Az angol lord bemutatja a birtokát a francia ismerősének:
- Ez itt a golfpályám.
- És milyen gyakran használja?
- Egyszer kipróbáltam, de nagyon unalmasnak találtam.
Mennek tovább.
- Ez itt az istállóm.
- És gyakran lovagol?
- Egyszer kipróbáltam, de nagyon unalmasnak találtam.
Mennek tovább, jön szembe egy fiatal srác.
- Ez itt a fiam.
- Gondolom, egy szem gyerek.

Drágám, olyan kicsi a mellem, annyira bánt! Mit csináljak???
- Dörzsölgessed vécépapírral.
- És attól nőni fog?
- Hát... a fenekednél bevált!!!

- Hogyan készül a mackósajt?
- Brumm a tejbe!

A pénzügyminiszter kijelentette, hogy az egyszerű állampolgároknak
nincs miért félni a válságtól.
Félni korábban kellett volna, most már késő.

Két elítélt beszélget a cellájukban. Az egyik kérdezi:
- Te miért kerültél be?
- 2 éve ledobtam a feleségemet a tizedikről, és elkaptam a másodikon.
- És, ez miért bűn?
- Mert közben pattant egyet...

A rendőr elveszti az egyik szemét. Kap a biztosítótól 30 ezer forintot. Elkezd gondolkozni:

- Ez nem semmi, ha kilövetem a másik szememet is, lesz 60 ezer forintom, és akkor megvehetem végre a színes tévét.

Józsi bácsi ittasan támolyog be a körzeti orvoshoz. A doki a fejét csóválja:
- Ejnye, Józsi bátyám, azt ígérte, hogy januártól más ember lesz magából!
- Lett is, de sajnos ez is iszik.

Egy pesti turista először járt Székelyföldön. A Hargitán kirándulva találkozott egy öreg székellyel. Egyből eszébe jutott a finom juhtúró, amiről barátai meséltek, s amit egyszer meg is kóstolt.
Mivel emberünk sokat hallott a székelyek szűkszavúságáról és agyafúrtságáról, nem rontott ajtóstól a házba, hanem finoman rákérdezett az öregre:
– Adj Isten! Tud-e esetleg egy helyet, ahol juhtúrót tudnék venni?
Az öreg rásandított:
– Há' má' hogyne tudnék! Vévévé pont jútúró pont com.

Most döntsd el, érdemes bölcsnek lenni? Az ókori Görögországban Socrates (469 - 399 i.e.) széles körben ismert volt bölcsességéről. Ma is aktuális a gondolata. Egy nap ismerőse rohant hozzá izgatottan s mondta:
- Socrates, tudod mit hallottam Diogenesről?
- Na várjál csak mondta, Socrates! Mielőtt bármit is mondanál, át kell menjél a hármas szűrő próbán!
- Hármas szűrő? - kérdi az ismerős.
- Igen! - folytatta Socrates. Mielőtt elmondod a Diogenesről hallottakat szűrjük le, amit mondani akarsz. Az első szűrő az "Igazság". Teljesen biztos vagy abban, hogy amit hallottál, az a tiszta igazság?
- Nem. - mondja az ember, - tulajdonképpen csak most hallottam!
- Rendben van, szóval nem tudod, hogy a hír igaz-e vagy sem. Lássuk hát a második szűrőt! a
"Minőséget". Amit hoztál, az valami jó hír?
- Nem, sőt éppen ellenkezőleg...
- Szóval akkor te akarsz valami rosszat mondani Diogenesről, amiről azt sem tudod, hogy igaz-e vagy sem?
Az ember vállat vont és egy kicsit már röstellte magát. De Socrates folytatta:
- Még mindig van esélyed arra, hogy a próbát kiálld, ha átmégy a "Hasznosság" szűrön. Tehát amit Diogenesről hallottál, abból van-e nekem valami hasznom?
- Háát...nem hiszem!
- Nos, ha így áll a dolog, hogy a híred nem is biztos, hogy igaz, nem is jó és nem is hasznos, akkor miért kellene akárkinek is elmondani?
Az ember kissé zavarodottan és szégyenérzettel odébbállt.
Így aztán Socrates sosem tudta meg, hogy Diogenes keféli a feleségét...

A főnök odahajol titkárnője füléhez, és súgva kérdezi:
- Mondja Gizike, van valami programja ma estére?
- Nincs, főnök úr - mondja elpirulva Gizike.
- Jó, akkor feküdjön le korán, mert már nagyon unom, hogy minden reggel elkésik!