Az orosz-japán együttműködés keretében a japánok egy krumplihámozó gépet küldenek az oroszoknak. Az oroszok beöntik a krumplit, és az hamarosan kijön meghámozva. Az oroszoknak nem sikerül lekoppintani a gépet, de azért 1 év múlva ők is küldenek a japánoknak egyet.
A japán változattal ellentétben ez persze hatalmas. A japánok beöntenek egy csomó krumplit, várnak, nagy lassan kijön belőle néhány hámozott, aztán beöntenek még egy csomót, és még, de végül már csak néhány hámozatlan krumpli gurul ki belőle.
Hívják az oroszokat, hogy vajon mi lehet a baj.
- Mit csináltatok vele?
- Beöntöttünk egy tonna krumplit.
- Ajjaj! Ti agyonnyomtátok Szását!

Józsi bácsinak feltűnik, hogy a TSZ-elnöknek és az agronómusnak milyen jól megy. Panaszt is tesz náluk, mire azok így felelnek:
- Egyszerű az egész! Korán kell kelni.
Józsi bá másnap korán kel, és látja, hogy a TSZ-elnök meg az agronómus a falusi raktárnál a saját kocsijába dobozokat pakol. Ö is így tesz, és napról napra gazdagabb lesz. Az egyik nap jó munkája eredményeképpen jutalomutazást kap Moszkvába, ahová az új Volgájával megy. Az egyik reggel kinéz a fényűző szálloda ablakán, és látja, hogy a kocsija nincs sehol.
- Az anyjukat! Itt még korábban kelnek.

Valamikor a 70-es évek végén megnyitották az első sztriptíz bárt Moszkvában.
Annak ellenére, hogy iszonyat sok pénzbe került, mégsem hozta a kellő bevételt.
A pártfőtitkár faggatja az bár vezetőjét a lehetséges okokról:
- Vajon mi lehet az oka a sikertelenségnek?
Nem jó a konyha?
- A konyhával nem lehet baj, hiszen a legjobb francia séfeket hozattuk.
- Akkor, netán a világítással van baj?
- Azzal sem lehet, mert eredeti amerikai rendszert vásároltunk.
Akkor a sztriptíz táncossal van gond?
Azzal végképp nem lehet több, mint 50 éve megbízható párt tag!

Az átkosban két ember áll a buszmegállóban. Így szól az egyik:
- Ember, tudja mi a különbség Japán és Magyarország között?
- Japán a mosoly országa, Magyarország meg kész röhej.
- Akkor azt találja ki - így a másik -, hogy mi a különbség a buszmegálló és maga közt?
- Hát csak az, hogy a buszmegálló itt marad, maga meg velem jön!

John és Szása találkoznak, és arról kezdenek el beszélgetni, hogy melyik országban nagyobb a demokrácia:
- Nálunk olyan nagy a demokrácia, hogy én elmegyek a Fehér Házhoz, és lepisálom a kerítést, ha akarom - mondja John.
- Nálunk olyan nagy a demokrácia - kezdi el beszédét Szása - hogy én elmegyek a Kremlbe, és a Lenin Mauzóleum tövében szarok egyet, ha akarok.
John közben már bánja, hogy túl nagyot hazudott, ezért próbál picit enyhíteni a dolgon:
- Az igazság az, hogy azért körülnézek, hogy nem látja-e valaki.
Mire Szása:
- Hát azért én se tolom le a gatyámat.

A cigány párttag és besúgják a párttitkárnak, hogy jár a templomba is.
- Te Gazsi, jársz a templomba?!
- Járok én a pártgyűlésre is.
- Pénzt is dobsz a perselybe?!
- Fizsetem én a tágdíjat is.
- Krisztus lábát is megcsókoltad?!
- A párttitkár elvtárzs lábát is megcsókonám, ha keresztre lenne feszítve.

- A bácsikám tavaly szenátornak jelöltette magát.
- Tényleg? És most mit csinál?
- Semmit. Megválasztották.

Brezsnyev elvtárs kiemelkedő munkájáért egy meisseni porcelán tányérban részesül. Amint átveszi, máris megfordítja és reklamálni kezd. A bizottság tagja, aki átadta neki visszafordítja:
- Brezsnyev elvtárs, ez egy értékes meisseni porcelán.
Brezsnyev azonban hajthatatlan. A tag végül megunja, és rákérdez, hogy miért is fordítja meg állandóan a tányért.
- Keresem a tűt, amivel ki lehet tűzni! - hangzik a válasz.

Kit tartanak a legnagyobb magyarnak és miért pont Rákosi Mátyást?

Brüsszelben nem nézik jó szemmel, ha egyes országok konyhakertjeiben túl kevés például a sárgarépa vagy a karalábé.
Ezért elhatározták, hogy ezentúl keményen fellépnek a zöldségvetési hiány ellen!