Brezsnyev elvtárs kiemelkedő munkájáért egy meisseni porcelán tányérban részesül. Amint átveszi, máris megfordítja és reklamálni kezd. A bizottság tagja, aki átadta neki visszafordítja:
- Brezsnyev elvtárs, ez egy értékes meisseni porcelán.
Brezsnyev azonban hajthatatlan. A tag végül megunja, és rákérdez, hogy miért is fordítja meg állandóan a tányért.
- Keresem a tűt, amivel ki lehet tűzni! - hangzik a válasz.

A Rákosi-rendszerben zsúfolt villamoson utaznak az utasok. Két barát unatkozik, az egyik a másiknak politikai vicceket mesél.
- Tudod, mi a különbség Kína és Magyarország között?
- Nem - mondja a másik.
- Míg Kína a mosoly országa, addig ami itt nálunk van, az kész röhej.
Egy 3. férfi, aki mellettük áll és hallgatja a vicceket, megszólal:
- Uram, tudja, hogy mi a különbség a villamos és maga közt?
- Nem - mondja a férfi.
- A villamos továbbmegy, maga pedig velem jön.

Az orosz-japán együttműködés keretében a japánok egy krumplihámozó gépet küldenek az oroszoknak. Az oroszok beöntik a krumplit, és az hamarosan kijön meghámozva. Az oroszoknak nem sikerül lekoppintani a gépet, de azért 1 év múlva ők is küldenek a japánoknak egyet.
A japán változattal ellentétben ez persze hatalmas. A japánok beöntenek egy csomó krumplit, várnak, nagy lassan kijön belőle néhány hámozott, aztán beöntenek még egy csomót, és még, de végül már csak néhány hámozatlan krumpli gurul ki belőle.
Hívják az oroszokat, hogy vajon mi lehet a baj.
- Mit csináltatok vele?
- Beöntöttünk egy tonna krumplit.
- Ajjaj! Ti agyonnyomtátok Szását!

November 7.-én a párttitkár felhívja Brezsnyev elvtársat és megkérdi tőle:
- Szabad-e egy ilyen nagy ünnepen mint a mai, nemi életet élni?
Brezsnyev elgondolkodik, és azt mondja:
- Igen elvtárs, szabad. Csak ügyelni kell arra, hogy ne okozzon nagyobb örömet az ünnepnél.

A német belügyminiszter odaszól Angela Merkelhez:
- Kancellár asszony, több százezer menekülő áll a határainknál megfáradva, elcsigázva. Mi tegyünk?
- Természetesen engedjék be őket!
- De asszonyom, ők németek és kifelé akarnak menni...

Hagyományos (konzervatív) gazdaság:

Van két tehened. Az egyiket eladod, és az árából veszel egy bikát. Az állatállományod gyarapodik, a jövedelméből nyugdíjba mész.

Indiai gazdaság:

Van két tehened. Szentként tiszteled őket.

Német gazdaság:

Van két tehened. Továbbfejleszted őket, így 100 évig élnek, havonta csak egyszer esznek és megfejik önmagukat.

Magyar gazdaság:

Van az államnak két tehene. A felelős vezető a tejet hazaviszi, majd bebizonyítja, hogy a teheneket privatizálni kell, hiszen az üzletág ráfizetéses. Elhatározzák a tehenek jelképes összegért történő eladását, majd meghirdetik a helyi újságban, amely egypéldányos és csak a vezetőnek jár.
A vezető megpályázza a marhatendert, és csodák csodája meg is nyeri.
Rögtön tart egy sajtótájékoztatót, hogy a részéről mekkora áldozat a vállára venni ezt a két gyengén működő tehenet. Ezután politikai pályára lép, és ilyen módon az eredeti két marhával maga köré gyűjt még egy csomó marhát.

Az iskolában a gyerekek a libáról tanulnak. A tanárnő egy kitömött példányt hoz be az órára, és rákérdez:
- Na, gyerekek! Ki tudja nekem megmondani, hogy mi ez?
- Ez egy nyúl! - válaszolja Maruszja.
- Nem jó.
- Inkább egy gepárd! - üt rá a hasára Iván.
- Jaj gyerekek, hát gondolkozzatok! Már órák óta róla tanulunk.
Megszólal Igorka:
- Csak nem maga Vlagyimir Iljics Lenin?

Egy orosz és egy török katona beszélgetnek. Kérdezi az orosz:
- Te! Miért van az, hogy ti 150 évig voltatok Magyarországon, mégsem utálnak benneteket a magyarok, mint bennünket.
- Ennek 3 oka van barátom. Először is nem tettük ki mindenhová a félholdat, másodszor nem tettük kötelezővé a török nyelv oktatását, harmadszor pedig soha sem állítottuk, hogy ideiglenesen állomásozunk Magyarországon.

- Doktor úr, kérem segítsen a férjemen, álmában beszél.
- És ez zavarja önt?
- Engem nem, de a képviselőtársai folyton kinevetik!

A szovjet és az amerikai elnök egy hétre titkárnőt cserél. Egy hét eltelte után az amerikai elnök megkérdezi csinos, szőke titkárnőjét:
- Na, milyen volt?
- Kellemetlenül éreztem magam, mert az volt a kifogás, hogy túlságosan rövid a ruhám.
Az elnök rácsap a lány szexis fenekére:
- Akkor vegyél fel még rövidebbet, hogy minél többen megcsodálhassák a bájaidat.
A szovjet elnök is megkérdezi, hogy mi volt a tapasztalat.
- Nem éreztem magam jól, mert túl hosszú volt nekik a ruhám.
- Akkor miért nem vettél fel egy rövidebbet?
- Azt nem lehet, mert akkor kilátszik a pisztolyom meg a tököm.