Kohn és Grün libakereskedők Oroszországban. Egy szép napon rendelet jelenik meg a libaárusítás betiltásáról. Kohn tovább folytatja az árusítást, le is tartóztatják és 3 évre ítélik.
Szabadulása után hazamegy és látja, hogy Grün háza előtt hosszú sor kígyózik. Az emberek egyenként bemennek és egy libával a hónuk alatt jönnek ki. Kohn este átmegy Grünhöz és kérdezi tőle:
- Mondd csak Grün, szabad már libákat eladni? Megszüntették a rendeletet?
- Dehogy is szüntették meg, a libák eladása még mindig tilos.
- Hát akkor te hogy mersz libákat árusítani?
- De kedves Kohn, én nem árusítok libákat!
- Ne viccelj már, hogyan magyarázod akkor meg, hogy az emberek sorba állnak a házad előtt és egy libával a hónuk alatt jönnek el onnan?
- Félreértetted a helyzetet. Én csak feladtam egy hirdetést az újságban, hogy elvesztettem 50 rubelt és a becsületes megtalálót egy libával jutalmazom!

Elmegy az özvegy a rabbihoz:
- Meghalt az én jó uram, el kellene búcsúztatni.
- Na, mondok én az urad felett egy olyan búcsúztatót, hogy zokogni fog az egész gyülekezet, ha nem sajnálsz érte 20.000 forintot.
- De hát én egy szegény asszony vagyok!
- Jól van, lehet tízezerért is búcsúztatni, nem fog ugyan zokogni a gyülekezet, de az is nagyon szép beszéd lesz.
- De rabbi, én egy nagyon-nagyon szegény zsidó asszony vagyok!
- Hát végül is ötezerért is lehet, de abban már egy-két viccet is mondok.

Kohn bácsi beül egy presszóba és rendel egy kávét. Amíg várakozik, látja a szomszéd asztalnál, hogy valaki egy nagy szelet tortát eszik. Gondol egyet és amikor a pincér kihozza a kávéját, megkéri:
- Uram, kicserélné a kávémat egy olyan süteményre, amilyet a szomszéd asztalnál esznek?
- Természetesen uram. - mondja a pincér, majd a kávé helyett rövid időn belül kihozza a tortaszeletet.
Kohn bácsi jóízűen elfogyasztja és indul kifelé. A pincér utánaszól:
- Uram, nem fizette ki a süteményt!
- Hát persze, hogy nem hiszen kicseréltettem a kávéval.
- Uram, de a kávét sem fizette ki!
- Miért, hát megittam?

Egy katolikus, egy protestáns, egy muszlim és egy zsidó, együtt kávéznak:
- A katolikus: Gazdag ember vagyok, megveszem a Citi bankot!
- A protestáns: Rengeteg pénzem van, kinéztem magamnak a General Motors-t!
- A muszlim: Mesés vagyonom van a Microsoft céget fogom megvenni !
- A zsidó, lassan iszogatja a kávéját, majd így szól : NEM ADOK EL SEMMIT !

A kisfiú rosszul tanul az iskolában, ezért az apja megfenyegeti, hogy ha továbbra is rosszul tanul, átíratja egy Keresztény iskolába. A srác nem veszi komolyan a fenyegetést, az apja viszont beváltja az ígéretét.
Csodák csodájára a srác az év végén szín ötös bizonyítvánnyal jön haza a Katolikus iskolából. Kérdezi is tőle az apja, hogy ez hogyan lehetséges. Mire a srác:
- Tudod apu, ketten vagyunk zsidók az osztályban, a másik a tábla fölött keresztre van feszítve. Itt nem babra megy a játék!

Egy zsidó ül a padon és újságot olvas. Meglátja egy barátja, és elképed:
- Te Samu, hát ez egy keresztény újság! Miért nem a zsidók által kiadott újságot olvasod?
- Nézd, Móric, a zsidó újságok állandóan ilyesmiről írnak: antiszemitizmus, Auschwitz, izraeli konfliktusok. A keresztény újságban meg egyéb sincsen, mint hogy a zsidóké minden pénz, a zsidóké minden bank, a zsidók irányítják az országot. Hát nem jobb egy olyan újságot olvasni, amiben csupa jó hír van?

- Mitől édes a kávé? A cukortól vagy a kavarástól?
- Természetesen a kavarástól. - válaszolja a rabbi.
- Akkor miért kell bele a cukor? - kérdik a tanítványok.
- Hogy tudjuk meddig kell kavarni!

Kohn ül korán reggel a konyhaasztalnál meztelenül, kalappal a fején és olvassa a Talmudot.
- Miért nem veszel valamit magadra? - kérdi a felesége.
- Minek? - válaszol Kohn. - Úgyse jön hozzánk senki.
- Akkor minek a kalap a fejeden?
- Ha esetleg mégis jönne valaki, legalább köszönni tudjak!

A szentéletű rabbi elszörnyedve látja, hogy Kohn fedetlen fővel jött be a zsinagógába.
- Hogy tehetsz ilyet, Kohn? Tudod te, milyen iszonyatos bűn kalap nélkül bejönni a templomba? Ez olyan, mintha például a barátod feleségével szeretkeznél.
Kohn kajánul elvigyorodik:
- Kipróbáltam rabbi, hidd el nem ugyanaz!

Egy zsidó éhesen érkezik a faluba. Mivel sehol sem talál kóser vendéglőt, ezért bemegy az első keresztény vendéglőbe és jóízűen elfogyaszt egy tál kelkáposztát. Jóllakottan lép ki az étteremből, mikor az ég hatalmasat dördül.
Mire a zsidó méltatlankodva:
- Ekkora felhajtást egy vacak kelkáposztáért!