A kicsi gólya anyja után sír a fészekben. Az apja próbálja vigasztalni:
- Ne sírj, mindjárt hazajön anyukád, csak még dolga van. Tudod, sok örömet okoz az embereknek, mert kisbabákat hoz nekik.
A következő éjjel az apagólya hagyja el a fészket, a kicsi megint sírni kezd. Anyja nyugtatgatja:
- Ne bánkódj, kicsim, apád hamarosan hazajön. Ma ő megy el, hogy kisbabákkal örvendeztesse meg az embereket.
A 3. éjszaka a gólyaszülők észreveszik, hogy a gyerekük eltűnt a fészekből. Egész éjjel hazavárják, de csak reggel kerül elő.
- Hát te hol voltál?! - kérdik tőle.
- Á, nem érdekes! Csak egyetemistákat ijesztgettem!

Kovács gazda összevert arccal sétál a község utcáján, amikor találkozik a helybeli rendőrrel.
- Magával meg mi történt? - kérdezi a rendőr.
- A Riska tehénnel vót egy kis bajom reggel.
- Aztán mi?
- Fejés közben folyton csapkodott a farkával, erre én egy téglát kötöttem rá.

- Csabika! Ne adj babot a macskának, mert felfúvódik!
- Nem baj anyu, a kutyának úgy sincs most labdája...

A nyuszika, a róka és a medve beleesnek egy verembe. Pár nap múlva már nagyon éhesek. Megszólal a róka:
- Együk meg azt, aki legkisebb!
Erre a nyuszika felpattan, és fenyegetően a rókára néz:

- Ha valaki bántan meri a medvét annak velem gyűlik meg a baja!

A nyuszi részegen bóklászik az erdőben és találkozik a rókával.
- Szia, vöröske!
- Hogy mersz te engem csak úgy "levöröskézni"?! - kérdezi a róka.
- Ha akarod, le is rókázhatlak!

Sosem értettem, a nők miért szeretik a macskákat...
A macskák független személyiségek, nem figyelnek a gazdájukra, nem reagálnak a hívó szóra, egész éjszaka kimaradnak, majd amikor hazaérnek, elvonulnak aludni.
Összefoglalva: minden olyan tulajdonságot, amit a nők utálnak a férfiakban azt szeretik a macskákban.

Agresszív kismalac sütögeti az aranyhalat az erdőben, arra megy a vadász.
- Te mit csinálsz kismalac? - kérdezi tőle a vadász.
- Megsütöm az aranyhalat...
- És a három kívánság?
- Már megvolt!

Az agresszív kismalac mogyorós csokit majszol. Nyuszikának nézi egy ideje, már csorog a nyála, nem bírja tovább:
- Te malacka! Én még sohasem ettem ilyen csokoládét.
- Nem is fogsz!

Az okos kutya bandukolt a sivatagban, amikor egyszer csak észrevette, hogy egy leopárd rohan felé, amely minden kétséget kizáróan fel akarja őt falni.
Gyorsan elkezdett gondolkodni, mit tehetne.
Észrevette, hogy éppen mellette van néhány csont a földön. Gyorsan odament és elkezdett egy csontot rágcsálni.
Mikor a leopárd már közel volt, felkiáltott:
- Hú, de finom volt ez a leopárd! Bárcsak lenne még egy itt valahol a közelben!
A leopárd ezt hallva hirtelen megállt, majd rémülten felmászott a legközelebbi fára.
Ott ezt gondolta magában:
- Hú ez meleg helyzet volt. Ez a kutya majdnem elkapott.
Igen ám, de volt az egyik közeli fán egy majom, aki látta a történteket.
Gondolta, hogy szerez egy jó pontot a leopárdnál ha elmondja neki az igazságot, hátha azután már nem fogja őt bántani.
A leopárd hallva az igazságot dühösen lemászott a fáról és azt mondta:
- Gyere majom, ülj fel a hátamra és majd meglátod hogy jár az a kutya aki engem lóvá tett!
A kutya észrevette, hogy mi történt és látta a majommal a hátán közeledő leopárdot.
Gyorsan elkezdett gondolkodni, hogy vajon mit tegyen. Végül leült a csontok mellé, háttal a közelgő leopárdnak, mintha nem vette volna észre, hogy jön.
Amikor már úgy érezte, hogy közel járnak, hirtelen megszólalt:
- Hol a fenébe lehet már az a majom. A majmokban nem lehet megbízni.
Már legalább fél órája elküldtem, hogy kerítsen nekem még egy leopárdot...

Arisztid elmegy Afrikába oroszlánvadászatra, és egy szép oroszlántrófeával tér haza. Itthon Tasziló barátja faggatja, hogy mesélje el, miként zajlott az oroszlán leterítése.
- Az úgy volt- mondja Arisztid -, hogy megpillantottam az oroszlánt, jött felém...
Én futásnak eredtem, az oroszlán utánam! Már csak 10 lépés volt, már csak 5 lépés volt köztünk a távolság, és mit ad Isten? Elcsúszott az oroszlán!
- Rémesen izgalmas lehetett!Én biztos összecsináltam volna magam!
- Naná! Hát mit gondolsz, min csúszott el az oroszlán?