Az általános iskolásoknak a tejről kell dolgozatot írni. Minden gyerek legalább egyoldalas dolgozatot ad be, de Móricka csupán két sort írt.
A tanár szigorúan kérdi:
- Hát te miért írtál ilyen keveset a tejről?
- Bocsánat tanár úr - mentegetőzik Móricka -, én a sűrített tejről írtam.

- Anyu, adj egy százast légyszi! - kéri Móricka édesanyját.
- Minek, kicsim?
- A sarkon áll egy bácsi, neki kellene.
- Látod Móricka, ez szép tőled. Biztos koldulásból él a szegény öreg.
- Hát nem éppen. Fagyit árul.

Pistike meséli otthon:
- Anya, ma a buszon találkoztam István királlyal.
- Hát az meg hogy lehet?
- Ültem a buszon és erre megszólalt egy férfi: Szevasz István, 1000 éve nem láttalak.

Móricka odamegy a plázában a biztonsági őrhöz:
- Bácsi, tessék nekem segíteni, elvesztettem az apukámat!
- Tudnál róla személyleírást adni?
- Igen, szereti a sört meg a nőket.

- Miért sírsz, Móricka?
- Kitakarítottam a kalitkát, és eltűnt a kanárim.
- És mivel takarítottad ki?!
- Porszívóval.

- Pistike, ne menj folyton a diszkóba, mert elromlik a hallásod.
- Köszi mama, már ebédeltem.

- Móricka! Tegnap miért hiányoztál az iskolából? - kérdezi a tanító néni.
- Mert a nagypapát temették.
- Rendben van, de ez többet ne forduljon elő!

Mórickát megkéri az apja:
- Fiam, itt van ecset és festék, fesd le az ablakokat!
30 perc múlva jön is a kis lurkó:
- Apu, és a kereteket is?

Móricka és apukája mennek sétálni...
Móricka meglát valamit a földön. - kérdezi is apukáját..
- Apa mi van ott a földön?
- Döglött béka. - válaszolja az apuka
Mennek tovább...
Móricka megint kérdezi apukáját.
- Apa, min csúszkálnak a gyerekek ott a dombon?
- Faszánon. - mondja az apuka
Mennek tovább megszólal Móricka apukája.
- Nézd Móricka, ott egy lovagló huszár.
Mennek haza, Móricka anyukája kérdezi Mórickától.
- Mit láttatok a séta közben Móricka?
- Döglött béka-faszán-lovagoló huszár.

Pistikének házi feladatra adják, hogy rímeket kell gyűjteni.
Másnap ki is kérdezik tőle.
A hableány estelen,
Áll a vízben meztelen.
Csendesen mormolja imáját, habok mossák térdét.
Erre a tanárnő:
- Pistike ez itt a végén nem rímel!
Pistike:
-Csak nyugi-nyugi semmi aggály, meglesz a rím is, ha megjön a dagály.