Kohn titkos megbízatást kap, ejtőernyővel átdobják a frontvonalon, hogy szétszórjon az arabok között egy nagy táskányi röplapot. Fel is száll a repülő, és átdobják Kohnt a frontvonalon. Eltelik egy nap, eltelik a második, de Kohn nem érkezik vissza. A 3. nap jelentkezik a felettesénél.
- Hol volt maga ennyi ideig? Azt a táska röplapot egy óra alatt szét lehetett volna szórni.
- Hát, szétszórni igen, de eladni?

Egy nudista strandra téved tengerparti sétája közben 3 zsidó.
- Micsoda szemérmetlenség! Ez egy Szadoma! Azonnal be kell tiltani! - Kiabálja magából kikelve az öreg Schwarcz.
Grün, akinek tetszik a dolog, suttogva megkérdezi Kohnt:
- Ennyire ortodox az öreg?
- Dehogyis! Fürdőruha nagykereskedő!

- Uram mondja, mennyi egy fuvar át a tavon?
- 30 dollár.
- Olyan sok? Hát ez már a rablás kategória!
- De uram, gondolja meg, itt járt vízen Jézus!
- Hát, ilyen árak mellett nem is csodálom!

Hazamegy az iskolából a moszkvai gyerek, akinek az apja orosz, az anyja pedig zsidó. Megkérdezi az apját:
- Apa, én most orosz, vagy zsidó vagyok?
- Természetesen orosz, hiszen én vagyok az apád.
A gyerek megnyugszik, majd az anyjához fordul:
- Anya, én most zsidó vagyok, vagy orosz?
- Én vagyok az anyád, ezért természetesen zsidó vagy. De miért fontos ez?

- Azért, mert az egyik osztálytársamnak van egy szép aranyórája, és most azon gondolkozom, hogy alkudjak, vagy ellopjam.

Kohnné meghal. A temetés után Kohn egy ötszázast dug a búcsúztató rabbi zsebébe, aki ezt nagyon kevésnek találja, s kissé bosszúsan mondja:
- Nem akarok erőszakos lenni, Kohn úr, de tudnia kell, hogy minél mélyebb a gyász, annál többet illik adni...
- Komolyan mondja? Akkor adjon vissza négyszázat!

Jézus leszáll a földre, hogy megnézze, mi történt az elmúlt 2000 évben. Londonban bekopog egy düledező viskóba. Egy kisgyerek nyit ajtót. Meglátja Jézust, bekiabál a szüleinek:
- Egy vándor van itt! Hívjuk be, és osszuk meg vele a vacsoránkat!
Jézus örül, lám, nem hiába feszítették keresztre. Másodszor Berlinben próbálkozik. Bekopog egy külvárosi házikó ajtaján. Itt is egy gyerek nyit ajtót:
- Egy vándor az, eresszük be, és kínáljuk meg valamivel!
Jézus nagyon büszke! Jeruzsálemben is bekopog egy házba. Egy öreg kaftános, szakállas ember nyit ajtót, majd hátrakiált:
- Asszony! Hozd gyorsan a szögeket, már megint itt van!

Kopogtatnak egy átlagos zsidó otthon ajtaján.
- Ki az? - kérdezi a zsidó.
- Barátok.
- És hányan vagytok?

- Fünf.

Kohnnak különleges vére van és éppen egy arab fiúnak lenne rá szüksége. Elmegy a rabbihoz tanácsot kérni.
- Fiam Ő is csak egy ember, segíts rajta - mondja neki a rabbi.
Kohn kelletlenül bár, de megteszi, és láss csodát, egy hónap múlva kap egy csomagot, benne egy arany rúddal.
Évek múlva a gazdagnak bizonyult arab fiúnak megint vérre van szüksége.
Kohn már nem is megy a rabbihoz, azonnal segít neki.
Egy hónap múlva kap egy csomagot 2 tábla csokoládéval.
Felháborodottan szalad a rabbihoz, hogy micsoda szemtelenség, a múltkor egy rúd arany, most meg 2 tábla csoki!?
- Fiam, ne feledd, már a te véred csordogál az ereiben - szólt a rabbi.

Kohn hosszú betegség után meghal. Az özvegye megkéri Grünt, hogy adjon fel egy gyászjelentést, de rövidet, hogy ne kerüljön sokba.
Elmegy Grün a hirdetőbe, és bediktálja a szöveget:
- Kohn meghalt.
A felvevő csodálkozva néz rá:
- Ilyen rövid lesz? Öt szóig nem kell külön fizetni.
- Jó, akkor írja még hozzá: Ugyanitt Suzuki eladó.

Az ifjú Kohn kivándorol Amerikába. Hónapokig tengődik, nem kap rendes munkát. Már nagyon kellene neki egy nő, de csak 80 centet tud összekuporgatni, és a legolcsóbb néger utcalány is egy dollár. Végül a szállásadónője megkönyörül rajta, és lefekszik vele 80 centért.
Eltelik 15 év, Kohn meggazdagodik. Meglátogatja a régi szállásadónője, egy tinédzser fiúval.
- Látod fiam, ő az apád.
- Dehát ez egy zsidó! - néz nagyot a fiú. - Akkor én is zsidó vagyok!?
Kohn mérgesen:
- És ha lett volna még 20 centem, néger is lennél!