A kis mátrai falucska élelmiszerboltjába belép egy középkorú úr.
- Jó napot! Van rohadt paradicsomjuk?
- Hogyne, uram, mennyit parancsol?
- Megvenném a teljes készletet.
A kereskedő lelkesen találgat:
- Igen, sejtem, miért. A minisztert ma ide várják, és ön olyan fogadtatásban akarja részesíteni, amilyet érdemel.
Az úr a fejét rázva:
- Nem, uram. Én vagyok a miniszter.

Az erdőben szembetalálkozik a róka a menekülő csigákkal.
- Hová szaladtok?
- Nem hallottad? A szocialisták nyertek, bevezetik az ingatlanadót, nálunk a családban mindenkinek van saját háza.
A róka is futni kezd, de hirtelen megáll és elgondolkozik:
- Vörös is vagyok, sunyi is vagyok, beállok inkább a pártba.

Bin Laden elmegy a jósnőhöz és megkérdi:
- Mikor fogok meghalni?
- Az amerikaiak nemzeti ünnepén.
- Jó, de melyiken?

- Mindegy, nekik nemzeti ünnep lesz.

- Doktor úr, kérem segítsen valahogy a férjemen, mert álmában állandóan beszél.
- Hmm, és ez önt zavarja? Nem tud tőle aludni?
- Engem nem zavar doktor úr, de a képviselőtársai mindig kiröhögik.

Ismert, de népszerűtlen politikus betér a borbélyüzletbe:
- Tudja, hogy én ki vagyok? - kérdezi a borbélyt.
- Nem uram, nem ismerem önt.
- Jó, akkor borotváljon meg!

A moszkvai olimpia megnyitóján Brezsnyev elvtárs tartott beszédet. A közönség várta a szónoklatot:
B. e.: ÓÓÓÓÓ!
A nézők tapsoltak, éljeneztek, ahogy kell.
B. e.: ÓÓÓÓÓ! (ismét)
A nézők megint csak tapsoltak, hurráztak.
B. e.: ÓÓÓÓÓ!
Mire végre az egyik tanácsadó odaszólt a főszónoknak:
- Brezsnyev elvtárs! Mind az 5 karikát nem kell felolvasni!

A kisfiú kérdezi az apját, hogy mi a politika.

Az apja leülteti, és példákkal elmagyarázza:
- Figyelj, fiam. Én hozom haza a pénzt, tehát én vagyok a KAPITALIZMUS.
- Anyád ügyel a pénzre, tehát ő a KORMÁNY.
- Nagyapád ügyel arra, hogy minden rendben legyen, tehát ő a SZAKSZERVEZET.
- A babysitter a DOLGOZÓOSZTÁLY, és mi mindannyian azért dolgozunk, hogy te, a NÉP jól érezd magad, és minden rendben legyen.
A pár hónapos kisöcséd pedig a közös JÖVŐNK.

A kisfiú elraktározza a hallottakat, és elmegy aludni. Éjjel arra ébred, hogy az öccse "telerakta a pelenkáját" és sír. Felkel, és szólni akar az anyjának, de az olyan mélyen alszik, hogy nem bírja felkelteni. Bemegy szólni a babysitternek, de a szobában látja, hogy az apja éppen hempereg vele az ágyban, miközben a nagyapja kukucskál be az ablakon. Senki sem veszi észre, hogy ő is ott van, így visszamegy aludni.

Másnap kérdezi az apja, hogy el tudja-e mondani a saját szavaival, hogy mi is az a politika. A kisfiúnak eszébe jutnak az éjszaka látottak, s így szól:
- A politika az, amikor a kapitalizmus kihasználja a dolgozó osztályt, amit a szakszervezet csak tétlenül bámul. A kormány alszik, a néppel senki sem törődik, és a jövő is szarban van.

Gorbacsov hazalátogat a szülőfalujába és találkozik régi ismerősével, a falu legöregebb emberével, Iván Kuzmicsovval.
- Iván bátyám, van magának videója?
- Hogyne, még Hi-Fi tornyom is van.
- És Tv-je van-e?
- Hát persze, színes.
- És tudja ki vagyok én?
- Te vagy a tegnap érkezett amerikai újságíró.
- Iván bátyám, hát nem ismersz meg? Gorbacsov vagyok!
- Akkor meg mit hülyéskedsz, tudod jól, hogy még villany sincs az egész faluban.

Budapesti távirat Moszkvába:
A Moszkva teret átneveztük STOP,
Széll Kálmánra térre STOP.
Jön a válasz:
Gratulálunk a névválasztáshoz STOP,
Kőolaj STOP,
Földgáz STOP.

Lenin elvtárs haldoklik és még egyszer utoljára megbeszél mindent Sztálinnal, a követőjével.
- Egyetlen dolog miatt aggódom csak - mondja Lenin - mégpedig, hogy fognak-e téged követni az emberek? Mit gondolsz Sztálin elvtárs?
- Fognak, bizonyára fognak.
- Remélem, de mi lesz, ha mégsem?!
- Nem probléma, akkor téged fognak követni, Lenin elvtárs!