Hazaér a székely fiú egy messzi útról az apjához. Az udvaron elkiáltja magát:
- Ídesapám!
Semmi válasz. Bemegy a konyhába, ott is:
- Ídesapám!
Megint semmi. Benyit a fészerbe, látja ám, hogy az öreg ott hámozza a krumplit. Odaszól neki kissé felháborodva:
- Ídesapám! Hát itt szólogatom miúta meggyüttem!
Erre az öreg higgadtan ennyit szól:
- Tudom fiam, bólogattam!

- Senderedik?
- Senderedik biza.
- Kunkorodik?
- Kunkorodik biza.
- Pöndörödik?
- Pöndörödik biza.
- Akkó dezoxiribonukleinsav.

- Senderedik?
- Senderedik biza.
- Kunkorodik?
- Kunkorodik biza.
- Pöndörödik?
- Pöndörödik biza.
- Akkó bizony dezoxiribonukleinsav.

Székely bácsi kiváló gazda:

Két méteres a kukoricája, banán, narancs, minden megterem a kertjében.
Az elvtársak igen figyelgetik, hogy ni az öreg mi mindenre képes a zord időjárás mellett ezen a sziklás talajon.
Jelentik is azonnal Moszkvába, hogy né van egy ilyen ügyes gazda, nem-e kell az oda a tundrára, hogy ott is termővé tegye a talajt.

El is viszik az öreget Moszkvába, ahol elmagyarázzák neki, repülővel közelítik meg a helyszínt, majd ott ahol már van út ledobják ejtőernyővel.
A gépen elmondják, hogy meg kell húzni a piros zsinórt, s akkor nyílik az ejtőernyő, ha mégsem, akkor a fehéret kell meghúzni, aztán majd odalent majd várni fogja egy mikrobusz. Száll az öreg lefelé, ráncigálja a piros zsinórt, leszakad. Megrántja a fehéret, leszakad.
- No - mondja az öreg - ezek után már csak a' baszik bé, ha a mikrobusz se fog várni.

Az öreg székely túl sokat ivott a kocsmában és már kétségei vannak a személyazonosságáról is, ezért elhatározza, hogy hazamegy. Kimegy a szekeréhez, de látja, hogy valaki kifogta a két lovat a szekérből..
Ekkor így szól magához:
- Ha én vagyok a Fábián Áron, akkor ellopták a két lovamat, de ha nem én vagyok a Fábián Áron, akkor találtam egy szekeret.

Idösapám! Látott már maga parabola antennát?
- Hogyne fiam, még ettem is.
- De idösapám, az fémbű van.
- Ja, hát akkor csak láttam.

Felborul egy búzával megrakott szekér az országúton. A fiú épp kezdené lapátolni a búzát, amikor a közeli tanyáról odamegy hozzá a szomszéd:
- Áron! Gyere be hozzánk, megebédelünk, aztán segítek fölállítani a kocsit és visszalapátolni a búzát.
- Nagyon köszönöm, Pista bátyám, de nem hiszem, hogy a papa örülne, ha itt hagynám a kocsit.
- Ugyan már, gyere nyugodtan. Ketten majd gyorsabban végzünk.
Az ebéd után a legény hatalmasat nyújtózik, majd megjegyzi:
- Ez igazán finom volt, köszönöm. De apám már biztos nagyon ideges.
- Ugyan, nyugodj már meg! Miért lenne apád ideges?
- Hát, én is nyugtalankodnék ott, a kocsi alatt!

Székely és a fia elmennek fát vágni, a gyerek azonban megunja apja folytonos okoskodását és kötekedését és belevágja a fejszét az apja hátába. Az öreg összeesik, vergődik, majd megkérdezi a fiát:
- Fiam, ez direkt vót, vagy csak úgy viccből?
- Ez nagyon is direkt volt, édesapám - mondja a gyerek.
- Akkor jóvan, mert viccnek eléggé durva lett volna.

A székely paraszt megy a szekéren. Egyszer csak hirtelen megáll a ló.
Mondja a paraszt neki : - Gyíí! - de a ló nem mozdul.
Megint mondja neki : - Gyííí! - a ló továbbra sem mozdul.
Leszáll a szekérről, előre megy.
Az öreg meglátja, hogy egy mélységes szakadék szélén állnak.
Odafordul a lóhoz, és így szól: Helyesbítek : - Hőőő!

Öreg székely ül a vonaton, belibeg a kocsiba egy hölgyike, intenzív illatfelhőt húzva maga után. Meg is kérdezi az öreg, hogy mi ez az illat. Mire a hölgy flegmán:
- Le Fragrance II. a Diortól, Párizsból 50 ml 29.800 Ft.
Hümmög az öreg, erre nem lehet mit mondani, majd pár perc múlva enyhén oldalra dőlve elereszt egy 20 másodperces, lapost.
A hölgynek könnybe lábad a szeme, enyhén kiakadva kérdezi:
- Jézusom, mi ez a szag?
Mire az öreg büszkén:
- Tarkapaszuly, Érmihályfalváról, fél kiló 500 forint.