A gátak állapota kezdett kritikussá válni, ezért az állam felvett egy gátőrt, havi 100.000 forint fizetéssel.
Két hónap múlva a hivatalban valaki feltette a kérdést:
- Ez a szerencsétlen gátőr honnan tudná, hogy mit kell neki csinálnia?
Ezért felvettek mellé egy oktatót, és egy munkavédelmi előadót, 150.000 forint fizetésért.
Újabb hónap múlva ismét elkezdett gondolkozni az állami agytröszt:
- Vajon a gátőr biztosan jól teszi a dolgát?
Felvettek két ellenőrt 200.000 forintért, akik bármikor ellenőrizhették a munkáját.
Hamarosan újra kérdések merültek fel:
- Itt van ez a nagyon hasznos munkát végző gátőr, de a közvélemény nem is hallott még róla és az áldozatos munkájáról!
Tehát felvettek két marketingest és egy szóvivőt, majd lebonyolítottak egy óriásplakátos reklámkampányt, a gátőri feladatok minél szélesebb körben történő ismertetése érdekében. Minderre havi 6 millió forintot különítettek el.
Nemsokára azonban jött a hír, hogy a kormány takarékossági intézkedéseket vezetett be, minden állami szervezetnél költségcsökkentést rendeltek el.
Így történt meg, hogy kirúgták a gátőrt...

Orbán megáll a spejzában őrzött Lenin kép előtt, és így szól:
- Drága Lenin elvtárs, ezt nagyon elkúrtuk. Mi lészen itt a megoldás?
Leszól Lenin a falról:
- Semmi gond fiam, helyet cserélünk! Engem leakasztanak, téged meg fel.

A Rákosi-rendszerben zsúfolt villamoson utaznak az utasok. Két barát unatkozik, az egyik a másiknak politikai vicceket mesél.
- Tudod, mi a különbség Kína és Magyarország között?
- Nem - mondja a másik.
- Míg Kína a mosoly országa, addig ami itt nálunk van, az kész röhej.
Egy 3. férfi, aki mellettük áll és hallgatja a vicceket, megszólal:
- Uram, tudja, hogy mi a különbség a villamos és maga közt?
- Nem - mondja a férfi.
- A villamos továbbmegy, maga pedig velem jön.

Egy elnökjelölt a választási kampányon:
- Uraim, az előző elnök négy éven keresztül hazudott és becsapta az egész országot...
Kérem önöket, adjanak nekem is egy esélyt!

A Rákosi-rendszerben zsúfolt villamoson utaznak az utasok. Két barát unatkozik, az egyik a másiknak politikai vicceket mesél.
- Tudod, mi a különbség Kína és Magyarország között ?
- Nem – mondja a másik.
- Míg Kína a mosoly országa, addig ami itt van, az tiszta röhej.
Egy harmadik férfi, aki mellettük áll és hallgatja a vicceket, megszólal:
- Tudja, hogy mi a különbség a villamos és maga közt ?
- Nem – mondja a férfi.
- A villamos továbbmegy, maga pedig velem jön.

Leonyid Brezsnyevet egyszer megkérdezte egy egy riporter:
- Mondja Brezsnyev elvtárs, mi az ön hobbija?
- Rólam szóló vicceket gyűjtök.
- És sok van?
- Hogyne, már 2 láger tele van velük.

Kit tartanak a legnagyobb magyarnak és miért pont Rákosi Mátyást?

Az orosz-japán együttműködés keretében a japánok egy krumplihámozó gépet küldenek az oroszoknak. Az oroszok beöntik a krumplit, és az hamarosan kijön meghámozva. Az oroszoknak nem sikerül lekoppintani a gépet, de azért 1 év múlva ők is küldenek a japánoknak egyet.
A japán változattal ellentétben ez persze hatalmas. A japánok beöntenek egy csomó krumplit, várnak, nagy lassan kijön belőle néhány hámozott, aztán beöntenek még egy csomót, és még, de végül már csak néhány hámozatlan krumpli gurul ki belőle.
Hívják az oroszokat, hogy vajon mi lehet a baj.
- Mit csináltatok vele?
- Beöntöttünk egy tonna krumplit.
- Ajjaj! Ti agyonnyomtátok Szását!

Egyik alkalommal Ceausescu és a felesége azon vitatkoznak, hogy legyen-e Romániában Playboy magazin vagy sem.
- Nem, én határozottan ellenzem! – tör ki Elena.
- Na, de miért drágám? – kérdi Ceaucescu.
- Hova gondolsz? Hát képzeld csak el, hogy néznénk ki az első oldalon anyaszült meztelenül.

A kisfiú kérdezi az apját, hogy mi a politika.

Az apja leülteti, és példákkal elmagyarázza:
- Figyelj, fiam. Én hozom haza a pénzt, tehát én vagyok a KAPITALIZMUS.
- Anyád ügyel a pénzre, tehát ő a KORMÁNY.
- Nagyapád ügyel arra, hogy minden rendben legyen, tehát ő a SZAKSZERVEZET.
- A babysitter a DOLGOZÓOSZTÁLY, és mi mindannyian azért dolgozunk, hogy te, a NÉP jól érezd magad, és minden rendben legyen.
A pár hónapos kisöcséd pedig a közös JÖVŐNK.

A kisfiú elraktározza a hallottakat, és elmegy aludni. Éjjel arra ébred, hogy az öccse "telerakta a pelenkáját" és sír. Felkel, és szólni akar az anyjának, de az olyan mélyen alszik, hogy nem bírja felkelteni. Bemegy szólni a babysitternek, de a szobában látja, hogy az apja éppen hempereg vele az ágyban, miközben a nagyapja kukucskál be az ablakon. Senki sem veszi észre, hogy ő is ott van, így visszamegy aludni.

Másnap kérdezi az apja, hogy el tudja-e mondani a saját szavaival, hogy mi is az a politika. A kisfiúnak eszébe jutnak az éjszaka látottak, s így szól:
- A politika az, amikor a kapitalizmus kihasználja a dolgozó osztályt, amit a szakszervezet csak tétlenül bámul. A kormány alszik, a néppel senki sem törődik, és a jövő is szarban van.