnek vissza.
- Ő a legkeményebb zsidó a táborban?
- Igenis!
- Mindegy, vigyék a kazánba!
Mire a zsidó:
- Már megint?

Kohn elmegy a rabbihoz:
- Szomorú vagyok rabbi, van egy szegény asszony, négy apró gyerekkel. 80.000 forintot kéne fizetnie vasárnapig, mert ha nem fizet, akkor tulajdonos kiteszi a lakásból.
- Tudod mit? Gyűjtést rendezek a zsinagógában a megmentésért. De mondd csak Kohn, rokonod neked ez az asszony?
- Nem, dehogyis! Én vagyok a lakás tulajdonosa.

Egy zsidó asszony nézelődik a zsidó bútorkereskedőnél. Megtetszik neki egy lámpa, odaviszi a pulthoz. Látja, hogy az árcédulán 59.90 font áll. Megkérdezi a kereskedőtől:
- Uram, hogy-hogy ilyen drága ez a lámpa? Két utcával feljebb, a Goldsteinnél csak 49.90-be kerül.
- Akkor miért nem ott veszi meg?- kérdezi a boltos.
- Mert ott most épp elfogyott.
- Ja, amikor nálam elfogy, akkor csak 39.90 az ára.

Kohn megy a sivatagban egy-egy téglával a hóna alatt.
Találkozik a Grünnel aki megkérdezi:
- Minek neked azok a téglák?
- Te nem érted? Ha megjelenik egy oroszlán eldobom, és akkor gyorsabban tudok futni.

Elmegy az özvegy a rabbihoz:
- Meghalt az én jó uram, el kellene búcsúztatni.
- Na, mondok én az urad felett egy olyan búcsúztatót, hogy zokogni fog az egész gyülekezet, ha nem sajnálsz érte 20.000 forintot.
- De hát én egy szegény asszony vagyok!
- Jól van, lehet tízezerért is búcsúztatni, nem fog ugyan zokogni a gyülekezet, de az is nagyon szép beszéd lesz.
- De rabbi, én egy nagyon-nagyon szegény zsidó asszony vagyok!
- Hát végül is ötezerért is lehet, de abban már egy-két viccet is mondok.

- Rabelében, szabad-e levágnunk az olyan tyúkot, amelyiknek csirkéi vannak? - kérdezi Kohn.
- Szabad.
- Akkor is, ha tudjuk, hogy emiatt a csirkék elpusztulnak?
A rabbi erre a kérdésre nem számított, eltűnődik és azt mondja:
- Hagyjunk időt fiam Istennek, hogy megtalálja a megoldást. Gyere vissza holnap a válaszért.
Szomorúan állít be másnap Kohn:
- Rabbi, az éjjel a róka elvitte a tyúkomat a csibékkel együtt!
A rabbi az égre emeli a tekintetét, és elismerően mondja:
- Micsoda frappáns megoldás!

A szentéletű rabbi elszörnyedve látja, hogy Kohn fedetlen fővel jött be a zsinagógába.
- Hogy tehetsz ilyet, Kohn? Tudod te, milyen iszonyatos bűn kalap nélkül bejönni a templomba? Ez olyan, mintha például a barátod feleségével szeretkeznél.
Kohn kajánul elvigyorodik:
- Kipróbáltam rabbi, hidd el nem ugyanaz!

Az indiánok elfognak egy angolt, egy németet és egy zsidót. Mindhármuktól megkérdezik, hogy hogyan akarnak meghalni, mert a bőrükből úgyis kenut fognak készíteni. Az angol pisztolyt kér, megkapja, lelövi magát. A német fel akarja akasztatni magát, hát felakasztják. A zsidó hosszasan gondolkodik, majd egy villát kér. Megkapja, majd elkezdi magát szúrni a villával, és közben ezt kiabálja:

- Hogy süllyedjen el az a vacak kenutok!

A halálos ágyán végrendelkezik a rabbinak az öreg Kohn:
- A ház az én szeretett Móric fiamé legyen.
- A Móricé? - csattan fel az asszony - Hiszen még meg sem nősült.
- A boltot a Sára lányom kapja.
- Az a világ lustája? - méltatlankodik Kohnné.
- Az autót Ármin fiamra hagyom.
- Autót annak a kelekótyának? - morog az öregasszony.
Kohn bácsi megelégeli és felfortyan:
- Te Rebeka most ki haldoklik itt te, vagy én?