- Gyerekek, ki tudja, mire való a fülünk? - kérdezi az elsősöktől a tanító néni.
- Hogy lássunk. - feleli Pistike.
- Biztos vagy benne kisfiam?
- Igen, mert ha nem lenne fülünk, a szemünkre csúszna a sapka.

Tanárnő kérdezi az iskolában:

- Gyerekek kinek mi hiányzik otthon?

- Nekünk még nincs autónk! - mondja Ferike.
- Nekünk még nincs videónk! - kontráz Józsika.
- Nekünk már van mindenünk! - böki ki büszkén Móricka.
- Tényleg?
- Persze! Múltkor hazajött a fater, belehányt a szekrénybe, anyám meg azt kiabálta: Na már csak ez hiányzott!

Móricka későn ér haza az iskolából. Anyukája szigorúan kérdőre vonja, hogy hol csavargott ennyi ideig:
- Egy bácsi elvesztett a körúton egy százast és egészen eddig azt kereste...
- És neked ehhez mi közöd?!
- Rajta álltam...

- Anyu, anyu, felborítottam a létrát!
- Jaj lesz neked, ha apád megtudja!
- Már tudja, ott lóg a csilláron.

- Móricka, mikor szoktál felébredni hétköznap? - kérdezi tőle a tanár.
- Körülbelül másfél órával azután, hogy beérek az iskolába.

Az iskolában a tanítónő a gyerekeket a Nemzeti dalból felelteti, rajzos felelet formájában:
Első Zolika.
Zolika kimegy a táblához, és felrajzol egy patakot, egy hidat, és a patakban mosakodó embereket.
Ezt írja alá: "Mit ránk kentek a századok, lemossuk a gyalázatot!"
- Rendben van Zolika, ötös.
A második Ádámka.
Ő is kimegy, és felrajzol pár dombot, és sírt.
Ezt írja alá:
"Hol sírjaink domborulnak, unokáink leborulnak."
- Rendben, ötös.
Kimegy Móriczka is, és felrajzolja Rákosi elvtárs képét.
A tanárnő döbbent hangon kérdezi:
- Na, de Móriczka, mit keres Rákosi elvtárs a táblán?
- Ő a sehonnai bitang ember!

Mórickáék május elsejéről tanulnak az iskolában. A tanárnéni megkérdezi a gyerekeket, hogy tudják-e, minek az ünnepe volt a rendszerváltás előtt május 1.
- A munkásosztályé - mondja Pistike.
- A szocializmus győzelméé - mondja
Jancsika.
Móricka is jelentkezik:
- Május elseje a kikelet és a hazaszeretet ünnepe volt.
- Nagyon jó, Móricka! - mondja a tanárnő
- És el is tudod mondani, hogy miért?
- Persze,mindenkinek "kikelet" mennie a térre ünnepelni, pedig mindenki "hazaszeretet" volna menni!

A falusi tanár megkérdi a hátsó padban ülő Pistikét, az osztály legrosszabb gyerekét:
- Nem tudod véletlenül, ki szüretelte le éjjel a meggyfámat?
- Nem hallom a kérdést, tanár úr – így Pistike.
A tanító gondolkodik majd helyet cserél a gyerekkel.
- Most kérdezz te valamit, mindjárt kiderül, lehet-e hallani innen.
- Tanár úr kérem, nem tudja, ki fogdosta tegnap éjjel a kapunk előtt a nővéremet?
Mire a tanár a leghátsó padból:
- Igazad volt Pistike, innen tényleg nem hallani semmit!

Pistike az apjával utazik a villamoson. A papa mellet egy csodálatos bombázó csaj áll és a papa állandóan belebámul a dekoltázsába. Egyszer csak a nő elengedi a fogantyút és egy jó nagyot lekever a papának. A papa a következő megállóban leszáll a villamosról a gyerekkel. Megszólal Pistike:
- Apu, tetszett neked az a néni aki melletted állt?
- Persze, nagyon csinos volt, tapogatja az arcát a papa.

- Szerintem is... - mondja Pistike - azért csíptem bele a fenekébe!

Egy matematikatanár meg akarja tréfálni az osztályát, így feltesz egy kérdést:
- Na, gyerekek, ha ez a terem 7 m hosszú és 8 m széles a fal színe fehér, kockás nadrág van rajtam és most fél 12 van, akkor hány éves vagyok?
A gyerekek döbbent csendben ülnek, majd egy kis idő múlva Móricka jelentkezik:
- A tanár úr 50 éves.
A tanár meglepődik.
- Tényleg annyi vagyok, ezt meg hogy találtad ki ?
- Hát - mondja Móricka - van egy 25 éves bátyám, félőrült szegény.