A zsidó a halálos ágyán szólítja a családját:
- Itt vagy, édes feleségem ?
- Itt vagyok, édes férjem.
- Itt vagy, édes fiam ?
- Itt vagyok, édes apám.
- Itt vagy, édes lányom ?
- Itt vagyok, édes apám.
- Ha mindenki itt van, akkor ki van a boltban !?

Történt egyszer, hogy Gazsinak teljesen elfogyott a pénze. Mindenét el kellett, hogy adja, már csak egy színes tévéje maradt. Jön a tél, a rajkóknak meg csak enni kell adni valamit. Gondolja, megkérdezi a feleségét, hogy vajon mitévők legyenek.
- Té ásszony, há mostán mit lehetne csinyáni szerinted?
- Mennyé él á Kohnhuz, aszt kirjí tűle köccsön 100 ezret.
- Dé há uccsé ádd!
- Csák próbád meg!
Gazsi felkerekedik, és elmegy Kohnhoz úrhoz. Bekopog az ajtaján. Kinyílik az ajtó, és ott áll Kohn.
- Szíp éstít álásán. Áz á helyzet, hogy élfogyot á pízünk, már mindenünket éládtunk, csák egy színes tívínk márádt. Kíne 100 ezer pínz hogy á rájkóknák énni tudjunk ádni á tílen.
Gazsi legnagyobb meglepetésére a Kohn azonnal megy oda a széfhez, és már hozza is a pénzt.
De mielőtt átadná, mondja Gazsinak.
- De aztán tudod-e, hogy 200 ezret kell majd megadnod?
Gázsinak nincs mit tennie, nagyon kell a pénz, elfogadja az ajánlatot.
De Kohn folytatja:
- Gazsi, ennyi nem elég. Azt mondtad, hogy van egy színes tévéd. Hozd el biztosíték gyanánt.
Gazsinak nincs választása, hazamegy és elhozza a tévét. De miután letette a tévét Kohn folytatja:
- Nézd, Gazsi, amíg te elvoltál, kicsit gondolkoztam: te alkalmi munkákból élsz. Honnét tudnál előteremteni 200 ezer forintot?
Ezt őszintén szólva elég nehezen tudom elképzelni. De tudod mit? Most itt hagyod a felét, a többit meg majd csak meg tudod majd keresni valahogy és később majd megadod.
Gazsi szóhoz sem tud jutni, Kohn meg becsapja az orra előtt az ajtót.
Gazsi megy haza lógó orral, és így morfondírozik:
- Most sé pízém, sé tívím, és míg ín lógók 100 ezerrel á Kohnnák...

- Állítom, hogy a zsidó a világ legoptimistább népe!
- Miből gondolod barátom?
- Mert már akkor levágnak belőle, amikor még azt se tudják, hogy mekkora lesz...

A halálos ágyán kérdezi Samu Ráhelt:
- Ráhel,te itt voltál velem, mikor a nácik elvették tőlünk az első boltunkat?
- Itt voltam, Samu.
- Velem voltál, mikor elvittek minket a koncentrációs táborba?
- Veled voltam.
- Velem voltál akkor is, mikor a nácik elvették tőlünk a második boltunkat is?
- Én akkor is veled voltam.
- És most is itt vagy velem a halálos ágyamnál?
- Igen, most is itt vagyok Samu.
- Tudod mit gondolok én Ráhel? Te nekem nem hozol szerencsét...

A zsinagóga pénztára egy fillér nélkül maradt, nem volt pénz amivel fedezhette volna a kiadásokat. A perselybe már jó ideje senki sem tett pénzt.
Másnap a zsinagóga ajtajára a rabbi kitett egy öles betűkkel írt hirdetményt:
Egy nős férfi a hitközségünkből intim kapcsolatot tart fenn egy fiatal lánnyal. Ha holnap reggelig nem találok a
perselyben egy 100 $-os bankjegyet, kénytelen leszek kiragasztani a nevét a zsinagóga ajtajára és felfedni a nevét a hitközség előtt.
Másnap reggel a perselyben talált 20 db 100 $-os bankjegyet és egy 50 dollárosat egy cetlivel, a következő szöveggel:
Adjál még egy napot és összeszedem a többit is!

Kohn árulja a lángost a bank előtt. Odamegy Grün és kér kölcsön egy ezrest elsejéig.
Mire Kohn: Sajnálom Grün, adnék de nem tehetem, mert szerződésem van a bankkal.

Grün: Ugyan már Kohn miféle szerződés?
Kohn: Kölcsönösen előnyös megállapodás, a bank nem árul lángost, én meg nem adhatok kölcsönt...

A zsidó este 6-kor bezárja a boltját, beszáll a tankjába és elindul az övezetbe palesztinokat vadászni.
Minden jól megy, a házak dőlnek össze, egyik a másik után, amikor egyszer csak egy Rambo-szerű palesztin harcos géppuskával a kezében lőni kezdi tankot, mint állat.
A golyók ugyan nem sok kárt tesznek a tankban, mégis mindenki hősként ünnepli a bátor embert, az viszont egyszer csak földhöz vágja a puskáját.
A zsidó erre kinyitja a tetőt és kiszól:
- Mi a gond, öreg?
- Elfogyott a lőszerem.:(
- És nem akarsz venni?

A koncentrációs táborban a parancsnok:
- Hozzák ide a legkeményebb zsidót!
A katonák elmennek, majd egy koszos, rongyos, öreg zsidóval jönnek vissza. A parancsnok meg is jegyzi.
- Ez nektek a legkeményebb zsidó a táborban?
- Ez, uram.
- Mindegy, vigyék a kazánba!
Mire a zsidó:

- Már megint?

A koldus becsenget Kohnékhoz. A kövér Kohnné nyit ajtót:
- Nagyságos asszonyom két napja nem ettem semmit!
- Bárcsak nekem lenne ilyen akaraterőm.

A bölcs rabbitól megkérdezik a tanítványai:
- Mitől édes a kávé? A cukortól vagy a kavarástól?
- Természetesen a kavarástól.
- Akkor miért kell bele a cukor?
- Szamarak! Hogy tudjuk, meddig kell kavarni.