George Bush meghal és a pokolba kerül. Mondja neki az ördög:
- Éppen telt ház van, úgyhogy választhatsz, ki helyett akarsz bekerülni.
Mennek az első cellához. Kinyílik az ajtó, Sztálin fuldoklik. Bush megborzong és nemet mond.
Mennek tovább, a következő cellában Hitlert kínozzák. Bush erre is nemet mond.
Kinyílik a 3. cella ajtaja, és ott fekszik Clinton pucéron megkötözve, és Mónika épp fölé hajol. Bushnak kikerekednek a szemei, vigyorra áll a szája és felkiált:
- Ez az! Ezt akarom!
Mire az ördög:
- Rendben Mónika, szabad vagy.

A rendőr hangosan rákiabál egy szabálytalankodó autósra:
- Hé megálljon!
Ám a vezető továbbhajt...
- Álljon már meg ember, nem hallja?!
- Hallom, de azt hittem azt mondja: Jó estét képviselő úr!
- Ja, igen! Csak roppant nagy a zaj, képviselő úr...

A német belügyminiszter odaszól Angela Merkelhez:
- Kancellár asszony, több százezer menekülő áll a határainknál megfáradva, elcsigázva. Mi tegyünk?
- Természetesen engedjék be őket!
- De asszonyom, ők németek és kifelé akarnak menni...

Az átkosban két ember áll a buszmegállóban. Így szól az egyik:
- Ember, tudja mi a különbség Japán és Magyarország között?
- Japán a mosoly országa, Magyarország meg kész röhej.
- Akkor azt találja ki - így a másik -, hogy mi a különbség a buszmegálló és maga közt?
- Hát csak az, hogy a buszmegálló itt marad, maga meg velem jön!

Egy hajléktalan már majd éhen hal, végső kétségbeesésében elmegy a német követség elé, és egy darab száraz kenyérre kutyaszart kenni, mert abból van bőven Budapesten.
Meglátja a nagykövet, és lerohan:
- Ember, mit csinál?
- Nagykövet úr, éhes vagyok de nincs pénzem, hát kutyaszart kenek a kenyérre, mert az bőven van itt!
- Tudja mit, itt van 10 euró! Vegyen magának valamit, de innen menjen el!
Az öreg megy is boldogan. És ha már ilyen jól sikerült a próba, elmegy az amerikai követség elé is. Meglátja a nagykövet, és lerohan:
- Ember, mit csinál?
- Nagykövet úr, éhes vagyok de nincs pénzem, hát kutyaszart kenek a kenyérre!
- Tudja mit, itt van 20 dollár! Vegyen magának valamit, de innen menjen el.
Az öreg úgy gondolkozik, ha egy nagykövet ennyit ad, mennyit kaphat a miniszterelnöktől...
Reggel leül a Lánchí­dhoz. Jön is Orbán futva és meglátja a hajléktalant, ahogy keni a kenyérre a kutyaszart.
Odaszalad hozzá:
- Ember, mit csinál?
- Miniszterelnök úr, éhes vagyok, de nincs pénzem, hát kutyaszart kenek a kenyérre!
- Azt látom, de ilyen vastagon?! És a többieknek akkor mi marad?!!

A moszkvai olimpia megnyitóján Brezsnyev elvtárs tartott beszédet. A közönség várta a szónoklatot:
B. e.: ÓÓÓÓÓ!
A nézők tapsoltak, éljeneztek, ahogy kell.
B. e.: ÓÓÓÓÓ! (ismét)
A nézők megint csak tapsoltak, hurráztak.
B. e.: ÓÓÓÓÓ!
Mire végre az egyik tanácsadó odaszólt a főszónoknak:
- Brezsnyev elvtárs! Mind az 5 karikát nem kell felolvasni!

November 7.-én a párttitkár felhívja Brezsnyev elvtársat és megkérdi:
- Uram, szabad-e egy ilyen nagy ünnepen, mint a mai, nemi életet élni?
Brezsnyev elgondolkodik, és azt mondja:
- Igen elvtárs, szabad. Csak ügyelni kell arra, hogy ne okozzon nagyobb örömet az ünnepnél...

Szovjetunióban nagyanyó haldoklik. A nagyapó végigjárja az orvosokat, hogy van-e valami remény? Végül egy alternatív doktor azt mondja neki; egy módon segíthet az asszonynak, ha teljesíti férji kötelezettségét. Mire az öreg:
- Nagyon öreg vagyok én már. A kezem között halt meg Lenin elvtárs, hogy tehetnék én ilyet..? De az orvos csak győzködi, hogy nincs más lehetőség. Nagyapó hát összeszedte minden erejét és teljesített. Reggel ébredezik, hát nincs mellette az ágyban az asszony. Ott sürög-forog a konyhában, palacsintát sütöget, kacag és dalol. Nagyapó elkeseredetten verte a falba a fejét. Milyen hülye vagyok én! Megmenthettem volna Lenin elvtársat is!!!

Ceausescu álruhában járja Romániát. Odamegy az első emberhez, és így szól neki:
- Örülne, hogy ha meghalna Ceausescu?
- Persze!
- És elmenne a temetésére tapsolni?
- Természetesen!
- És rácsinálna a sírjára?
- Azt már nem!
- Miért?
- Mert utálom a sorban állást.

Rákosi és Gerő autóval utaznak a Duna partján, és a kocsiban a parasztokról illetve a munkásokról vitatkoznak.
- Te Ernő! - szól Rákosi - Olyat kéne tenni, aminek örülnének az emberek és a népnek is jó lenne.
Mire a sofőr:
- Hajtsak a Dunába elvtársak?