Kohnné meghal. A temetés után Kohn egy ötszázast dug a búcsúztató rabbi zsebébe, aki ezt nagyon kevésnek találja, s kissé bosszúsan mondja:
- Nem akarok erőszakos lenni, Kohn úr, de tudnia kell, hogy minél mélyebb a gyász, annál többet illik adni...
- Komolyan mondja? Akkor adjon vissza négyszázat!

Az igazgató feltűnően csinos titkárnőjéhez az irodába berobog a feleség.
- Hölgyem, maga a múltkor megesküdött nekem, hogy szakít a férjemmel!
- Én mondtam neki, hogy köztünk mindennek vége.
- Akkor miért járnak szállodába azóta is?
- Mert a kedves férje ragaszkodott hozzá, hogy ledolgozzam a 3 hónap felmondási időt.

- A tini: "Remélem nem leszek terhes."

- A szerető: "Remélem vesz nekem egy nercbundát."

- A feleség: "Át kéne festeni a mennyezetet."

Két székely fát vág az erdőben. Azt mondja az egyik:
- Te, tudod-e, mi az a vagánykodás?
- Nem tudom.
A székely földobja a baltát, alááll, és az utolsó pillanatban ugrik el a leeső fejsze alól.
- Na látod, ez a vagánykodás!
A másik székelynek megtetszik a dolog, így másnap a fiával megy ki az erdőre, gondolja megmutatja, mit tanult.
- Fiam, tudod-e mi az a vagánykodás?
- Nem tudom.
A fickó feldobja a baltát, alááll, majd amikor el kellene ugrani megbotlik, és agyonüti a balta.
A fiú egyedül megy haza. Otthon kérdi az anyja:
- Apád hol van?
- Még kinn vagánykodik az erdőben.

- Nem iszom, nem dohányzom, minden reggel pontosan hatkor kelek, este pontosan tízkor fekszem. A feleségemhez 100 százalékig hű vagyok. De mindez meg fog változni, csak kerüljek ki a sittről!

Öreg nénike bottal felszáll a villamosra és elindul ülőhelyet keresni, de minduntalan megbotlik, mert a bot vége folyton megcsúszik a padlón. Egy lepusztult állagú csöves kellő kényelemben üldögélve az ülésen, jó szándékkal megszólal:
- Gumit kellett volna a bot végére tenni és akkor nem csúszkálna! Mire a nénike felcsattan:
- Apád farkára kellett volna gumit húzni, akkor most lenne ülőhelyem!

Az apa becipeli a felismerhetetlenségig piszkos gyereket a játszótérről.
- Hát te hol jártál?! - kiált fel a mama - egy nagy pofont érdemelnél!
- Ne pofozd meg fürdetés előtt, lehet nem is a miénk.

A mély hangú ejtőernyős első ugrására készül, már mindenki kiugrott, ő marad utoljára.
- Ugorjon, maga következik, szól az oktató.
- Én nem ugrok, dörmögi mély hangon az ejtőernyős.
- Ugorjon már, látja, hogy mindenki más már kiugrott!
- Én nem ugrok! - jön a dörmögő válasz.
Addig-addig míg az oktató végül segítségül hívja a pilótát, hogy segítsen már kidobni a makacs mély hangú ejtőernyőst.
Összeakaszkodnak hárman, nagy dulakodás, végre kirepül a célszemély az ajtón.
Az oktató megtörli a homlokát és így szól:
- Hát barátom, ezt piszok nehéz volt kidobni...
- Szerintem is - érkezik kicsit távolabbról a dörmögő válasz...

Sztálin az 50-es években meglátogat egy vidéki tanyán élő nagy családot, ahol a szülőkön kívül nyolc gyerek lakik.
- Ugye Borisz elvtárs, mind a 8 gyerek jó kommunista? - kérdi Sztálin.
- Igen Sztálin elvtárs, kivéve a kis Ivánt. Ő már tud olvasni.

Farsang van az iskolában, a tanító néni végignéz az osztályon, hogy ki, minek öltözött be.

Zolikán korona van, meg palást, tehát ő király. Juliskának szárnya van, meg varázspálcája, ő biztosan tündér.
Amikor odaér Jenőkéhez, látja, hogy nagy csillag van a fejére ragasztva, egy kötéllel meg hatalmas csavart húz maga után. Megkérdezi:
- Jenőke, te minek öltöztél be?
- Én vagyok a csillagfejű csavarhúzó!