A Rákosi-rendszerben zsúfolt villamoson utaznak az utasok. Két barát unatkozik, az egyik egy elkezd egy politikai viccet mesélni.
- Tudod, mi a különbség Kína és Magyarország között?
- Nem - mondja a másik.
- Míg Kína a mosoly országa, addig ami itt van nálunk, az tiszta röhej.
Egy harmadik férfi, aki mellettük áll és hallgatja a vicceket, megszólal:
- Tudja, hogy mi a különbség a villamos és maga közt?
- Nem - mondja a férfi.
- A villamos továbbmegy, maga pedig most velem jön.

Választás után kérdezi a képviselőjelölttől a cimborája:
- Na, hogy sikerült?
- Nem választottak meg a fiatalságom miatt.
- A fiatalságod miatt?! Hiszen elmúltál 62 éves!
- Igen, de felszínre került, hogy a fiatalságom idején mi mindent követtem el.

1940 írunk...

Áll az orosz és a német katona a közös határon.
- Te Szása - kérdezi kollégáját a német - mit csinálsz, ha vége a háborúnak ?
- Hát úgy gondoltam, hogy körbebiciklizem az egész Szovjetuniót - mondja büszkén Szása.
- Ja, ja és délután ?

Hosszú sor áll Moszkvában egy befalazott ajtó előtt. A TASZSZ hírügynökség riportere kíváncsi, hogy miért állnak ott, ezért megkérdezi a sor elején állót, hogy mi történt.
- Tudja hölgyem, kifűződött a cipőm, itt volt az ajtó előtt egy lépcső, arra felraktam a lában és bekötöttem a cipőmet, de mire felegyenesedtem már egy nagy sor állt mögöttem.
- De, hát miért nem megy haza?!
- Meg van őrülve? Első vagyok a sorban!

Megválasztanak egy pasit polgármesternek, aki megkérdezi elődjét, hogyan tett szert drága sportautóra, családi házra, nyaralóra a polgármestersége alatt.
- Látod ott azt a hidat? - kérdi az előd.
- Igen.
- 15% zsebre ment.
Egy év múlva találkoznak és meglepődve tapasztalja az ex polgármester, hogy utódja mindazt 1 év alatt elérte, ami neki 4 év alatt sikerült.
- Hogy csináltad? - kérdi.
- Látod ott azt a hidat?
- Milyen hidat?
- Na ugye, 100% zsebre ment.

A románok bejelentik, hogy felépítik a világ legnagyobb stadionját. A vállalkozáshoz minden ország segítségét kérik.
A felajánlások sorban meg is érkeznek minden országtól, kivéve a magyarokat.Diplomatikusan felteszik a következő kérdést:

- És ti, magyarok, mit adtok?
- Miért, a telek nem volt elég??!

A kis mátrai falucska élelmiszerboltjába belép egy középkorú úr.
- Jó napot! Van rohadt paradicsomjuk?
- Hogyne, uram, mennyit parancsol?
- Megvenném a teljes készletet.
A kereskedő lelkesen találgat:
- Igen, sejtem, miért. A minisztert ma ide várják, és ön olyan fogadtatásban akarja részesíteni, amilyet érdemel.
Az úr a fejét rázva:
- Nem, uram. Én vagyok a miniszter.

Egy állami intézménynél csinos, fiatal nő jelentkezik a személyzeti osztályon.
- Mihez ért hölgyem? - kérdezi tőle a személyzetis.
- Semmihez.
- Sajnálom, azokat az állásokat már mind betöltötték!

Budapesti távirat Moszkvába:
A Moszkva teret átneveztük STOP,
Széll Kálmánra térre STOP.
Jön a válasz:
Gratulálunk a névválasztáshoz STOP,
Kőolaj STOP,
Földgáz STOP.

Hoffmann Rózsa elmegy a fodrászhoz.
Amikor belép, a fodrász felkiált:
- Jó napot kívánok, államtitkár asszony! Milyen frizurát parancsol?
- Hát maga ismer engem?
- Persze. Tudja, én azelőtt tanár voltam, de kevés volt a fizetés, nem tudtam eltartani a családot, így hát elszegődtem fodrásznak.
Kész a frizura, az államtitkár megy haza taxival, ahogy beszáll, a taxis így szól hozzá:
- Jó napot kívánok, államtitkár asszony! Hová lesz a fuvar?
- Hát maga is ismer engem?
- Persze. Tudja, én azelőtt tanár voltam, de kevés volt a fizetés, nem tudtam eltartani a családot, így hát elszegődtem taxisnak.
Hazaérnek, kiszáll a taxiból, odamegy hozzá egy rongyos koldus:
- Jajj, aranyos, drága államtitkár asszony! Adjon egy pár forintot, otthon éhen hal az asszony meg a gyerekek.
- Ember, csak azt ne mondja, hogy maga is tanár volt!
- Jaj, dehogy, drága államtitkár asszony! Én még mindig tanár vagyok, csak most lyukasórám van...