Egy amerikai turista megszáll Moszkvában egy szerény turistaszálláson, és a szobában rengeteg szemetet talál szétszórva. Összeszedi, berakja egy zsákba, és kiviszi az utcára. Le akarja tenni a zsákot a kapu mellé, amikor megszólítja egy rendőr:
- Elnézést uram, ez itt nem szokás. Nem szemetelhet az utcán!
- Akkor kérem mutassa meg, hogy hová tehetem...
- Rendben, jöjjön velem.
Azzal elvezeti a turistát egy gyönyörű kertbe, ahol zöld a gyep, formára nyírt a sövény és rengeteg virágok nyílik.
- Na, ide lerakhatja!
Csodálkozik az amerikai:
- Nahát! Köszönöm! Ez az orosz udvariasság?
- Nem, ez az Amerikai Nagykövetség.

- Doktor úr, kérem segítsen a férjemen, álmában beszél.
- És ez zavarja önt?
- Engem nem, de a képviselőtársai folyton kinevetik!

- Brezsnyev elvtárs, mi az ön hobbija?
- Saját magamról szóló vicceket gyűjtök...
- És mennyit sikerült összegyűjtenie?
- Három láger már tele van.

A szovjet-kínai ellentét idején a Szovjetunióba érkezik egy zsák mák, és mellé egy cetli:
"Ennyien jövünk! Mao."
Ugyanez a zsák érkezik vissza 1 hét múlva megdarálva Kínába, és a cetli:
"Így küldünk vissza! Lenin."

Moszkvában egy polgár autót vásárol.
- Na és mondja, mikor vehetem át? - kérdezi, miután felírták az adatait.
- 10 év múlva...
- Na jó, de reggel, vagy este?
- Miért fontos ez magának már most?
- Mert akkor jön a vízvezeték-szerelő is, és ő reggelt mondott.

Egy orosz paraszt reggel kimegy a földre kapálni. Összeszedi magát, de a kapuban megáll:
- No! Lenin könyv nálam van, párttagsági nálam van, Pravda nálam van, minden rendben! Mehetünk!
A falu végén ismét leellenőrzi magát:
- Lenin élete nálam van, párttagsági igazolvány nálam van, Pravda nálam van. Mehetek tovább!
Kiér a földekre, megint végigellenőrzi magát:
- Lenin élete nálam van, párttagsági nálam van, Pravda nálam van, minden rendben...
A francba, a kapát meg otthon felejtettem!

Fel kell utazni a TSZCS elnöknek Budapestre ügyeket intézni. Mielőtt elindul, a párttitkár kioktatja, hogy miként kell közlekedni Pesten. Így: Ha lámpa zöldet mutat, akkor mennek át a nyilasok, ha sárgát, akkor a zsidók, ha pirosat, akkor a kommunisták.
Fel utazik és látja, hogy zöldnél a sok ember átmegy. Mondja magában: nem gondoltam, hogy ilyen sok nyilas van. Sárgára vált a lámpa, néhány ember még átmegy. Hát van még néhány zsidó is gondolja. Amikor pirosra vált a lámpa, az öreg megindul át az úton.
Meglátja a sarki rendőr, fütyül és magához inti. Még mielőtt a rendőr megszólalna, azt mondja neki az öreg: - Sose fütyüljön biztos úr, én is csak úgy kamukábul csinálom!

Rákosi személyesen is ellenőrizni akarja, hogy mennyire "szeretik" az emberek. Beül egy moziba és a filmhíradóban nemsokára fel is tűnik "daliás" alakja.
Az egész mozi állva tapsol és ujjong, ő pedig öntelten terpeszkedik a székben, amikor valaki megpaskolja a fejét hátulról:
- Állj fel és tapsolj, kis kopasz, mert különben elvisz a titkosrendőrség!

- Jó reggelt kívánunk elvtársak! Ceausescu elvtárs felkelt, keljetek fel hát ti is elvtársak!
Elvtársak, Ceausescu elvtárs reggeli tornázik, tornázzatok hát ti is! Elvtársak, Ceausescu elvtárs mosakszik, hát mosakodjatok ti is! Ceausescu elvtárs reggelizik, addig zenét sugárzunk az elvtársaknak...

Lenin elvtárs haldoklik és még egyszer utoljára megbeszél mindent Sztálinnal, a követőjével.
- Egyetlen dolog miatt aggódom csak - mondja Lenin - mégpedig, hogy fognak-e téged követni az emberek? Mit gondolsz Sztálin elvtárs?
- Fognak, bizonyára fognak.
- Remélem, de mi lesz, ha mégsem?!
- Nem probléma, akkor téged fognak követni, Lenin elvtárs!