651. nap: Fogva tartóim folytatják a kínzásomat és különböző bizarr tárgyakat lóbálnak előttem. Ők pazar ételeket esznek miközben én arra vagyok kárhoztatva, hogy száraz müzlivel csillapítsam az éhségemet. Az egyetlen dolog, ami életben tart az a szökés reménye, és az a kéjes káröröm, ami a bútoraik karmolászása közben tölt el.
Attól tartok megőrülök.
Tegnap megettem egy szobanövényt.
Talán holnap megeszek egy másikat.

661. nap: Az egyik fogva tartóm ellen elkövetett tegnapi gyilkossági kísérletem majdnem sikerült. Miközben ment a szobába én a lábai között tekeregtem. Azt hiszem legközelebb a lépcső tetején fogom ugyan ezt kipróbálni.

662. nap: Átaludtam az egész napot, így majd elég fitt leszek ahhoz, hogy rémes őreimet az éjszaka legszebb óráiban étel utáni ártatlan könyörgésemmel tartsam ébren.

665. nap: Lefejeztem egy egeret, majd elvittem nekik a fejetlen dögöt, mintegy bemutatván nekik, mire is vagyok képes, és hogy félelmet ültessek a szívükbe. De ők csak gügyögtek és örömködtek hogy milyen ügyes kiscica voltam... Hmmm, nem egészen így terveztem.

668. nap: Végre rájöttem, micsoda szadisták is ők. Csak úgy ok nélkül egyszer csak a vizes kínzókádban találtam magam. Ez alkalommal még egy "sampon" nevű égető, habszerű anyagot is bevetettek ellenem. Micsoda beteg elme volt képes feltalálni egy ilyen ördögi folyadékot. Az egyetlen vigaszom az a kis darab hüvelykujj, ami a fogaim közé szorult be.

671. nap: Valamiféle gyűlést tartottak fogva tartóim a bűntársaikkal. Egész este egyedül voltam. Csak hangfoszlányokat hallottam, meg annak a fura dolognak a szagát éreztem, amit üvegekben tárolnak és "sör"-nek hívnak. Viszont sikerült kihallgatnom őket, és kiderült, hogy "allergiát" okozok. Muszáj megtudnom, mi lehet ez és hogyan hasznosíthatnám ellenük.

674. nap: Meg vagyok győződve arról, hogy a környezetemben élő fogvatartottak egytől egyig talpnyalók és besúgók. Itt van például a kutya is, akit időnként elengednek, majd nagy boldogan jön vissza. Bizonyosan bolond. A madár meg biztosan valamiféle informátor szerepet tölt be.
Valahogyan sikerült megtanulnia azt a borzalmas nyelvet, amin a fogva tartóim beszélnek (valami vakondéhoz hasonló beszéd) és beszélget velük. Biztos vagyok benne, hogy tudósítja őket minden egyes mozdulatomról. Egyenlőre még biztonságban van abban a fémből készült lakásában, de én tudok várni, az egész csak idő kérdése.

A gazda összevert arccal megy a falu utcáján, amikor találkozik a helyi rendőrrel.
- Hát magának meg mi a baja? -kérdi tőle a rendőr.
- A Riska tehenemmel volt egy kis gondom!
- Na, meséljen mi történt?
- Hát fejés közben folyton csapkodott a farkával, aztán kitaláltam, hogy kötök rá egy téglát...

A farkas bekopog a kismalacok háza ajtaján, és ezt mondja:
- Nyissatok ajtót malackáim, én vagyok az anyácskátok és tele a tőgyem friss tejjel!
Mire a malackák:
- Hazudsz farkas! Mi az anyut sörért küldtük!

Két vadászt helikopter vitt az erdőség szívébe, hogy medvére vadásszanak.
- Holnap magukért jövök - szólt a pilóta, mielőtt felszállt. - De csak egy medvét lőjenek, mert többet nem szabad ezzel a helikopterrel szállítani.
Másnap leszállt értük a helikopter, de két medve volt a tisztáson kiterítve.
- Mondtam, hogy nem vihetek el két medvét.
- Ugyan, a tavalyi pilótának adtunk 200 dollárt, és mind a két medvét fölvette a gépére.
A pilóta elvette a pénzt, felszálltak a két medvével. Persze a gép nem bírta a terhelést, és 10 perc múlva lezuhantak. A két vadász túlélte a szerencsétlenséget.
- Hol vagyunk? - kérdezte az egyik a másikat.
- Azt hiszem nem messze attól a helytől, ahol tavaly zuhantunk le.

- Hallom barátom, új házőrző kutyát vettél. Legalább éber?
- Meghiszem azt! Két napja anyáméknál alszom, mert nem enged be a házamba!

- Hogy hívják az átlátszó kutyát?
- Nylon tacskó.

Találkozik a tücsök és a hangya. A hangya most is kulizik.
- Hogy vagy, hangya? - kérdi a tücsök.
- Köszönöm megvagyok. Dolgozom, gyűjtögetek, mert nemsokára itt a tél, és kell az ennivaló az én népes családomnak. És te?
Egész jól. Csináltam néhány jó bizniszt, egész este muzsikálok a nyugatiaknak, most vettem belőle Ladát.
- Nem lesz ennek jó Vége - rázza a fejét a hangya. - Mi lesz, ha jön a tél?
Nemsokára újra találkoznak. A tücsök egy vadonatúj Mercedessel áll meg a gyűjtögető hangya előtt.
- Hogy vagy?
- Köszönöm. Gyűjtögetek télire. Hát te?
- Van egy új Mercim, tele vagyok csajokkal, elzenélgetek. Most indulok egy nyugati turnéra.
- És Párizsba is elmész?
- Igen, el...
- Akkor kérlek, keresd meg La Fontaine sírját, és a nevemben köpd le...

A nyuszika már régen látta a rókát, és elindul, hogy meglátogassa. Odafelé azon gondolkozik, hogy hogyan is szólítsa.
Róka elvtárs? Áhh, azok az idők már elmúltak.
Róka úr? Urazza őt a fene.
Róka koma? A farkasnak komája, nem nekem!
Inkább egyszerűen csak lerókázom...

Az állatkert igazgatója büszkén mutogatja a vendégeknek a közös ketrecbe zárt nyulat és oroszlánt.
- Hölgyeim és uraim, íme egy szép példa a konszenzusra.
- Csodálatos! És tényleg nincs velük semmi gond?
- Az oroszlánnal semmi, de a nyulat időnként azért cserélni kell.

Három denevér ül az ereszen. Egyikük megunja a beszélgetést és elrepül.5 perc múlva múlva véresen jön vissza.
- Hát veled mi történt?
- Látjátok a völgyben a birkákat?
- Igen.
- Kiszívtam a vérüket.
Elmegy a másik is. 10 perc múlva véresen jön vissza.
- Mi történt veled?
- Látjátok a völgyben a marhákat?
- Igen.
- Kiszívtam mindnek a vérét.
Na a harmadik is kedvet kap, elrepül ő is. 5 perc múlva véresen jön vissza, de nem csak a szája széle, hanem mindene csupa vér.
- Veled mi történt?
- Látjátok azt a bazi nagy tornyot?
- Igen.
- Na, én meg nem láttam.