Két magyar turista beszélget egy moszkvai szállodában.
- Képzeld, tegnap megnéztem Lenin múmiáját.
- Képes voltál azt a hosszú sort végig állni a mauzóleum előtt?
- Nem, megoldottam okosba! Adtam az őrnek 20 dollárt.
- És? Soron kívül beengedett?
- Nem. Kihozta!

Választások után a képviselőjelölttől kérdezi a barátja:
- Na, mi volt?
- Nem választottak meg a fiatalságom miatt.
- A fiatalságodért? Hiszen elmúltál 65 éves.
- Igen, de az ellenfelemnek sikerült felfedeznie, mi mindent követtem el fiatalkoromban...

Eközben a nézőközönség sorai közt:
- Uram, nem venné le a kalapját, nem látom jól Gorbacsov elvtársat!
Nemsokára:
- Uram, nem húzódna egy kicsit arrébb, még mindig nem látom tökéletesen!
Fél perc múlva:
- Uram, kérem, csak még egy picit...
- Távcsövet ne adjak?
- Nem köszönöm, az van a puskámon!

- Doktor úr, kérem segítsen valahogy a férjemen, mert álmában állandóan beszél.
- Hmm, és ez önt zavarja? Nem tud tőle aludni?
- Engem nem zavar doktor úr, de a képviselőtársai mindig kiröhögik.

Egy polgármestert megválasztanak, aki megkérdezi elődjét, hogyan tett szert drága kocsira, szép családi házra, nyaralóra polgármestersége alatt.
- Látod ott azt a hidat? - kérdi az előd.
- Igen.
- 15% zsebre ment.
Egy év múlva találkoznak és meglepődve tapasztalja az expolgármester, hogy utódja mindazt 1 év alatt elérte, ami neki 4 év alatt sikerült.
- Hogy csináltad? - kérdi.
- Látod ott azt a hidat?
- Milyen hidat?
- Na ugye, 100% zsebre ment.

A szovjet-kínai ellentét idején a Szovjetunióba érkezik egy zsák mák, és mellé egy cetli:
"Ennyien jövünk! Mao."
Ugyanez a zsák érkezik vissza 1 hét múlva megdarálva Kínába, és a cetli:
"Így küldünk vissza! Lenin."

A Szovjetúnióban kihirdetik a politikai viccpályázat végeredményét.
Első díj: 25 év...

A szovjet-kínai ellentét idején postán érkezik egy zsák a Kremlbe. A vezetők kinyitják, tele van mákkal, és az alábbi cédulát találják benne:
- Ennyien jövünk! Mao.
10 nap múlva ugyanez a zsák visszatér Pekingbe. A kínai vezetők kinyitják, benne a mák meg van darálva és egy cédula:
- Így küldünk vissza! Brezsnyev.

A miniszterelnök beszédet tart:
- Jövőre jobban fogunk élni, mint most!
Egy hang a hallgatóság soraiból:
- Magukért nem is aggódnánk, de mi lesz velünk?

Egy politikus meghal és felkerül a mennyország kapujához. Látja ám, hogy nem egészen úgy mennek a dolgok, ahogy elképzelte.
Hatalmas teremben mindenhol asztalok, borzasztó tömeg, sorbaállás, űrlapokat töltenek ki, a kaput ördögök őrzik, fizetni kell, ha valaki be akar lépni. Döbbenete csak fokozódik, amikor meglát egy táblát a porta oldalára függesztve. "Politikusoknak belépni tilos, menjenek a pokolba! Aláírás: Szent Péter."
Rettentő dühös lesz, odarohan az ablakhoz, és magából kikelve kéri számon Szent Pétert.
- Mi az, hogy politikus nem léphet be a mennyországba? Ez diszkrimináció. Nem hiszem el, hogy még soha egyetlen politikus sem érdemelte ki...
- De, úgy két hónapja bebocsátást nyert egy...
- Na látja, és nem dőlt össze a világ.
- Az nem, de azért történt egy s más. Egy hét nap alatt elérte, hogy kiírják a választásokat. Utána kikiáltotta a Szabad Demokratikus Mennyországot, majd megalapította az Adóhivatalt és a Vám- és Pénzügyőrséget.
Kisvártatva bevezette a kapuadót, a bárányfelhőadót, az imajárulékot, meg a szentlélek hozzájárulást.
Közben jövedéki termék lett a mennyei manna, amnesztiában részesítette az ördögöket, a Jóistent előzetes letartóztatásba helyeztette, közösség elleni izgatás miatt.
Ezek után kitört a polgárháború, a mennyország kettészakadt, és éppen ma nevezte ki Lucifert a mennyei seregek főparancsnokává.