A zsidó családhoz beállít az APEH ellenőr és megkérdezi:
- Hát aztán mit csinálnak a morzsával, amit az asztalról lesöpörnek?
Erre a zsidó:
- Összegyűjtjük, kosárban felküldjük Pestre, és minden évben visszaküldenek egy egész kenyeret.
- Na, és az elégett gyertya faggyújával mit csinálnak?
- Összegyűjtjük azt is, és azt is felküldjük, aztán egy év múlva visszaküldenek egy egész gyertyát.
- Na jól van, de mit csinálnak a körülmetélésnél visszamaradt darabokkal?
Erre a zsidó:
- Azt is felküldjük Pestre, és évente visszaküldenek egy ekkora faszt, mint maga!

- Mondd Grün, stimmel amit mondnak, hogy a feleséged megszökött?
- Stimmel.
- És hogy a pénztárossal szökött meg?
- Stimmel.
- És a kassza?
- Na, az nem stimmel!

Egy katolikus pap, egy protestáns lelkész és egy rabbi vitatkoznak, hogy melyikük a jobb hittérítő. Mindegyik meséli a csodásabbnál csodásabb eseteit, míg végül elhatározzák, hogy egy döntő próbát tesznek: az közülük a legjobb hittérítő, aki egy medvét meg tud téríteni a saját vallására.
Két nap múlva a katolikus pap felhívja a másik kettőt, hogy jöjjenek el hozzá. A templomkertben mutat nekik egy medvét és büszkén meséli:
- Elmentem az erdőbe, és addig mentem, amíg rá nem találtam a medvére. Mikor észrevett, morogva elindult felém, de én elkezdtem felolvasni neki a Bibliából, erre kissé lehiggadt, és körülszimatolt. Behintettem szentelt vízzel és ettől olyan kezes lett, mint a bárány. Haza is hoztam a hívek épülésére!
A másik két pap elgondolkodik a hallottakon. Három nap múlva a protestáns lelkész hívja fel a többieket, hogy látogassák meg. Amikor belépnek az imaházba, földbe gyökerezik a lábuk: egy hatalmas medve ücsörög a padban és ájtatos képpel hallgatja a zsoltárokat. A lelkész elmeséli a történetét:
- Én is kerestem egy medvét az erdőben. Mikor meglátott, bömbölve rohant rám. Én nem mozdultam, hanem tekintetemet az égre függesztve zsoltárokat kezdtem énekelni. Erre a fenevad leheveredett a lábam elé és úgy hallgatta a szent énekeket, majd hazáig követett és azóta itt él az imaházban!
Csodálkozik a másik kettő, aztán csöndesen elmennek. Eltelik egy hét, mikor a katolikus és a protestáns pap telefonhívást kap a helyi kórház orvosától, hogy sürgősen látogassák meg a rabbit. Bemennek, és elhűlve látják, hogy a rabbi eszméletlenül fekszik a kórházi ágyon, tetőtől talpig be van kötözve, keze-lába gipszben és több infúzió csöpög a karjába. Csöndesen topognak az ágya mellett, amikor is a rabbi kinyitja a szemét, és suttogva megszólal:
- Hát igen, a medve... Nos, azt hiszem... talán mégsem volt jó ötlet a megtérítését körülmetéléssel kezdeni...

Grün bevallja a rabbinak, hogy nagy butaságot csinált: kölcsönadott valakinek 10.000 forintot, de nem csináltak róla papírt. Hogy lehetne ezen utólag segíteni? A bölcs rabbi azonnal mondja a megoldást:
- Írj neki egy levelet, hogy azonnal küldje meg a 20.000 forintodat. Erre ő majd dühösen megírja neked, hogy csak tízezerrel tartozik, s akkor ott lesz a bizonyíték a kezedben!

Hazamegy az iskolából a moszkvai gyerek, akinek az apja orosz, az anyja pedig zsidó. Megkérdezi az apját:
- Apa, én most orosz, vagy zsidó vagyok?
- Természetesen orosz, hiszen én vagyok az apád.
A gyerek megnyugszik, majd az anyjához fordul:
- Anya, én most zsidó vagyok, vagy orosz?
- Én vagyok az anyád, ezért természetesen zsidó vagy. De miért fontos ez?

- Azért, mert az egyik osztálytársamnak van egy szép aranyórája, és most azon gondolkozom, hogy alkudjak, vagy ellopjam.

A zsidó kisgyerek katolikus gimnáziumban tanul. Az egyik órán a tanár azt mondja, hogy kap 500 forintot, aki megmondja, hogy ki volt a legnagyobb ember a világon. Az egyik gyerek:
- Szerintem Leonardo da Vinci.
- Jó, jó, de én nem rá gondoltam.
A másik gyerek:
- Talán Einstein?
- Még jobb, de még mindig nem rá gondoltam.
Erre a zsidó kisgyerek:
- Jézus Krisztus.
- Úgy van kisfiam, itt az 500 forint. De én úgy tudom, hogy te zsidó származású vagy. Neked nem inkább Mózest kellett volna mondanod?
- De igen, viszont Mózes az Mózes, az üzlet meg üzlet.

Grűnné felhívja Kohnt:
- Képzelje, a felesége, meg a férjem megcsalnak bennünket! Most is együtt vannak, nézzük meg őket!
Így is tesznek, a látvány bizonyító erejű.
Grűnné:
- Bosszuljuk meg őket!
Elmennek egy hotelbe és jól megbosszulják.
Másnap Grűnné:
- Megint együtt vannak, mi is bosszuljuk meg őket!
Ismét bosszút vesznek.
Harmadnap Grűnné:
- Már megint...
- Tudja mit Grűnné?! Én már nem is vagyok mérges!

A kisfiú rosszul tanul az iskolában, ezért az apja megfenyegeti, hogy ha továbbra is rosszul tanul, átíratja egy Keresztény iskolába. A srác nem veszi komolyan a fenyegetést, az apja viszont beváltja az ígéretét.
Csodák csodájára a srác az év végén szín ötös bizonyítvánnyal jön haza a Katolikus iskolából. Kérdezi is tőle az apja, hogy ez hogyan lehetséges. Mire a srác:
- Tudod apu, ketten vagyunk zsidók az osztályban, a másik a tábla fölött keresztre van feszítve. Itt nem babra megy a játék!

Grünék nagyobbik fiának új barátnője van, aki igazából egy transzvesztita. Eljött az ideje, hogy bemutassa a családnak.
Le is ülnek vacsorázni. Megszólal az apa:
- Fiam, hogy hívják a barátnőd?
- Lacinak.
Az egész család elhűl, mire az apuka:
- Hát, nem egy echte zsidó név...

Kohnné meghal. A temetés után Kohn egy ötszázast dug a búcsúztató rabbi zsebébe, aki ezt nagyon kevésnek találja, s kissé bosszúsan mondja:
- Nem akarok erőszakos lenni, Kohn úr, de tudnia kell, hogy minél mélyebb a gyász, annál többet illik adni...
- Komolyan mondja? Akkor adjon vissza négyszázat!